2024.09.02. 06:10
Putyin: az orosz hadsereg jelentősen előretört a Donyec-medencében
922. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Vlagyimir Putyin orosz elnök meglátogatja az orosz különleges erők kiképzőközpontját
Forrás: AFP/Sputnik
Fotó: Vjacseszlav PROKOFJEV
Ukrajnában át akarják nevezni a váltópénzt oroszos hangzása miatt
Átnevezik Ukrajnában a kopijka váltópénzt, melyet a jövőben sahnak fognak hívni – közölte hétfőn az ukrán központi bank.
„Az ukrán pénzforgalom történetét tanulmányozva arra a következtetésre jutottunk, hogy a kopijka elnevezés a moszkvai megszállás egyik szimbóluma” – hangoztatta Andrij Pisnij, az ukrán központi bank elnöke.
Oroszországban kopejkának nevezik a váltópénzt.
A megfelelő jogszabály-változtatásokat az ukrán központi bank közlése szerint már kidolgozta. A forgalomban lévő érmék kicserélését egyelőre nem tervezik, azok párhuzamosan forgalomban maradnának az újakkal.
A 2014-es majdani forradalom után Ukrajna törvényt fogadott el a szovjet időszakhoz kötődő emlékművek eltávolításáról és a földrajzi nevek megváltoztatásáról. A hatóságok különösen aktívan harcolnak minden olyan emlék ellen, amely Oroszországgal és a Szovjetunióval kapcsolatos. Országszerte műemlékeket romboltak le, orosz írók, művészek, tudósok és utazók nevét viselő utcák nevét változtatták meg.
Őrizetbe vették a leningrádi katonai körzet parancsnokhelyettesét
Őrizetbe vették hétfőn Valerij Mumindzsanovot, a leningrádi katonai körzet logisztikai parancsnokhelyettesét, aki ellen az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) különösen nagy értékű vesztegetés elfogadása címén eljárást indított.
Mumindzsanov tábornok korábban a védelmi minisztérium erőforrás-támogatási főosztályának vezetőjeként a fegyveres erők ruházati ellátásának felelőse volt, és egyenruha – egyebek között a „különleges hadművelet” övezetébe történő – szállítására vonatkozó szerződések megkötésében működött közre, több mint 1,5 milliárd rubel értékben (egy rubel jelenlegi árfolyamon négy forint). „A nevezett közreműködésért nagy összegű, összességében több mint 20 millió rubelt kitevő kenőpénzt kapott” – közölte az SZK.
Ha bűnösnek találják, nyolctól 15 évig terjedő szabadságvesztésre, illetve a vesztegetés összegének nyolcvanszorosától százszorosáig terjedő bírságra ítélhetik a tábornokot.
A nyomozás megállapította, hogy Mumindzsanov és családtagjai számos, több mint 120 millió rubel értékű moszkvai és voronyezsi ingatlan tulajdonosai. Vizsgálat indult annak megállapítására, hogy vajon ezekhez legális úton jutottak-e. A vagyontárgyakat zárolták.
Újabb donyecki település elfoglalásáról tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium
Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Szkucsne települést – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szerint az orosz fegyveres erők nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel és csapásmérő drónokkal csoportos csapást mértek hétfőre virradóra az ukrán energetikai és hadiipari komplexumnak a repülőgép- és rakétafegyverek, valamint drónok gyártását, javítását és tárolását biztosító létesítményeire, továbbá „nacionalista alakulatok” és külföldi „zsoldosok” ideiglenes telepítési helyszíneire.
A moszkvai katonai tárca szerint az orosz hadsereg a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, miközben ott 11, az oroszországi Kurszk megyében pedig kilenc ukrán támadást és ellentámadást vert vissza. Az összesítésben a „különleges hadművelet” övezetében elesett vagy súlyosan megsebesült ukrán katonák számát közel 1700-ra, a Kurszk körzetében elszenvedett ukrán veszteségeket pedig több mint 350-re tették.
A tárca az Ukrajnában megsemmisített haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között 12 tábori lőszerraktárt, négy páncélozott harcjárművet, három nyugati gyártmányú, 155 milliméteres vontatott tarackot, cseh Vampire sorozatvetők 26 rakétáját, három francia HAMMER irányított légibombát, továbbá 30 drónt.
Az orosz védelmi minisztérium szerint a Kurszk megyébe betört ukrán erők az elmúlt nap folyamán egyebek között 14 páncélozott harcjárművet, Buk-M1-es légvédelmi rakétarendszerekhez tartozó két indítóállást és egy mobil vezetési pontot, valamint három amerikai HIMARS sorozatvetőt veszítettek. Az augusztus 6-án indított támadás során Moszkva tájékoztatása szerint az ukrán fél ebben a térségben több mint 8900 embert, 80 harckocsit, 38 gyalogsági harcjárművet, 70 páncélozott személyszállító járművet, 549 páncélozott harcjárművet, 261 gépkocsit, 65 tüzérségi löveget és 19 sorozatvetőt veszített.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Vlagyimir Putyin: az orosz hadsereg jelentősen előretört a Donyec-medencében
Jelentős előretörést ért el a Donyec-medencében az orosz hadsereg, dacára a Kurszk megye elleni ukrán támadásnak – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn egy, a tanévnyitó alkalmából az Oroszországi Föderációhoz tartozó Tuva Köztársaság fővárosában, Kizilben iskolásokkal megtartott találkozóm.
Az államfő szerint az ukrán fegyveres erők azért intéztek támadást az orosz Kurszk megye ellen, hogy megállítsák az orosz fegyveres erők offenzíváját a Donyec-medencében. Azt hangoztatta, hogy az ukrán hadvezetés terve kudarcot vallott, mert az orosz hadsereg Kijev kívánságával szemben fokozta az előrenyomulás ütemét.
„Régóta nem volt ilyen üteme a támadásunknak a Donyec-medencében: az orosz fegyveres erők már nem 200-300 méterenként, hanem négyzetkilométerenként vonnak területeket az ellenőrzésük alá” – mondta Putyin.
Elmondta, hogy ha Ukrajna „nem szavakban, hanem tettekben kívánja a béketárgyalásokat és a kérdések békés úton történő megoldását", akkor Moszkva készen áll erre, mert az orosz hatóságok ezt „soha nem utasították el”.
De természetesen le kell számolni ezekkel a banditákkal, akik behatoltak az Oroszországi Föderáció területére, nevezetesen Kurszk megyébe, és az arra irányuló kísérleteikkel, hogy a határvidék egészének helyzetét destabilizálják
– mondta.
Hangot adott véleményének, miszerint a jelenlegi ukrán vezetés nem érdekelt az harci cselekmények beszüntetésében, mert nem áll készen az elnökválasztás megtartására.
„Ha a harci cselekmények megszűnnek, az ukrán hatóságoknak fel kell oldaniuk a hadiállapotot, és a hadiállapot feloldása után azonnal elnökválasztást kell tartaniuk. A jelenlegi hatóságok erre nyilvánvalóan nem állnak készen, kevés esélyük van arra, hogy újraválasszák őket. Ezért nem érdekeltek a harci cselekmények beszüntetésében, ezért rendezték ezt a provokációt Kurszk megyében, és előtte megpróbáltak ugyanilyen provokációt végrehajtani Belgorod megyében” – fogalmazott Putyin.
Újabb nagyszabású légitámadást indított Kijev és több ukrán terület ellen Oroszország
Átfogó légitámadást indított drónokkal, ballisztikus rakétákkal és manőverező robotrepülőgépekkel hétfőre virradóra az orosz hadsereg Kijev és más ukrán területek ellen. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök országa további katonai támogatását kérte Ukrajna nyugati szövetségeseitől a holland miniszterelnökkel tartott megbeszélésén.
Az orosz hadsereg hétfőre virradóra indított támadása során az ukrán fővárosban legalább két ember megsebesült, károk keletkeztek az infrastruktúrában és épületekben – közölték helyi önkormányzati és katonai szervek.
Az ukrán légierő jelentése szerint a két órán keresztül érvényben lévő légiriadó alatt a légvédelem kilenc ballisztikus rakétát, 13 manőverező robotrepülőgépet és húsz drónt semmisített meg a Kijev, Harkiv, Dnyipro, Poltava, Mikolajiv és Zaporizzsja térsége ellen indított 35 rakétából és 23 drónból.
Volodimir Zelenszkij hétfőn Dick Schoof holland miniszterelnökkel találkozott a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjában, ahol kijelentette, hogy Ukrajna nyugati szövetségeseinek nem csupán az Oroszország területére irányuló mélyebb csapásokat szükséges engedélyezniük Kijev számára, hanem további fegyverszállítmányokat is biztosítaniuk kell országának.
Az ukrán elnök megjegyezte: bár az említett engedély megszerzését egyre esélyesebbnek tartja, ez nem elegendő, mivel a szükséges fegyverekre is szükségük van.
Még nem kaptunk meg mindent, amit használni szándékozunk
– fogalmazott Zelenszkij.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter hétfőn francia kollégájával, Sébastien Lecornuvel egyeztetett az ukrán frontvonal és légvédelem legfontosabb kérdéseiről. A találkozó során az ukrán vezérkar ismertette a francia védelmi miniszterrel a kijevi csapatok legégetőbb szükségleteit – írta az ukrán védelmi miniszter a közösségi médiában megosztott bejegyzésében.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester hétfőn délelőtt a Telegramon közölte, hogy a főváros elleni légicsapásokban, illetve a megsemmisített rakéták lehulló maradványainak becsapódásában megrongálódott egy vízmű kazánháza, valamint egy óvóhelyként is működő metróállomás bejárata Szvjatosinszkij kerületben, ahol legalább ketten megsebesültek, de a mentőket más városrészekben is riasztották. A belvárosi Sevcsenkivszkij kerületben autók gyulladtak ki, és megrongálódott egy épület – tette hozzá a polgármester.
Ukrán médiajelentések szerint Harkivot szintén újabb orosz légicsapás érte hétfő hajnalban. Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója közölte, hogy a támadásban egy lakóház és több épület megrongálódott. Az Ukrajna második legnagyobb városa ellen múlt pénteken indított légitámadásban heten meghaltak, csaknem százan pedig megsebesültek, mert egy irányított légibomba becsapódása következtében részben leomlott egy 12 emeletes lakóépület.
A Szumi város elleni hétfői légicsapásokban megrongálódott hat többlakásos lakóépület és egy gyermekpszichológiai és szociális rehabilitációs központ több helyisége, a támadásban 18-an megsebesültek, köztük hat gyerek – közölte a Facebookon az ukrán belügyminisztérium.
A NATO-tag Lengyelország riadókészültségbe helyezte légierejének és szövetségeseinek az országban állomásozó vadászrepülőgépeit, hogy légterét biztonságban tartsa a támadások alatt.
A hétfői légitámadások pontosan egy héttel azután történtek, hogy Oroszország több hullámban legalább 200 rakétát és drónt indított, amelyek az energetikai létesítményeket vették célba több ukrán régióban.
Putyin: Az ukrajnai tragédia fő oka a Nyugat szándékos oroszellenes politikája
A mostani ukrajnai tragédia fő oka az Egyesült Államok vezette kollektív Nyugat szándékos oroszellenes politikája
– mondta Vlagyimir Putyin abban az írásos interjúban, amelyet mongóliai látogatása kapcsán az Onoodor című mongol lapnak adott – tudatta a Kreml.
Az orosz elnök az interjúban emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi ukrajnai helyzetet számos külső és belső tényező jelentősen befolyásolta.
Negatív szerepet játszottak a szovjet vezetők nemzeti-területi kérdésben hozott döntéseinek következményei is. Ukrajna létrehozásának folyamata közvetlenül az 1917-es forradalom után kezdődött, amikor ezen a területen instabil és rövid életű, egyértelmű határok nélküli kvázi-állami formációk jöttek létre. Ezt követően a Szovjetunión belüli tagköztársaságok határait önkényesen, „proletár-szükséglet” alapján alakították ki. Így a főként oroszok által lakott ipari Donbász Ukrajnához került.
Majd a Nagy Honvédő Háború előestéjén és után Sztálin – a Szovjetunió szerves részeként – Ukrajnába vont néhány olyan területet, amelyek korábban Lengyelországhoz, Romániához és Magyarországhoz tartoztak. 1954-ben Hruscsov tulajdonképpen Ukrajnának adta a Krímet, amely az Orosz Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság része volt.
Meg kell érteni, hogy a szovjet vezetők koruk geopolitikai valóságában jártak el, anélkül, hogy azt feltételezték volna, hogy a Szovjetunió megszűnik létezni és felbomlik a mesterségesen meghúzott belső közigazgatási határok mentén
– mondta Putyin felmentve a szovjet vezetőket. Ezért annak, ami most történik, minden bizonnyal megvannak a maga történelmi előzményei.
A Magyar Nemzet teljes cikke ITT olvasható el.
Az ukrán elnök még mélyebbre nyomulna Oroszországban
Az ukrán Harkov városát ért legutóbbi orosz támadás a bizonyíték arra, hogy Ukrajna helyes taktikát folytat az oroszországi Kurszk régió támadásával – mondta napi videójában az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij szerint azon dolgoznak, hogy minél több orosz katonai létesítményt és logisztikai csomópontot érjenek el a támadásaikkal, amikhez az ukrán drónok megfelelő alapot nyújtanak.
Magyarország segít
Magyarország területére 2024. szeptember 1-jén az ukrán–magyar határszakaszon 6472 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 14360 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 90 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Ez történt vasárnap:
Ukrán válság
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal – frissül
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
- A Kreml szerint Európában idegesek Trump győzelme miatt