A Ság teteje és a szárnyas idő

A vulkanikus tanúhegyek láncához tartozik, mégis magányosan uralja a tájat a Ság hegy. Tájvédelmi körzetként ma az Őrségi Nemzeti Park felségterülete, egyedülálló flórája és faunája megismerését tanösvények és szervezett túrák segítik. Ha a belvárosból indulunk, a Vulkán fürdőn túljutva áthaladunk Alsóságon is, mielőtt elérnénk a hegyet. És ha már áthaladunk, egy-két helyen érdemes megállnunk. A katolikus templom parkjában van Kresznerics Ferenc mellszobra: nyelvész és plébános, az első vidéki akadémikus, akinek a magyar szókincset föltérképező szótára alapmű és kuriózum.

Vulkánok nyomában

A meg nem alkuvó, szelíd és művelt Kresznericsnek bizonyára tetszene a hegy lábánál 2013-ban átadott Vulkánház (Kemenes Vulkán Park), amely a maga nemében éppen olyan egyedülálló, mint a Ság hegy. A betonból és corten acélból készült óriási kocka építészetileg is nemzetközi figyelmet keltett, benne az ország egyetlen, jól fölszerelt, interaktív vulkanológiai kiállítása kapott helyet. Az épület belseje – miközben informatív, multimédiás termekben mutatja be a vulkán természetét és a világ vulkánjait – a vulkán működését imitálja: a látogató mintegy a magma útját követve, a vulkán gyomrából jut el a „kitörési pontig”, az épület legfelső szintjéig, ahol csodálatos panoráma fogadja: szemben maga a valóságos Ság hegy.

Sebzett hegyoldal

„Messze setétedik már a Ság teteje, ⁄ Ezentúl elrejti a Bakony erdeje, ⁄ Szülőföldem, képedet: ⁄ Megállok még egyszer, s reád visszanézek. ⁄ Ti kékellő halmok! gyönyörű vidékek! ⁄ Vegyétek bús könnyemet.” Berzsenyi Dániel Búcsúzás Kemenesaljától című verséből való az idézet, de vajon Berzsenyinek ugyanazt jelentette-e a „Ság teteje”, mint nekünk? Nem. A tanúhegy akkor még a maga teljességében magasodott az opálos fényű, görögösen derűs, méhzümmögéssel és szőlőillattal teljes táj felett. A platón Eötvös Loránd végezte torziósinga-kísérleteit. Egykor II. Béla várat akart építtetni a hegyen, de kísérői addig vezették körbe-körbe a vak királyt, míg letett tervéről, mondván, tényleg túl magas.

Tudta?

A sági bort a XVIII. században gyógyszerként árulták gyomorbántalmak ellen.

A XX. század elején megkezdett, a század derekáig tartó bazaltbányászat azonban kifosztotta, megsebezte a hegyet: 1,7 millió tonna bazaltot hordtak el innen. A Ság hegy ma a hiány által az, ami, a bazaltbányászat „hozta létre” a krátert, mint sebet és védjegyet. Egyúttal szabadtéri földtörténeti kiállítást is: lélegzetelállító kráter – mint valami ókori amfiteátrum – tárul a látogató elé, miközben megmutatja a földtörténeti korszakok rétegeit.

Zene a kráterben

A kövek mögül mintha bármelyik pillanatban előtűnhetne az utolsó mohikán – itt utolsó mohikánok lehetünk mi magunk is. A nyolcvanas évek nyári kráterhangversenyeinek hagyományát néhány éve az Ataru Taiko koncertjeivel újította meg a város, a japán doboknak ideális helyszín a hegy – ki tudja, ilyenkor talán a hegy szelleme is megszólal.

A szőlőművelést természetesen az ókori rómaiak honosították meg itt, a mai pincék pedig egyre többször nyílnak meg a látogató előtt.

Tudta?

A Ság hegyen forgatták az „Eragon” című fantasyfilmet.