A bíróság is dönthet váláskor a váltott elhelyezésről – Győri szakembereket kérdeztünk a januártól életbelépő törvénymódosításról

Amióta napvilágra került Varga Judit javaslata, szűnni nem akaró viták lavinája indult el. Sokan üdvözölték a tervezetet, mivel úgy látják, hogy a módosításnak köszönhetően az elvált apák nagyobb részt tudnak vállalni a gyerekek neveléséből, mint most. Másrészt sok nőjogi szervezet aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a módosítás magában hordozza annak a veszélyét, hogy ezzel az újdonsült joggal a bántalmazó szülők visszaéljenek.

Több szerepet vállalnak az apák

Reiderné dr. Bánki Erika szerint már az is előrelépés, hogy a bíróság kapcsolattartási szabályozása változott az elmúlt évek, évtizedek során, mely az új rendelkezéseknek köszönhetően tovább bővülhet. Egyre inkább szerepet vállalnak a gyereknevelésben az apák is. Igazodni kell a társadalmi változásokhoz.

„Európában már sok példa áll rendelkezésre erre a bírói gyakorlatra. Úgy gondolom, hogy ezzel lehet jól is élni, de akár visszaélni is” – mondta Reiderné dr. Bánki Erika. Hozzátette, nem tart attól, hogy a bíróság egy bántalmazó félnek ítélje meg a váltott elhelyezés jogát. Abban nagyobb problémát lát, hogy olyan szülő is kéri a váltott felügyeletet, aki korábban nem igazán vett részt a gyereknevelésben.

A gyermek érdeke a legfontosabb

Reiderné dr. Bánki Erika szerint fontos lesz, hogy a bíróság azt is vizsgálja, hogy a felek hogyan tudtak együttműködni a házasság megromlása előtt. „A szülői felügyelet rendezésére irányuló ügyekben mindig az a kulcskérdés, hogy mi a gyerek érdeke, és annak megfelelően kell dönteni. Talán az a legfontosabb kérdés, hogy ha a szülők maguktól nem képesek az együttműködésre, ki tudja-e azt kényszeríteni a bíróság döntése” – mondta.

A jogász arra is felhívta a figyelmet, tévedés, hogy váltott gondoskodás esetén nem kell gyerektartást fizetni, mivel a szülők nem egyenlő mértékben – fele-fele arányban –, hanem jövedelmi, vagyoni viszonyaik arányában kötelesek a gyermek eltartásához hozzájárulni.

Kényszeríteni nem lehet a szülőket az együttműködésre

Lovászi Bernadett, a Család- és Gyermekjóléti Központ hatósági csoportjának vezetője szerint, amikor felmerül a bántalmazás kérdése, akkor minden esetben egy bántalmazó nőre vagy férfira gondolunk. „Arról kevesebb szó esik, hogy a két fél együttesen is megvalósíthatja a konfliktusaikkal a gyerek lelki bántalmazását. Ez a kérdés bonyolultabb annál, mint hogy a bántalmazó félhez ne kerüljön a gyerek. Megnyugtató lenne látni azt, hogy a bírók a döntésük meghozatalakor mire fognak tudni támaszkodni, hogy ki fog tudni arról szakértő véleményt adni, hogy a szülők jól kooperálnak-e” – fogalmazott.

Fel kell dolgozni a traumát

„Egy gyerekről csak akkor lenne szabad dönteni, amikor a szülők már a konfliktusaikat, traumáikat feldolgozták. A bíróságnak is könnyebb dolga lenne, ha akkor kellene döntést hoznia, amikor már megegyezés született a szülők között. Azt ma nem vizsgálja senki, hogy a felek mennyire tudnak együttműködni” – tette hozzá Rákosi-Tóth Rita, a Család- és Gyermekjóléti Központ igazgatója.

„Az elgondolás jó, hisz mindkét szülőre szüksége van a gyereknek. A külső döntés azonban okozhat konfliktust, és a gyerek számára is nagyon megterhelő. Azt tapasztaljuk, hogy ha nincs meg a szülők közötti kooperáció vagy ennek szándéka, ha nem belülről jön, akkor nagyon-nagyon nehézkessé válik ennek megvalósítása. Ebben látom ennek a törvénymódosításnak a veszélyét” – emelte ki Rákosi-Tóth Rita.