2018.02.07. 11:56
Hegykői tehenészet - Indiából hoztak vendégmunkásokat a fejőházba
Hármas ikerborjak láttak napvilágot a napokban a hegykői tehenészetben. A zrt. munkaerőgondját indiai szakemberek munkába állításával oldották meg.
– Két és fél éve dolgozom a hegykői tehenészetben. Ikrekkel havi szinten találkozunk, de ittlétem óta ez az első eset, hogy hármas ikerborjak születtek nálunk – mondta érdeklődésünkre Rabi Katalin, a tehenészet telepvezetője. – A hármas ikrek – két üsző és egy bika – három héttel korábban jöttek világra a szokásos 9 és fél hónapnál. Úgy is mondhatnánk, koraszülöttek lettek. Ezért öt napig inkubátorszerű állapotot hoztunk létre, infralámpákkal melegítettük őket, míg beindult és stabilizálódott a hőképzésük.
Dr. Varga Gábor és Rabi Katalin a két üszővel; a harmadik testvért, a bikát másik soron helyezték el. Fotó: Magasi
Most már képesek egyedül inni vödörből, s hatvannapos korukig az egyedi borjúketrecben erősödnek. Azt követően az utónevelőben kiscsoportos tartásban fejlődnek, ahol már nem tejet kapnak, hanem speciális szálas- és száraztakarmány keverékét. Az ikerborjúk nevet is kaptak: Sanyi lett a bika, Angyalka és Paulina a két üsző.
A hegykői tehenészetben jelenleg közel ezerhétszáz állatot gondoznak.
– Nem egyszerű munkaerőt találni a megyében, de az egész országban sem – tér át a napi teendőkre, a megoldásra váró feladatokra dr. Varga Gábor, a Hegykői Mezőgazdasági Zrt. elnök-igazgatója. – Vidéken is felnőttek olyan generációk, akik sosem láttak tehenet. Amikor a messzi földről vagy épp közeli vidékről jött jelentkezők meglátják a hat-nyolc mázsás haszonállatokat, tíz közül hat már sarkon is fordul. Ha elbőgi magát a tehén, már csak ketten maradnak, s amikor munkába kellene állniuk, vagy eljönnek, vagy többnyire nem.
Márpedig a tehenészet és ezzel együtt a tejtermelés a zrt. egyik legfontosabb gazdasági egysége. Biztonságos működtetése kulcskérdés. S mivel szűkebb-tágabb környezetünkben nem találtunk elegendő munkavállalót, közvetítőn keresztül olyan országból hozattunk dolgozókat, ahol a teheneket szent állatnak tartják. Hat indiai férfit szerződtettünk, hivatalos munkavállalási és lakhatási engedéllyel. Munkavállalási papírjuk egy, illetve két évre érvényes. Odahaza is tehenészetben dolgoztak, viszont a számítógép vezérelte fejőberendezéssel nálunk találkoztak először. Betanításukat követően a fejőházban alkalmazzuk őket és gondoskodtunk hegykői elhelyezésükről. Felvették az itteni ritmust, elégedettek vagyunk a hozzáállásukkal – közölte dr. Varga Gábor.