A láb mindig kéznél van!

Persze világos, hogy a „gyalogoljon"-hoz nem elhanyagolható kérdés a „van-e még mivel". Azt is tudom, hogy orvosi szempontból a lábunk nem „életfontosságú szervünk", de azért mégis jobb lábbal, mint láb nélkül!
Arra hívom fel a figyelmét, hogy a láb szakszerű vizsgálatával hihetetlen sokat megtud - úgy „általában" - magáról az érrendszeréről is. Főleg, ha cukorbeteg, vagy ne adj' isten dohányzik, legalább úgy negyven évesen érdemes a lába elé, pontosabban a lábába nézetnie. Persze korrekt orvosi vizsgálatról és nem a manapság szokásos csoda-ígérő „varázsinga-lengetésről" beszélek. Ha a lábában (akár teljesen panaszmentesen) érszűkület igazolódik, bizony nem csak a lábát, de akár a fejét is veszítheti. Ilyenkor már hihetetlenül nagy a szélütés vagy a szívinfarktus rizikója (is)! Akkor miért kezdjük a lábunkkal? Mert az agyunkat vagy szívünket elég bonyolult vizsgálni. A lábunk pedig „kéznél van". Könnyű (lenne) vizsgálni. Járjon most utána, hogy... sokáig legyen mivel... járjon!