Egyre többen élnek energiaszegénységben Győr-Moson-Sopronban is

– Két definíciója van az energiaszegénységnek. Egyrészt globálisan azt értik alatta, hogy kik nem férnek hozzá a megfelelő energiaforrásokhoz – avatott be bennünket Lajtmann Csaba környezetvédő abba, mit is kell értenünk az energiaszegénységen. 

– A világon több mint egymilliárdan vannak, akik nem férnek hozzá villamos energiához. Az Európai Unió viszont az energiaszegénységre azt a definíciót használja, hogy azok a háztartások élnek energiaszegénységben, akik nem tudják a megfelelő hőmérsékletre felfűteni, illetve lehűteni a háztartásukat. Az emberek 20 és 23 fok között érzik általában megfelelőnek az otthonuk hőmérsékletét. Magyarországon 2020-ban a megkérdezettek 4,2 százaléka, 2021-ben pedig 5,4 százaléka vallotta magát energiaszegénységben élőnek. Európai uniós szinte ez magasabb arány, nyolc százalék. Magyarország valahol a középmezőny elején helyezkedik el. 

Az adatok értékelésénél azonban ne felejtsük el, hogy 2021-ben nálunk még mesterségesen alacsonyan tartott energiaárak voltak, miközben Európa jelentős részén nem. Ha nézzük, melyek azok az országok, akik energia szegénynek vallják magukat, azt találjuk, hogy elsősorban a déli államok, de meglepő módon egyébként a németek is. – szögezte le a szakember, aki arról is beszélt, hogy statisztikai adatok alapján is próbálják beazonosítani az energiaszegénységet. Ilyen adat lehet az, hogy a háztartások bevételeinek hány százalékát fordítják rezsiköltségre. Ez már konkrét adat, nem felmérés, önbevallás áll mögötte, és ez alapján már sokkal rosszabb a helyzet nálunk. Nagy-Britanniában például úgy definiálják az energiaszegénységet, hogy ha a család az bevételének több mint 10 százalékát az energia költségeire fordítja, akkor energiaszegénységben él. Ha ezt a megfogalmazást nézzük, akkor Magyarország háztartásainak több mint fele ide tartozik.

Az Európai Uniónak több programja van az energetikai átalakulásra, nyilván az energiaszegénységet is fel kellene számolni, hogy mindenkinek megfelelőek legyenek a lakhatási körülményei. Tavaly év végén elindult a RENOVERTY projekt, amely célul tűzte ki, hogy elősegíti az épületek energiahatékonysági korszerűsítését a rászoruló háztartásokban, Magyarországon a Somló-Marcalmente-Bakonyalja és a Bükk-Térségi LEADER Egyesületek területén. Ebben részt vesz a Reflex Környezetvédő Egyesület is.

– Sokan azért élnek energiaszegénységben, mert rossz minőségű a háztartásuk. Sokba kerül a ház kifűtése, mert huzatos az ablak, nincs szigetelés vagy rossz a fűtési rendszer. Mi arra adunk tanácsot, hogyan lehet az adott épületet felújítani. A térségekben klasszikusan a kádárkocka, de sok vályogból készült parasztházzal is találkozhatunk. A helyi adottságok nyomán megjelenik a kő is, mint építőanyag, ami hőtechnikai szempontból rossz. Vannak olyan lakóépületek is, amelyek méretüknél fogva jelentenek gondot. A 70-80-as években építettek többszintes családi házakat, amelyek 150-200 négyzetméteresek, több generáció együttélésére alkalmasak. Sok helyen mára a szülők egyedül maradtak bennük, fenntartásuk gondot okoz. Ebben a projektben mi azt fogjuk boncolgatni, hogy ezeknek az épületek energetikai korszerűsítését hogyan lehet megoldani, milyen segítséget tudunk helyben nyújtani. Fontos tényező lesz, hogy a lakossági támogatások erre a területre is elérhetőek lesznek, amit nagyon várunk, hiszen a legkörnyezetkímélőbb energia, amit nem használunk fel.

A Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség az energiaszegénység elleni küzdelem jegyében egy EU-s pályázati népszerűsítését is segíti, amelyre az önkormányzatoknak pályázhatnak, amelynek részletei a szövetség holnapján elérhetőek. A települések nem pénzügyi, hanem szakmai segítséget kaphatnak ahhoz, hogy a szociális tűzifán túl hogyan lehet kezelni ezt a fontos kérdést. Erről március 13-án tartunk egy online tájékoztató fórumot is – árulta el Lajtmann Csaba.