Széchenyi István Egyetem: Együttműködést erősítő konferencia a művészet és a tudomány kapcsolatáról

„A konferencián a művészeti felsőoktatással, a művészetelmélettel, annak tartalmi és gyakorlati kérdéseivel, intézményi, szervezési és finanszírozási kérdésekkel foglalkoztunk. Mindezt egy olyan széles körű együttműködés keretein belül tettük, amelyben számos hazai felsőoktatási és művészeti intézmény képviseltette magát” – mondta el dr. Kucsera Tamás Gergely, a Széchenyi István Egyetem professzora, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja. Hozzátette, a győri egyetem Művészeti Kara sok művészeti ágnak ad otthont: a zene és a tánc éppúgy jelen van a képzések között, mint a design és az építőművészet. Ahogy tehát az intézményt, úgy a konferenciát is az összművészeti szemlélet jellemezte.

„A mai alkalom valami újnak a születése, egy nulladik pont, amely egy hosszú távú közös gondolkodás megalapozása lehet. Ez a kezdeményezés a jövőben akár nemzetközi konferenciává is szélesedhet, hiszen olyan témákat jártunk körbe, amelyek a kultúra nemcsak magyar, hanem más európai képviselőit is érintik” – emelte ki a professzor. Hozzátette, a szervező intézmények együttműködő partnere volt a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet, a Nyíregyházi Egyetem, a Színház- és Filmművészeti Egyetem, illetve a Magyar Táncművészeti Egyetem. Rajtuk kívül több más felsőoktatási intézmény oktatója és kutatója is előadott a konferencián, köztük a Károli Gáspár Református Egyetem, a Selye János Egyetem és a Budapesti Metropolitan Egyetem. Prof. dr. Kucsera Tamás Gergely a konferencia elnökeként köszönetet mondott Kara Zsuzsannának, a Széchenyi István Egyetem mesteroktatójának, a Győri Balett magántáncosának azért az áldozatos munkáért, amit a rendezvény lelkeként a program sikeréért végzett.

„Az egymásra figyelés jegyében hoztuk létre ezt a programot. Tavasszal beszélgetésre hívtam a modellváltó egyetemek vezetőit, akikkel a modellváltásról beszélgettünk a művészeti karok, illetve a művészeti képzés szempontjából. Azokat a pontokat kerestük, amelyekben segíthetünk egymásnak, együttműködhetünk” – tekintett vissza az előzményekre Kiss János, a Győri Balett korábbi igazgatója, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke. Hozzáfűzte, akkor született meg a konferencia ötlete. „Ez az alkalom kezdete annak az együttes cselekvésnek, amely a közösen kijelölt céljainkhoz elvezet” – hangsúlyozta az alelnök.

„Összefogásunk azért jött létre, hogy értő közönséget tudjunk nevelni. A művészet nélkülük nem juthat térhez, bármelyik irányba is kísérletezik. Szeretjük a pillanat művészetét nagyon komolyan venni, amely azonban csak az értő közönség által tud nyomot hagyni” – határozta meg kérdésünkre a konferencia jelentőségét Velekei László, a Győri Balett igazgatója. Mint mondta, a programban fókuszba került az új generáció gondozása, amely aztán színházba járó, művészeteket kedvelő közönséggé válik.

A szakmai programban 18 előadást hallgathattak meg a résztvevők, köztük prof. dr. Sepsi Enikőét, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának volt dékánjáét, a Művészettudományi és Szabadbölcsészeti Intézet vezetőjéét, aki a tisztán művészeti, művészetközvetítési, valamint művészettudományi képzést nyújtó intézmények mellett a több karral rendelkező, több tudomány- és művészeti területen és képzési ágban működő egyetemek sajátos helyzetére hívta fel a figyelmet. Kitért arra, hogy a képzés minőségének és oktatói állományának mérhetősége, ezen kritériumok kidolgozása e területeken intézményközi egyeztetéseket igényel.

Dr. Cseporán Zsolt, a Budapesti Metropolitan Egyetem tudományos munkatársa arra mutatott rá, hogy a művészeti képzés a felsőoktatás sajátos szegmense, amelynek elsődleges célja a hazai kulturális élet humán erőforrásának hosszú távú és minőségi biztosítása, így a terület a felsőoktatás és a kulturális szféra, mint makrogazdasági szektor metszéspontjában helyezkedik el. A stúdiumok versenyképessége tehát a kreatív ipar sikerére, így a nemzetgazdasági trendekre is jelentős hatást gyakorol. Előadásában a művészeti felsőoktatást és a felsőfokú művészeti képzést vizsgálta a hazai felsőoktatási modellváltás folyamatában.

Antal Zsolt, a Színház- és Filmművészeti Egyetem Elméleti Intézet igazgatója előadásában a globalizáció és a kommunikációs technológiák robbanásszerű fejlődése okán kialakult és soha nem látott kihívásokon keresztül vizsgálta az állam új feladatait a kulturális örökség megőrzéséért és fenntartásáért folytatott munka terén. Az előadáshoz kapcsolódóan Kultúra – média – élmény(szerűség) címmel rendeztek kerekasztal-beszélgetést, amelyen Kis Domonkos Márk, a Déryné Program igazgatója, a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója és Fülöp Péter, a Kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója, a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója, kultúráért felelős helyettes államtitkár is részt vett.

A Széchenyi István Egyetem oktatói közül prof. dr. Kucsera Tamás Gergely a művészet és az oktatás kérdéseiről tartott előadást, míg dr. Somogyi Krisztina egyetemi docens a koreografált térélményről beszélt. Deákné dr. Kecskés Mónika DLA egyetemi docens a szakrális táncok továbbélését vizsgálta, Szabó Adrienn művésztanár pedig a zene és a mozgás kapcsolatáról értekezett. A Széchenyi István Egyetem oktatói közül szakmai előadásával emelte a konferencia színvonalát Fülöp Krisztina művésztanár, dr. Nikodém Géza DLA egyetemi adjunktus, dr. Pálfalusi Zsolt egyetemi docens és dr. Szabó Balázs egyetemi docens is. A konferencia levezető elnökei dr. Kucsera Tamás Gergely mellett dr. Wesselényi-Garay Andor az egyetem professzora, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet tudományos főmunkatársa és dr. Horváth Nóra egyetemi docens, a Széchenyi István Egyetem Művészeti Szakkollégiumának vezetője voltak, míg Kara Zsuzsanna mesteroktató, a Győri Balett magántáncosa a szervezés és lebonyolítás terén járult hozzá a konferencia sikeréhez.