2019.11.07. 07:30
A győri aliglátó nő 226 kilométert túrázott a Balaton körül hűséges társával, Gesztenye kutyával – fotók
A napokban írtunk arról, hogy véget ért a harmadik alkalommal szervezett Balaton Camino. Ötvenen gyalogoltak mind a tíz napon a három győri származású ötletgazdával (Budavári Dóra, Rákász-Losonczy Judit és Scherer Anna) együtt, útközben pedig ötszázan csatlakoztak a menethez (Kisalföld, 2019. október. 29.). Az első métertől az utolsóig a csapattal tartott Borsodi Erzsébet győri aliglátó nő, akit többen támogattak a túrázók közül.
Nagy kaland
„Amikor hallottam a hírt a legnépszerűbb közösségi oldalon a Balaton Caminóról, rögtön azt éreztem: milyen jó lenne részt venni rajta! Érdeklődtem az oldalon, majd azt is írtam, hogy segítségre van szükségem. Százhalombattai túrázó, Rácz Hajni rövid időn belül válaszolt, hogy számíthatok rá. Így kezdődött a nagy kaland a Balaton körül” – kezdte mosolyogva Erzsébet, aki jobb szemének retináját 8, a bal oldalit 18 évesen vesztette el.
Elfogadó társak
„Azt hiszem, azért jöttünk össze ilyen szép számban a Balaton Caminón, mert mindannyian új embereket szerettünk volna megismerni, barátságokat alakítani, közösséget építeni. Mindenki elfogadó volt, nyitott, türelmes a társai felé. Igyekeztünk új élményeket gyűjteni és lerakni a múlt csomagjait az út során, amelyeket nem akarunk továbbvinni magunkkal.
Végig hittem abban, hogy sikerül teljesíteni a túrát és ebben isten segíteni fog” – hallottuk Erzsébettől, aki 226 km-t gyalogolt a Balaton körül. A társaság Balatonfűzfőről indult a déli part irányába, majd végül az északi parton haladva „hódította meg” a legnépszerűbb hazai tavunkat.
A győri aliglátó nő 226 kilométert túrázott a Balaton körül hűséges társával, Gesztenye kutyával
Erzsébetre bízták magukat
„Hajni mellett egy veszprémi fiatalember, Bakai Ádám kísért sokat az utamon. Pár nap után mindketten szemléletváltó feladatokba is belementek. (Erzsébet folyamatosan járja a győri és Győr környéki iskolákat Gesztenyével és osztályfőnöki órákon beszél a vakokat érintő mindennapi kihívásokról – a szerk.) Bekötötték a szemüket kendővel és úgy indultunk el a tóhoz közeli kerékpárúton, hogy rám bízták magukat. Eleinte többször megtorpantak, aztán rövid időn belül oldódtak, lazábbá váltak” – elevenítette fel az idei Balaton Camino emlékezetes pillanatát Erzsébet.
Hajni, Ádám és még egy úti társ, Rózsa időközben meglátogatta a kisalföldi megyeszékhelyen a győri aliglátó nőt. Közösen a Városháza tornyába is „felmásztak”. Nem tiszavirág életű barátság szövődött tehát a Balaton partján.
Élvezni a napsütést
„Mi tetszett a legjobban a Balaton Caminón?” – kérdeztük. „Szinte végig gyönyörű napsütésben, indiánnyárban volt részünk. Amikor késő délután elfoglaltuk a szállást, jó volt a vízparton lenni. Érezni a nyugvó Nap éltető sugarait” – búcsúzott Erzsébet.
