Újabb kapocs a Hild-szakgimnázium és a győri egyetem között

Magyarországon 25 építőipari jellegű középiskola működik, s közülük az egyik legjobbnak a Győri Szakképzési Centrum Hild József Építőipari Szakgimnáziuma számít. A belvárosi alma mater igazgatója, Józsa Tamás kérdésünkre büszkén mutatta be az intézményt, mintegy 500 diák második otthonát. Őket elsődlegesen a kétszintű érettségire készítik fel, emellett nappali képzésben magasépítő és mélyépítő technikusokat, illetve ezekre ráépülő képzésben műemlékfenntartó technikusokat és vízépítő szaktechnikusokat képeznek.

Az iskola nemcsak Magyarországon akkreditált tehetségpontként működik, hanem tagja az európai tehetségpont-hálózatnak, valamint Győr-Moson-Sopron megyéből egyedüliként a Minősített Tehetséggondozó Műhely-hálózatnak is. Mindez kiemelt, központi szerepet jelent. „Azokat a diákokat, akik érdeklődnek valami iránt, én már tehetségesnek gondolom, mert ez alapján továbbfejleszthetők. Igyekszünk őket megszólítani, bevonni” – hangsúlyozta az igazgató.

A munkának látható eredményei vannak. Volt olyan év, amikor az országos szakmai verseny első három helyezettje az érettségizőknél és a technikusoknál is a Hildből került ki, s olyan is, amikor az első tízben öt hildes szerepelt. Az iskolában örülnek annak, hogy diákjaik jellemzően 80 százaléka a felsőoktatásban tanul tovább, s hogy ezzel együtt is átlagosan 86 százalékuk elvégzi az érettségi utáni egy, illetve két évben a technikusképzést.

Józsa Tamás kifejtette: céljuk, hogy tanulóik otthonosan mozogjanak a világban, hasznosítani tudják magas szintű szakmai és általános műveltségüket. Testvériskolai kapcsolatok sorát ápolják olasz, osztrák, észt, valamint határon túli – felvidéki és erdélyi – magyar intézményekkel. Burgenlandban esetenként még az ottani nyitott kapuk rendezvényeken is önálló standdal mutatkoznak be. Ehhez járul hozzá az az 1995-ben éppen Győrben elkezdődött Kárpát-medencei építész diákkonferencia-sorozat is, amelynek minden évben más-más iskola a házigazdája, s amelyeken a Hild rendre delegációval képviselteti magát.

Az egyébként németül jól beszélő igazgató elmondta, hogy e törekvés része a magas szintű idegennyelv-oktatás. „Ha valaki jól beszél egy idegen nyelvet, akkor kitárulnak a lehetőségei. Képes kapcsolatokat építeni és hozzájutni az interneten, szakkönyvekben, konferenciákon és másutt meglévő információkhoz” – tette hozzá.

A szakgimnázium évente három osztályt indít, amelyek közül kettő nyelvi előkészítő, ahol heti 18 órában tanulnak a gyerekek idegen nyelvet. Új lehetőséget jelent, hogy az iskola nemrégiben partnerként csatlakozott az Euroexam nyelvvizsgarendszerhez: valamennyi német- és angoltanárukat nyelvvizsgáztatónak képezték ki. Így tovább erősíthetik a nyelvvizsgára való felkészítést, amire azért is nagy az igény a diákok részéről, mert 2020-tól már középfokú nyelvvizsga-bizonyítvány is szükséges az egyetemi felvételhez.

Józsa Tamás úgy látja, kedvező, hogy az állam visszatéríti az első sikeres nyelvvizsga árát. Emellett náluk az iskola alapítványa, a Hild Közhasznú Alapítvány is segít: kifizeti a nyelvvizsga költségét azoknak, akik meglévő középfokújuk mellé ugyanabból a nyelvből egy felsőfokú, vagy egy másik nyelvből középfokú bizonyítványt szereznek. A Győri Szakképzési Centrumon belül egy európai uniós GINOP-projekt szintén segíti a nyelvtanulást. Az intézményvezető szerint nagyon jól illeszkedhet ebbe a folyamatba a győri Széchenyi István Egyetem „Segítő kéz a nyelvvizsgához” elnevezésű programja, amelynek keretében egyszeri 2500, 5000 vagy 10.000 forintos regisztrációs díj ellenében a SZE-Lingua Nyelvi Szolgáltató Központ és az Idegen Nyelvi Oktatási Központ bevonásával ingyenes angol és német nyelvtanfolyamokon vehetnek részt a 2020-ban az általános felvételi eljárásban valamely felsőfokú intézménybe felvételizni kívánó, a 2019/2020-as tanévben végző, középfokú nyelvvizsgával még nem rendelkező középiskolások.

Józsa Tamás úgy véli, mindez tovább növelheti a két intézmény közötti kapcsolódási pontok számát. „Továbbtanuló diákjaink közül más egyetemek mellett is minden évben sokan a Széchenyi-egyetemet választják, elsősorban a profilunkhoz a leginkább illeszkedő osztatlan és osztott építész-, valamint az építőmérnöki képzést. Gyakori az is, hogy az egyetem valamely oktatója vizsgaelnök vagy az emelt szintű érettségin kérdezőtanár – sorolta az igazgató. – Emellett több volt hildes is oktat vagy oktatott a Széchenyin, így például dr. Szép János, dr. Horváth Tamás PhD, Nagy András, dr. Veöreös András vagy dr. Fátrai György PhD.”

A „Segítő kéz a nyelvvizsgához” elnevezésű programról ITT található bővebb információ.