Ismerjék meg a Fölszállott a páva győri különdíjasát

A felvidéki lány Pozsonyban született, 5 évesen költözött bátyjával és szüleivel Medvére. Julcsi a győri Richter János Zeneművészeti Szakközépiskolában hegedűn és brácsán folytatta tanulmányait. Néptáncolt és szólót énekelt a győri Lippentő Táncegyüttesben, fellépett többek között a Pozsonyi Ifjú szívek Táncegyüttessel, zenélt a Pósfa zenekarral.

- Manapság a huszonéves lányok többsége még „élni akar”, te pedig 21 esztendősen már anyuka voltál, most, 26 évesen pedig már három gyermekes édesanya. Részedről a kicsik korai vállalása, a nagycsalád, tudatos döntés volt?

- Nagyon szerettem kislányként is a gyerekeket, éreztem, hogy nekem ezzel feladatom van. Huszonévesen az embernek még sok-sok dolog jár a fejében, ahogy nekem is. Folyamatosan koncertezem jobbnál-jobb zenészekkel, de valahogy az anyaság érzése számomra mindig sokkal erősebbnek bizonyult. Hosszútávúnak tűnő kapcsolatba öt évvel ezelőtt érkezett a kislányom, Lili. Őt 3 esztendeje követte Samu. Berci – aki váratlanul kopogtatott –, 5 hónapja jött a világra. Amikor meglepetten megtudtam, hogy harmadjára is babát várok, sok minden végigfutott az agyamban és a lelkemben, de a legcsodálatosabb döntést hoztam.

- Mire a harmadik gyermeked világra jött, a kicsik apukájával kettéágazott az életetek, ráadásul ő Budapestre költözött, te pedig egyedül szervezed a hétköznapokat.

- Voltak olyan dolgok és helyzetek, amik nem úgy működtek, ahogy kellene, és ezeknek romboló hatása van mindenkire. Ezt szerettük volna elkerülni és esélyt adni mindkettőnknek a boldogságra. Furcsa módon mi nagyon szerencsés helyzetben vagyunk a gyerek apukájával, a szeretet megmaradt köztünk. A hétköznapokat én viszem, s nincs bébiszitterem. Ha gond van, anyukámékra mindig számíthatok, ők csak 10 km-re laknak Győrtől. A volt férjem nagyon jó apukája a kicsiknek, bár vele a programok jobbára hétvégente vannak, hiszen nem egy városban él velünk. Három gyermekkel talán a legnehezebb a logisztika.

- Milyen zenei terveket dédelgetsz a közeljövőre nézve?

- Frontemberi szerepvállalást egy zenekarban. Eddig sosem mertem, kevésnek tartottam magam hozzá. Most viszont érzek hozzá kellő erőt. Szeretném most a saját álmaimat megvalósítani. Mivel a gyerekek sorra érkeztek, így mindig adott zenekarban csöppentem vagy zenekarok énekesnőit helyettesítettem.

- Fiatal, háromgyermekes anyuka mikor, hol és hogy tud ismerkedni?

- Az ismerkedést egyelőre el sem tudom képzelni. Pontosabban a helyzetet nem tudom elképzelni, hiszen nagyon alkalmam sincs ilyesmire, viszont nagyon vágyom társra, akit szerethetek. De korban hozzám illő férfinek, valószínűleg nagy visszatartó erő 3 kisgyermek, és ezen egyáltalán nem lepődöm meg. Fordított esetben én sem biztos, hogy készen állnék ekkora változásra. Őszintén szólva, vannak időszakok amikor úgy kelek fel, hogy nincs változás, ugyanott tartok. Ilyenkor adok magamnak 10 perc „kesergési időt”, utána muszáj továbblépnem és megoldást találnom a problémákra.

Számomra a zene az szerelem, a gyerekek csodák, a boldogságot pedig remélem, hamarosan megélem. Ha az aranyhalat kifognám, megsimogatnám, mosolyognék, megköszönném neki a lehetőséget, de szeretek mindent úgy az életemben, ahogy van. Na jó, talán egy új autót azért kérnék, hogy könnyeben eljuthassak vele a koncertekre.