2024.05.24. 08:00
Megdöbbennek a diákok az EU-csatlakozás előtti időkön - Németh Zoltán: „Az EU vívmányai és alapelvei kezdenek megbicsaklani”
Az Európai Unió alapvető értékeit, a békét, az egységet és a szolidaritást ünnepli az Európa-¬nap, amelyet múlt csütörtökön rendeztek meg a volt győri Megyeháza előtti – ma már Kolozsváry Ernő – téren. Az iskolásoknak rendezett vetélkedő azt is célozza, hogy a diákok minél többet tudjanak meg az EU működéséről.
A diákokat Győr különböző pontjain az egyes helyszínekhez kötődő feladatok várták.
Több mint tíz éve rendezik meg országszerte az Európa-napot, amely ugyanolyan szimbóluma az Európai Uniónak, mint például az EU-s himnusz vagy zászló. A nap egyik legfontosabb programja az a verseny, amelyet a vármegyei önkormányzat Europe Direct irodája szervez minden évben, ráirányítva a figyelmet egy-egy kiemelt témára. Ilyen volt néhány éve a kulturális örökség, tavaly a biztonságos közlekedés, idén pedig a „Magyarok Európában” tematika került fókuszba. Az idei Európa-¬nap azért is különleges volt, mert kerek évfordulót is ünnepelhetünk: idén van hazánk EU-csatlakozásának 20. jubileuma.
Rácsodálkoznak az EU-csatlakozás előtti időkre
Dr. Lakatosné dr. Novák Éva, a Europe Direct-iroda vezetője szerint fontos, hogy a gyerekek minél előbb megismerkedjenek az Európai Unióval kapcsolatos alapvető információkkal, és mindig a saját koruknak megfelelően váljanak egyre tájékozottabbá a témában. Az iroda több programja, mint például az Európa-nap vagy a Nyelvek európai napja, már az alsósokat is eléri, a középiskolásoknak pedig már online párbeszédet is szerveztek más európai fiatalokkal. Ez annál is inkább fontos, mert a legtöbb diák alig tud valamit nemcsak az Európai Unióról, de a csatlakozásunk előtti időkről is.
Amikor tematikus órát tartunk iskolai osztályoknak, a diákok mindig megdöbbennek azon, hogy nem volt mindig természetes, hogy bárki, bármikor utazhat külföldre. Rácsodálkoznak, hogy nem is olyan régen csak háromévente lehetett utazni, akkor is csak szigorú határellenőrzés mellett léphettünk át még a szomszédos országokba is, hogy megszabták, mennyi pénzt lehetett beváltani a külföldi utazás előtt, s hogy külföldre telefonálni egy kisebb vagyonba került… A mai gyerekek számára már evidens, hogy egy EU-tagállamban nőnek fel, és nemcsak a szabad utazás természetes, de az is, hogy szabadon tanulhatnak vagy dolgozhatnak egy másik európai országban. Egy-egy ilyen program során tudatosul bennük, mekkora változást és mennyi lehetőséget hozott annak idején az EU-csatlakozásunk
– mondja dr. Lakatosné dr. Novák Éva.
Versengve tanultak Az Európa-napi versenyre idén
a vártnál is nagyobb volt az érdeklődés az iskolák részéről, így az eddigi kettő helyett három kategóriában indulhattak a csapatok, most először a középiskolákból is. 18 iskola – köztük 9 középiskola – összesen 30 csapata állt rajthoz, Győrtől Rábatamásin át Dunaszegig, hogy több fordulóban bizonyítsák felkészültségüket.
Az első forduló a győri belvárosban zajlott, ahol a megadott állomásokat bejárva, az egyes helyszínekhez kapcsolódó feladványokat kellett megoldaniuk a versenyzőknek. Volt, ahol a magyar szentekhez kapcsolódtak a kérdések, máshol Jedlik Ányos, a szódavíz feltalálója került a középpontba, a Radó-szigeten pedig az Éghajlatvédelmi Szövetség speciális feladatai várták a csapatokat. A rendezők egyik nem titkolt célja az volt, hogy a játékos verseny során a gyerekek tanuljanak is, hiszen a feladatok olyan érdekes tényekre irányították rá a figyelmet, amelyeket a győri felnőttek közül is csak kevesen ismernek. Tudta például, hogy Győrben, a Radó-szigeten állt az első kőszínház a városban? Hogy Jedlik Ányos és Czuczor Gergely unokatestvérek voltak? És hogy a győri színház impozáns külső mozaikképét maga Vasarely tervezte?
A vetélkedő második, játékos fordulójában – az „Ütős ötös” tévévetélkedő mintájára – azt kellett megtippelniük a versenyzőknek, hogy az előre megkérdezett, véletlenszerűen kiválasztott emberek közül ki, milyen választ adott egy-egy kérdésre. Például arra, melyik a legnagyobb és a legkisebb lakosságszámú EU-¬tagállam, de ismert magyar találmányok, sőt, rajzfilmfigurák is szóba kerültek. Az utolsó forduló pedig egy kvíz volt, amelyen többek között híres magyar találmányokat kellett a feltalálóikkal összepárosítani.
Az idei versenyre a Europe Direct-iroda felkérte partnernek a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumot és a Győri Egyházmegyét is, amelyek örömmel csatlakoztak és nyújtottak lehetőséget a jelentkező diákoknak, hogy látogatást tehessenek a Püspökvár tornyába, és a helyi ereklyéket, valamint a Győr világháborús bombázását bemutató kiállításokra. A gyerekek így a verseny izgalmai mellett még egy emlékezetes élménnyel gazdagodtak.
A kategóriák győztesei egy-egy 20 ezer forintos Árkád-utalványt nyertek – ez pont elég egy „csapatépítő” fagyizásra –, és egy-egy torta is megkoronázta számukra a napot.
Szavazásra buzdít az elnök
A díjakat Németh Zoltán, a Győr-¬Moson-Sopron vármegyei közgyűlés elnöke adta át, aki bevallása szerint vegyes érzésekkel köszönti EU-csatlakozásunk 20. évfordulóját.
Most, hogy az EU-csatlakozásunkat és az Európa-napot ünnepeljük, ambivalens érzés, hogy több dologban is furcsa változásoknak lehetünk szemtanúi az unióban. Ilyen például az, hogy – bár az EU 74 éve a legnagyobb békeprojektnek indult Európában – egyes EU-tagállamok és bizonyos vezetők egyre inkább háborús retorikát folytatnak, ezért az EU eredeti alapelvei veszni látszanak... Amikor húsz évvel ezelőtt megtörtént a vágyott csatlakozásunk, abban reménykedtünk, hogy megnyílnak a határok és szabadon közlekedhetünk, ezzel szemben ma azt látjuk, hogy a belső határok, különböző ürügyekre hivatkozva, újra elkezdenek működni, több ország visszaállította a határellenőrzést a schengeni övezeten belül, miközben illegális gazdasági bevándorlók tömegei mindenféle ellenőrzés nélkül juthatnak be az európai országokba. A felsőoktatásban is visszalépést látunk, hazánkat mondvacsinált ürügyekkel kizárták az Erasmus-programból, megnehezítve számos fiatal tanulását, tapasztalatszerzését. Szerencsére ezt kiváltja a válaszlépésként elindított állami Pannónia Ösztöndíjprogram, amely újra lehetőséget ad a diákoknak a külföldi tanulmányutakra
– sorolta Németh Zoltán.
Hozzátette: – Méltatlannak tartom, hogy miután két évtizede, a csatlakozási szerződés aláírásával vállaltuk az adó- és vámszabályok harmonizálását, betartjuk az előírt kötelezettségeket, és befizetjük a szükséges hozzájárulásokat, az EU blokkolja a fejlesztési forrásokat, különféle ürügyekkel politikai nyomásgyakorlásra használva a nekünk jogosan járó pénzt. Sajnos jelenleg úgy áll a helyzet, hogy az EU vívmányai és alapelvei kezdenek megbicsaklani, és a számunkra vonzó előnyökből mára annyi maradt, hogy szabadon áramolhat a munkaerő, mert a szakképzett magyar munkaerőre nagy szüksége van a korosodó nyugati országoknak. Ennek ellenére Magyarország hisz az Európai Unióban, és személy szerint én is hiszek abban, hogy az érintett politikai vezetők visszatalálnak a józan ész útjára – mondta a közgyűlési elnök.
Németh Zoltán mindenkit arra buzdít, hogy menjen el szavazni a június 9-i választásokon, ahol a helyi politikai vezetők mellett hazánk európai parlamenti kép-viselőire is leadhatjuk a voksunkat. „Ez az a fórum, ahol mindenki elmondhatja a véleményét arról, szerinte milyen irányba kellene tartania az Európai Uniónak, és ahogy ilyenkor lenni szokott, minden szavazat számít!”
A béke és egység napja
Az Európa-nap története Robert Schuman 1950. május 9-én tett nyilatkozatáig nyúlik vissza. A francia külügyminiszter ebben olyan politikai és gazdasági együttműködést vázolt fel Európa számára, amely elképzelhetetlenné teszi a kontinens országai közötti háborút. Ez a nyilatkozat vezetett az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó 1957-es római szerződések aláírásához, így a mai Európai Unió megszületéséhez is.
A folyamat sikertörténet, hiszen a tagállamok területén ez a leghosszabban tartó békés időszak a történelemben. Nem véletlen, hogy 2012-ben az Európai Unió kapta a Nobel-békedíjat, mivel az indoklás szerint a szervezet és elődei hat évtizeden keresztül hozzájárultak a béke, a demokrácia és az emberi jogok ügyének előmozdításához Európában. Az évfordulót az EU tagállamaiban Európa-napként, az európai béke és egység napjaként ünneplik.
20 év az Európai Unióban, 20 km Győr-Moson-Sopron vármegyében
Ezzel a címmel indította el legújabb programját az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és a Europe Direct hálózat. Ennek lényege, hogy a vállalkozó szellemű játékosoknak egy nap alatt 20 kilométert kell teljesíteniük a vármegye területén belül bármilyen aktív, kültéri mozgással (futva, kerékpárral, túrázva, evezve, úszva, görkorcsolyázva, lovagolva… stb.), május 1–31. között.
A táv teljesítésének bizonyításához az aktivitást rögzíteni kell bármilyen, arra alkalmas applikációval, az eredményt pedig el kell menteni vagy képernyőképet készíteni úgy, hogy egyértelműen láthatók legyenek a teljesített távhoz tartozó információk (időpont, helyszín, útvonal, táv hossza…). A táv teljesítése közben készíteni kell legalább egy olyan fotót is, amelyen a résztvevő is szerepel. Az eredményt és a fotót el kell küldeni e-mailben a [email protected] vagy a [email protected] e-mail-címre a résztvevő elérhetőségeivel (név, telefonszám, e-mail-cím, lakcím, születési dátum).
Az eredményt és a képeket posztolni kell a Facebookra és/vagy az Instagramra a #EUHU20evGyőr-Moson-Sopron20km, #Győr-Moson-Sopron20km és a #legyalogoltam vagy #letekertem vagy #lefutottam vagy #leúsztam vagy #leeveztem hashtagekkel.
