Évtizedes álmokat valósított meg a vármegye

• „Minden településen olyan fejlesztést tudtak megvalósítani, amilyenre a leginkább szükség volt.”

– A fő célunk 2023-ban (is) az volt, hogy beruházások segítségével csökkentsük a városok és a falvak közti, az életminőséget meghatározó különbségeket. Ez azt jelenti, hogy felemeljük a falvakat, hiszen a kistelepüléseken élők is ugyanolyan mértékben hozzájárulnak munkájukkal a nemzetgazdasági eredményekhez, mint a városok lakói. Arra törekszünk, hogy jó, vagy akár jobb is legyen vidéken élni, mint a városokban, és hogy a kellemes környezet, a természet közelsége, a jó levegő, a nyugalom ne járjon hátrányos kompromisszumokkal. Ezt célozzák azok a fejlesztések, amelyek a vármegye segítségével, koordinálásával megvalósultak az elmúlt évben, években – mondta Németh Zoltán. A politikus emlékeztetett: kivételes az a mennyiségű támogatás, amely az elmúlt években, így tavaly is, a falusi önkormányzatokhoz került.

– Jól tudjuk, hogy voltak olyan évtizedek, amikor a falvak szinte halálra voltak ítélve, hiszen nem volt semmilyen lehetőségük a fejlődésre, az előrelépésre. Ennek következtében megindult az elvándorlás, az elnéptelenedés, ami a vármegyénkben is számos települést érintett. Mára ez a folyamat szinte mindenhol megállt, sőt, megfordult, a falvak ismét élhető, vonzó célponttá váltak az otthonteremtők számára, köszönhetően annak, hogy a legkisebb települések is tudnak eredményeket, fejlődést felmutatni.

Nem egy budapesti íróasztal mögött döntöttek

Németh Zoltán szerint minden településen olyan fejlesztést tudtak megvalósítani, amilyenre a leginkább szükség volt.

– Nagyon nagy szó, hogy nem egy budapesti íróasztal mögött döntötték el, mire kapjanak pénzt, hanem a helyi közösségek fogalmazhatták meg az igényeiket. Ezek nagyon különbözőek voltak, hiszen mindenhol másra volt szükség; volt, ahol csapadékvíz-elvezetésre, volt, ahol bölcsődére vagy orvosi rendelőre, máshol útra, vagy éppen energetikai fejlesztésre, hogy több pénz maradhasson az önkormányzat kasszájában.

A számokat jól érzékelteti, hogy csak bölcsődéből több mint hatvan épült az elmúlt 5–6 évben – ebben nincs benne Győr, Sopron és Mosonmagyaróvár –, gyakorlatilag mindenhol sikerült bölcsődét létesíteni, ahol erre igény volt, és ezek az intézmények szinte mindenhol telt házzal működnek azóta is. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a fiatal párok ne akarjanak elvándorolni a szülőfalujukból, és fontos, hogy a bölcsődei férőhely hiánya ne tartsa vissza a párokat attól, hogy vidékre költözzenek, csak azért, mert nem tudják összeegyeztetni a gyermekvállalást a munkával. Ha azt akarjuk, hogy több gyerek szülessen, nem szabad választásra kényszeríteni a családokat a kettő között, mert bárhogy is döntenek, ha az egy kényszerű döntés, azt mindenképpen megsínyli a család… Arról nem beszélve, hogy a családi kapcsolatoknak is jót tesz, ha közel vannak a nagyszülők, a rokonok, a falvak pedig élő, pezsgő, fejlődő települések lehetnek – sorolta a közgyűlés elnöke.

Kipótolta a kormány a hiányt

Ahhoz, hogy a területfejlesztési támogatások tavaly célba érjenek, fontos és kényszerű döntésre volt szükség a kormány részéről, míg ugyanis a korábbi években elsősorban európai uniós forrásokból valósulhattak meg a fejlesztések, az EU zárolta a Magyarországnak járó forrásokat.

– Az, hogy ennek ellenére sem álltak le a kifizetések, Orbán Viktor személyes döntésének és a kormánynak köszönhető, a vármegyei területfejlesztési keretet ugyanis feltöltötték hazai költségvetési forrásból, így zavartalanul folytatódhatott a pályázatok elbírálása és finanszírozása. Szerencsére a magyar gazdaság kellően erős ahhoz, hogy ebben az átmeneti időszakban elbírja ezt a hiányt, a pályázók pedig semmit nem vettek észre a méltatlan nemzetközi vita miatti forrás-zárolásból – mondta Németh Zoltán. – Sajnos több magyar ellenzéki politikus dolgozott azon, hogy az EU-pénzek ne érkezhessenek meg. Ők a vidéki Magyarország és a helyi közösségek fontos fejlesztései ellen dolgoztak, a kormányzati támogatásnak köszönhetően eredménytelenül.

„Egy épület önmagában csak tégla és beton”

A felújításokkal és az építkezésekkel egy időben az azoktól sok esetben elválaszthatatlan közösségfejlesztés is a fókuszban volt a tavalyi évben. Győr-Moson-­Sopron egy népszerű vármegye, rengetegen költöznek ide az ország más régióiból, és sokan költöznek ki a városokból kistelepülésekre, ezért is fontos a helyi identitás erősítése, a helyi közösségek értékeinek a megismertetése, a hagyományok megóvása. Németh Zoltán emlékeztetett, hogy a Covid is megmutatta, mennyire fontosak a közösségi programok, az emberek közti kapcsolatok. „Az a tapasztalat, hogy ahol ezek jól működnek, ott az emberek is elégedettebbek és boldogabbak” – hívta fel a figyelmet a politikus. „Mindig azt mondom, hogy egy épület önmagában csak tégla és beton, a mi dolgunk élettel megtölteni őket, hogy ne csak a házak, hanem a közösségek is épüljenek.”

Az értékek megőrzésének jegyében létrehozott vármegyei értéktár is bővült tavaly, ez a vármegye kulturális, épített és természeti értékeit fogja csokorba. A megyerikum.hu oldalon elérhető helyi érték­tár része többek között a győri kékfestők munkája, Schima Bandi és dr. Timaffy László életműve, a kajárpéci vízi revü, a csornai premontrei apátság, és a Fertő kultúrtáj, tavaly pedig bekerült „Az Öröm Útja” misztériumjáték, a Tényői Atombunker és Tanösvény, valamint a csornai aranyhímzés, így már 119 vármegyei értéket „őrzünk”.

Ezrek kaptak új esélyt

Tavaly lezárult a vármegye hat éven át tartó munkaerőpiaci programja is. Bár szerencsére térségünkben a munkanélküliség nem kiemelt probléma, azért vannak olyan területek, ahol akad tennivaló. Számos olyan ember él például a vármegyében, aki kikerült a munkaerőpiacról – vagy eleve be sem került –, ezért a programot a vármegye önkormányzata egy kicsit szociális programként is kezelte.

– Partnereinkkel együtt sok olyan embert értünk el, akik a kellő támogatással munkába tudtak állni. Ez mentálisan is rengeteget számít, hiszen az, hogy valaki stabilan el tudja tartani a családját, teljesen más életminőséget jelent, mint segélyekből és alkalmi munkákból élni. Mintegy 2.300 ember kapott így új esélyt egy minőségibb életre, köztük romák, alacsony képesítésű emberek, pályakezdő fiatalok, és gyermeküket egyedül nevelő anyák – sorolta Németh Zoltán.

Harc a határátkelőkért

A vármegye 2023-ban erősítette nemzetközi diplomáciai kapcsolatait is, többek között Németországgal, Ausztriával, Szlovákiával és Kínával, újabban pedig Üzbegisztánnal van alakulóban a lehetséges együttműködés több területen, például az oktatás terén. Bár sok közös program, rendezvény valósult meg, elsősorban a szomszédos országokkal, vitákban sem volt hiány; főleg az Ausztria által egyoldalúan lezárt vagy korlátozott határátkelők okoztak konfliktust. Az osztrákok több határátkelőt is lezártak, például Fertőrákos és Szentmargitbánya között, amivel nagyon megnehezítik az Ausztriában dolgozó, ingázó magyarok mindennapjait.

„Annak ellenére történt mindez, hogy ezeket a határátkelőket évekkel ezelőtt közösen, egyetértésben alakítottuk ki, pont azért, hogy könnyebb elérést biztosítsunk a határtérségben élők számára, ezért is érthetetlen az osztrákok döntése” – mondta Németh Zoltán, a vármegye közgyűlésének elnöke. Hozzátette: jelenleg is folynak az egyeztetések Ausztriá­val annak érdekében, hogy a határ mentén élők – magyarok és osztrákok egyaránt – minél kevesebb kényelmetlenséggel mozoghassanak a két ország között, legyen szó munkáról, szolgáltatások igénybevételéről, vagy szórakozásról.  

– A munkát, a települések fejlesztését folytatjuk 2024-ben is, a megpályázható fejlesztések közé bekerültek az óvodák és az oktatási intézmények is, erre a célra tavaly nem volt nyitott pályázat. Nagyobb volumenű, az aktív turizmus fejlesztését célzó programokon is dolgozunk, szeretnénk például a Rábát jobban bevonni a vízi turizmusba, de tervezünk fejlesztéseket a soproni parkerdőbe és a tényői atombunker köré is – zárta összegzését Németh Zoltán.