A bíróság dönt, ha a szülők nem tudnak megállapodni

Benkő Imola, az OBH jogi főosztályának vezetője egy szerdai budapesti sajtótájékoztatón felidézte, hogy az Országgyűlés december 17-én fogadta el a kapcsolattartás végrehajtására vonatkozó új szabályokat, a bíróságoknak így két hónapjuk volt a felkészülésre, amelyet az OBH koordinált.

Várai-Jeges Adrienn családjogi bíró elmondta:

ha a szülők nem tudnak megállapodni a kapcsolattartásról, a bíróság dönt, figyelembe véve az eset összes körülményét és a gyermek érdekét.

Kiemelte: a gyermeknek joga van ahhoz, hogy a különélő szülőjével szeretetteljes, meghitt kapcsolatban lehessen, a vele egy háztartásban élő szülője pedig köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani.

A kapcsolattartás szabályainak megszegése esetén március 1-jétől nem a gyámhivatalhoz kell fordulni, hanem a gyermek lakóhelye szerinti bírósághoz

- hívta fel a figyelmet.

Az eljárás kérelemre indul, amelyet a kapcsolattartás szabályainak megszegésétől számított harminc napon belül lehet benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell

Ha a bíróság a kérelem és az erre adott észrevétel alapján el tudja dönteni, hogy megtörtént-e a szabályszegése vagy sem, akkor végzést hoz az ügyben. Ha az iratok alapján ez nem dönthető el, akkor bizonyítási eljárást folytat le és meghallgatja a feleket – ismertette.

A bíróság megállapíthatja, hogy a kérelmezett megszegte a szabályokat és felhívhatja őt, tartsa be a kapcsolattartás szabályait. Emellett a bíróság meghatározza, hogy az elmaradt kapcsolattartást meddig kell pótolnia. Az eljárás elején nem kell illetéket fizetni – jelezte Várai-Jeges Adrienn.

A bíróság – az eset körülményeit és a gyermek érdekét mérlegelve – többféle szankciót alkalmazhat azzal szemben, aki mulasztott.

Fordulhat a gyámhatósághoz, hogy segítse elő a kapcsolattartás szabályainak betartását; kérheti a gyámhatóságtól a szülői felügyeleti jog megváltoztatását vagy a gyermek elhelyezését harmadik személynél is.

Emellett pénzbírságot szabhat ki, visszatérő, a szabályokat súlyosan megszegő magatartás esetén pedig a rendőrség közreműködését is kérheti a gyermek átadásakor. Ezen felül a bíróság büntetőfeljelentést tehet kiskorú veszélyeztetése, kiskorúval történő kapcsolattartás akadályozása miatt – közölte a családjogi bíró.

Várai-Jeges Adrienn hozzátette: a jogszabály nem mondja ki ugyan, hogy soron kívüli eljárásban kellene a bíróságnak eljárnia, de mivel gyermekről van szó és az elmaradt kapcsolattartást hat hónapon belül pótolni kell, a bíróságok gyorsan fognak dönteni ezekben az ügyekben.

A február 29-éig benyújtott kérelmeket azonban továbbra is a gyámhatóság bírálja el – jelezte.

Várai-Jeges Adrienn kérdésre válaszolva elmondta:

számos „kreatív” megoldással találkoztak, ahogyan az egyik szülő ellehetetleníti a kapcsolattartást a másikkal. Előfordult például, hogy miközben a gyerek a különélő szülőjével beszélt telefonon, a másik szülő – hogy így akadályozza a zavartalan kapcsolattartást – kedvenc mesefilmjével igyekezett elvonni a gyerek figyelmét.

Szigeti István bíró, az OBH jogi főosztályának munkatársa kérdésre válaszolva azt mondta: sok ilyen ügyre számítanak – a legtöbbre a budapesti régióban -, de ennek a nagyságrendjéről nem tudnak nyilatkozni.

Borítókép: illusztráció