2 órája
A republikánusok kerülnek többségbe az amerikai szenátusban – frissül
November 5-én, kedden az Egyesült Államokban a szavazásra jogosultak az új elnökről, a képviselőház összetételéről és a szenátusi helyek mintegy harmadáról voksoltak. A szavazás keletről nyugat felé haladva fokozatosan ér véget, végeredmény csak később várható. Hírfolyamunkban a legfrissebb hírekből válogatunk.
A választási eredményeket figyelők Washingtonban
Fotó: Charly Triballeau
Cikkünk frissül
Donald Trump győzött két ingatag államban
Donald Trump republikánus jelölt győzött az amerikai elnökválasztáson két, úgynevezett csatatérállamban - derül ki a közép-európai idő szerint szerda reggel kiadott, magas feldolgozottságú részeredményekből és egybehangzó előrejelzésekből.
A hagyományosan bizonytalan pártállásúnak tartott hét állam közül Donald Trump Georgiában és Észak-Karolinában múlta felül demokrata párti riválisát, Kamala Harrist. A többi ilyen államban – Arizonában, Michiganben, Nevadában, Pennsylvaniában és Wisconsinban – reggelig még nem dőlt el, melyik jelölt kapott több szavazatot.
Georgiában Trump 16 elektori szavazatot gyűjtött be azzal, hogy – 98 százalékos feldolgozottság szerint – 50,8-48,3 százalék arányban kapott támogatást a választóktól demokrata ellenfelével szemben. Észak-Karolinában ugyancsak 16 szavazatot jelent számára az, hogy – 95 százalékos feldolgozottság szerint – 51,1-47,6 százalékban legyőzte Kamala Harrist.
A keddi választáson 538 elektori szavazat sorsa dőlt el, az új elnök az lesz, aki ebből legalább 270-et megszerzett.
Magas feldolgozottságú részeredmény: republikánus lesz a szenátusi többség a jövőben
A republikánusok kerülnek többségbe az amerikai szenátusban, miután a kedden tartott részleges kongresszusi választáson két helyet is elnyertek a demokrata párttól – derül ki a szerda hajnalban nyilvánosságra hozott, magas feldolgozottságú választási részeredményekből.
Nyugat-Virginia állam részéről Jim Justice kormányzó, Ohióban pedig Bernie Moreno üzletember veszi át a szenátori megbízatást olyan posztokon, amelyeket eddig demokrata pártiak birtokoltak. Justice 95 százalékos feldolgozottságnál 68,8-27,7 százalék arányban vezetett demokrata kihívójával, Glenn Elliott-tal szemben, Moreno pedig 92 százalékos feldolgozottság szerint 50,4-46,2 százalék arányban múlta felül Sherrod Brown eddigi szenátort.
A 100 tagú amerikai szenátusban eddig 51-49 arányban a demokraták voltak többségben. A mostani választáson a mandátumok nagyjából egyharmadáról döntöttek.
Brüsszel retteg Trump győzelmétől
A brüsszeli lapok mind beszámoltak a választások során tapasztalható szoros versenyről és a választópolgárok megosztottságáról. Több lap külön kiemelte Orbán Viktor és Donald Trump szoros kapcsolatát, és hogy mit jelentene Trump győzelme olyan fontos kérdéskörökben mint az orosz-ukrán háború – írja a Magyar Nemzet.
A Brussels Signal az amerikai választásokat figyelve kiemelte a szoros versenyt és a választók polarizáltságát. A lap szerint egyre több európai jobboldali vezető, köztük Orbán Viktor is Donald Trumpot támogatja, mivel potenciális közös célokat látnak benne, többek között Trump NATO-politikáját támogatják, amely az USA szerepének csökkentését célozza, és remélik, hogy ez lehetőséget ad Európának saját védelmi prioritásainak előtérbe helyezésére. A lap szerint az európai közvélemény vegyes: míg Kelet-Európa támogatja Trumpot, Nyugat-Európában sokkal nagyobb a szkepticizmus.
Ám, aki biztosan nem örülne Donald Trump győzelmének az Thierry Breton, a volt belső piacért felelős európai biztos. A politikus korábban aggályait fejezte ki a 2024-es amerikai elnökválasztás következményei kapcsán. Szerinte az Európai Unió nincs felkészülve arra, hogy kezelje azokat a lehetséges zűrzavarokat, amelyek egy szoros vagy vitatott választási eredménnyel járhatnak.
A Politico brüsszeli hírportál az amerikai választások fényében arról írt, hogy Trump és Orbán Viktor szoros kapcsolatot építenek, a magyar miniszterelnök nyíltan támogatja Trumpot, akit a „béke embereként” emleget, szemben a Biden-adminisztráció Ukrajnát támogató politikájával.
A lap is kiemelte, hogy Orbán Viktor számára Trump visszatérése az elnöki posztra egy olyan irányváltást jelentene, amely csökkenthetné a feszültségeket Oroszországgal, mivel mindkét vezető szkeptikus a NATO iránti erős amerikai elkötelezettséggel és Ukrajna támogatásával kapcsolatban. Politico megjegyzi, hogy ez a konzervatív program az USA és Európa viszonyára, valamint a geopolitikai szövetségekre is hatással lehet.
A Brussels Times nevezetű lap szerint a 2024-es amerikai választások eredménye nagy hatással lesz Európára, különösen NATO és Ukrajna ügyében.A lap kiemelte, amennyiben Trump nyer, várhatóan csökkenti az USA támogatását a NATO-ban és Ukrajnának adott segélyekben. Ezzel szemben Kamala Harris győzelme valószínűleg folytatná Biden Ukrajna és NATO melletti kiállását.
Több államban eldőlt az elektori voksok sorsa
A szavazóhelyiségek túlnyomó része bezárt közép-európai idő szerint szerda reggelre az amerikai elnökválasztáson, és a magas feldolgozottságú részeredmények alapján több államban gyakorlatilag el is dőlt az úgynevezett elektori szavazatok sorsa.
Az országban 538 elektori szavazat alapján választják meg az új elnököt, vagyis az a jelölt nyer, aki ezekből legalább 270-et megszerez. Minden állam meghatározott számú vokssal rendelkezik, általában ezek mindegyikét az a jelölt kapja meg, akire többen szavaztak.
A mostani választáson a két elnökjelölt, a republikánus Donald Trump és a demokrata párti Kamala Harris közötti küzdelmet az előzetes közlések szerint a politikai csatatérnek számító államok - Arizona, Georgia, Michigan, Nevada, Észak-Karolina, Pennsylvania és Wisconsin - döntik el. Ezekben az államokban a hajnali részeredmények szoros versenyt mutattak a két jelölt között.
Azok közül az államok közül, amelyekben közép-európai idő szerint a reggeli órákra megközelítette vagy meg is haladta a 90 százalékos feldolgozottságot a szavazatösszesítés, Floridában (30 elektori voks), Texasban (40), Ohióban (17), Indianában (11), Tennesseeben (11), Dél-Karolinában (9), Kentuckyban (8), Louisianában (8), Oklahomában (7), Iowában (6), Arkansasban (6) és Nyugat-Virginiában (4) Donald Trump, New Yorkban (28 voks), Illinois-ban (19), Marylandben (10), Rhode Islanden (4), Vermontban (3) és Delaware-ban (3) Kamala Harris győzött.
A szavazás napján mindkét jelölt derűlátóan nyilatkozott a saját esélyeiről. Ha Donald Trump nyer, több mint száz éve ő lehet az első elnök, akit egy periódus kihagyása után újraválasztanak, Kamala Harris pedig az első nő lehetne az amerikai elnöki székben.
Florida államban Donald Trump győzött a magas feldolgozottságú részeredmények szerint
A republikánus elnökjelölt, Donald Trump nyerte el a legtöbb szavazatot Florida államban a kedden rendezett amerikai elnökválasztáson - derül ki a voksok több mint 90 százalékának megszámlálása után, szerda hajnalban közzétett részeredményből.
Ebben az államban 30 úgynevezett elektori szavazatot osztanak ki, mindegyiket a több választói voksot szerző jelölt kapja meg. Országszerte összesen 538 elektori voks dönt az elnöki mandátumról, és az a jelölt nyeri a választást, aki ezekből legalább 270-et megszerez.
Floridában Trump a magas feldolgozottságon alapuló részeredmények szerint a szavazatok több mint 56 százalékát szerezte meg, míg ellenfele, a demokrata párti Kamala Harris nem egészen 43 százaléknyit.
A választás napján mindkét jelölt derűlátónak mutatkozott győzelmi esélyeit illetően. Szavazatának leadásakor - éppen Floridában - Donald Trump nagyon bizakodónak mondta magát, és később a közösségi oldalán is megerősítette, hogy győzelemre számít. Kamala Harris egy rádióinterjúban úgy vélte, hogy esélye van a győzelemre, és ennek érdekében minden jogosultat szavazásra buzdított.
Az időeltolódás miatt az Egyesült Államokban a szavazóhelyiségek nem egy időben zárnak. Közép-európai idő szerint nem sokkal éjfél után a keleti part nagy részén véget ért a voksolás, de a nyugati parton még kora reggelig nyitva tartottak a szavazóhelyiségek.
A választás az előzetes nyilatkozatok szerint a politikai "csatatérként" számontartott államokban dől el. Ezek közül a szerda hajnali órákban a 16 elektori szavazattal bíró Georgia államban volt a legelőrehaladottabb a szavazatszámlálás: közel 80 százalékos feldolgozottságnál Donald Trump nem egészen 52 százalékon, Kamala Harris valamivel több mint 47 százalékon állt.
Az elnökválasztás napján számos kongresszusi helyről is döntöttek a szavazók, és a részeredményekből az derült ki, hogy a republikánusok egy szenátusi helyet elhódítottak a demokratáktól: Nyugat-Virginiában a republikánus Jim Justice kormányzó a 75 százalék körüli feldolgozottságon alapuló eredmények szerint jelentős fölénnyel legyőzte a demokrata Glenn Elliottot.
A 100 fős amerikai szenátusban jelenleg mindössze két hely a különbség a két párt között: a demokraták vezette többségi frakció 51, a republikánusok 49 mandátummal rendelkeznek.
Bezártak a szavazóhelyiségek több amerikai államban
Bezártak a szavazóirodák közép-európai idő szerint kedd éjfél után nyolc amerikai államban, köztük a politikai "csatatérnek" számító Georgiában.
A szavazásra jogosultak az új elnökről, a képviselőház összetételéről és a szenátusi helyek mintegy harmadáról voksoltak. A két elnökjelölt a republikánus Donald Trump és a demokrata párti Kamala Harris.
Georgia mellett elsőként Indiana, Dél-Karolina, Kentucky, Virginia, Észak-Karolina, Ohio és Nyugat-Virginia államokban fejeződött be a voksolás.
A szavazás a következő órákban keletről nyugat felé haladva fokozatosan ér véget, végeredmény csak később várható. Korábbi közlések szerint a 240 millió választásra jogosult csaknem egyharmada már a szavazás napja előtt leadta voksát személyesen vagy levélben.
Az amerikai elnökválasztás keddi híreit, eseményeit itt olvashatja el:
