Bognár Zoltán - Összetartó várost szeretne Fertődön

  
A 42 esztendős helyi vállalkozó, Bognár Zoltán leváltotta a hivatalban lévő polgármestert, Kocsis Ferencet Fertőd élén. Meggyőző erővel, hiszen 995 szavazatot szerzett vetélytársával szemben, aki 439 voksot kapott.

– A fertődiek ismerik, hiszen megválasztották polgármesterüknek. Néhány kilométerrel messzebb ez már nem nyilvánvaló, csupán annyit tudni, hogy a Fidesz–KDNP támogatásával indult. Fontos a párt egy kisvárosban?

– A világon minden kapcsolatokon alapszik. Ilyen értelemben igen, fontos. Ezzel együtt úgy gondolom, a helyi problémákat a helyieknek kell megoldaniuk, nem felülről.

– Az önkormányzat működését ismeri, hiszen két ciklusban is képviselő volt, nem is először indult a városvezetői posztért. Most mi motiválta?

– Pénzügyi bizottsági tagként, egy ciklusban elnökként, rálátásom volt a gazdálkodásra. Ezt az elmúlt négy évről viszont nem állíthatom, mert bár eljártam testületi ülésekre, sok adattal nem találkoztam. Fertődiként viszont tapasztalhattam, hogy nem mennek jól a dolgok.

– Mert mi a baj Fertődön?

– Alapvetően az, hogy a város eladósodott. A 2013-as konszolidáció ugyan megszabadította Fertődöt is a hitelétől, mégis anyagi terhek nyomják a várost. A hivatal indokolatlanul nagy és drága, a béreken és a járulékokon túl nem egészen négy év alatt például 80 millió forintot fizettek ki az itt dolgozóknak és a testületnek.

Ez az összeg pályázati önrészként hasznosulva akár százmilliókat hozhatott volna. Az önkormányzat által létrehozott Városgazda Kft.-nek 20 milliós az adóssága, holott a költségvetésből két és fél év alatt 76 millióval támogatták.

Félek, mindez csak a jéghegy csúcsa. Nyilván az is sokat elmond, hogy egy ciklus alatt a harmadik jegyző van hivatalban és az ötödik pénzügyi vezető...

– Mit ígért a kampányban a helyieknek?

– Nem ígérgettem, inkább próbáltam megszólítani őket, s úgy érzem, sikerült is. Összefogni szeretném a településrészeket; elég volt abból, hogy
külön ünnepségeket szerveznek Tőzeggyárnak, Süttörnek és Eszterházának. Mi itt mind Fertődön élünk. Egy város van, legyen egy közösség.

– Tudja már a felesége, hogy később fog hazajárni?

– Azt nem tudom, de én tisztában vagyok vele. Nagyon sok a tennivaló. Fertőd kivételesen jó helyzetben lehetne, hiszen itt a kastély, a nemzeti park. Ez ugyan kötöttségekkel is jár, de az idegenforgalmi lehetőségek még nagyon kiaknázatlanok.

Itt kellene tartanunk a vendégeket, ehhez infrastruktúra, szolgáltatások kellenek. Minél előbb rendbe kell hoznunk a költségvetést, önerőt kell teremtenünk a pályázatokhoz. A lehetőségeink adottak, élnünk kell vele!