Egyre rejtélyesebb a híres Gribshunden hajótörés

A hajó első említése János király 1486-ban írt levelében található, amely így szól : „in navi nostra Griffone", ami magyarul „a mi hajónkban Griffone".

Ezt az eseményt a korabeli svéd Sturekrönikan (A Sture-krónika) és két német forrás, Reimar Koch Lübeck Krónikája és Caspar Weinreich Danzig Krónikája című művekben rögzítették.
A roncsot egy búvárklub fedezte fel először az 1970-es években körülbelül 10 méteres mélységben, de annak jelentőségét nem ismerve csak 2013-ban erősítették meg a kilétét.

A Lundi Egyetem, a Blekinge Múzeum és a Dán Viking Hajómúzeum víz alatti régészei által végzett tanulmány részeként a kutatók ágyúkat, kézi fegyvereket, valamint a kormánymű és a tatvár fő alkatrészeit is megtalálták.

– mondja Brendan Foley, a Lundi Egyetem tudományos vezetője a HeritageDaily online tudományos portálnak. A Gribshunden új betekintést nyújthat a felfedezések korába; így most már jobban megérthetjük azoknak a hajóknak a tényleges méretét és elrendezését, amelyek megváltoztatták a világot.

A búvárokkal együtt merüljön alá a mélységbe és nézze meg a hajóroncsot:

A Lund Egyetem PhD-jelöltje, Paola Derudas és Mikkel Thomsen, a Viking Hajómúzeum specialistája a tüzérség, a kormánylapát, a kormányrúd és a gerinc 3D-s modelljeit alkották újjá, amivel rekonstruálták a hajó azon szakaszát, amelyet valószínűleg a király és a nemesek foglaltak el.

A hajó orrában a szároszlop és a horgonydarabok (amelyeken a horgonyvonalak áthaladtak) 3D-s modelljei emellett támpontokat adtak a személyzet elhelyezéséről, a hajókezelésről és az erődítésről.

Bár a középkori dokumentumok szerint tűz és robbanás történt, de ennek semmi jelét nem látták a tudósok. Úgy vélik, talán majd a jövő évi ásatás szolgálhat majd némi újabb bizonyítékkal a katasztrófáról.