Ukrán válság

2024.08.15. 05:54

A WSJ szerint Zelenszkij adott engedélyt az Északi Áramlat felrobbantására

904. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök

Forrás: MTI/AP

Fotó: Kin Cheung

Zelenszkij: az Oroszországba hatoló ukrán erők ellenőrzésük alá vonták Szudzsa városát

Az ukrán erők teljességgel elfoglalták a dél-oroszországi Kurszki területen fekvő Szudzsa városát – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön a Telegram üzenetküldő alkalmazásban.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg parancsnoka jelentette, hogy befejezték Szudzsa felszabadítását az orosz katonáktól

– fogalmazott Zelenszkij a múlt kedden kezdődött ukrán behatolásról beszámolva.

Szirszkij a Telegram-csatornáján azt jelentette be, hogy Ukrajna katonai közigazgatási hivatalt létesített a kurszki területen. Ez a katonai intézmény intézi a hadsereg folyó logisztikai ügyeit, de a feladata a biztonság szavatolása is az adott övezetben. A katonai parancsnoki hivatal vezetésével Szirszkij Eduard Moszkalov vezérőrnagyot bízta meg. Az államfő szerint a hivatal székhelye az 5500 lakosú Szudzsában lesz.

Szudzsa jelentőségét egyebek között az adja, hogy ott található az egyetlen tranzitállomás, amelyen Oroszország még földgázt szállít Európába a nyugat-szibériai földgázmezőkről, Ukrajnán át.

Az ukrán elnök által közzétett videofelvételen Szirszkij vezérezredes azt is mondta, hogy az ukrán erők 35 kilométert nyomultak előre a Kurszki területen a betörés kezdete óta.

UMEROV, Rusztem; SZIRSZKIJ, Olekszandr
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter és Olekszandr Szirszkij vezérezredes, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka 
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/Ukrán védelmi minisztérium

A parancsnok közölte: az ukránok 82 települést és 1150 négyzetkilométernyi területet foglaltak el.

Dmitrij Polanszkij, Oroszország ENSZ-nagykövetének helyettese szerdán az ENSZ-ben tagadta, hogy Ukrajna 1000 négyzetkilométernyi orosz területet foglalt volna el. Hozzátette, hogy „Kurszkban terrorista szabotázscsoportok betörése folyik, tehát nincs olyan, hogy frontvonal”.

Brit médiumok csütörtökön azt állították, hogy az ukrán hadsereg Nagy-Britannia által szállított Challenger 2 nehéz harckocsikat is bevet az oroszországi behatolásban. A brit védelmi minisztérium ezt nem erősítette meg, de leszögezte, hogy „Ukrajnának egyértelműen joga van védekeznie a törvénytelen orosz támadásokkal szemben, ami nem zárja ki az Oroszország területén folyó hadműveleteket sem”.

A The Times című brit napilap szerint Ben Wallace volt védelmi miniszter hivatali idejében már felhatalmazta Ukrajnát, hogy Oroszországon belüli célpontokat támadjon minden London által szállított fegyverrel, kivéve a Storm Shadow hosszú hatótávolságú rakétákat.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója csütörtökön kijelentette, hogy a „frontvonal változásai” arról tanúskodnak, hogy Kijev „hatékonyan használja fel a külföldről kapott katonai és pénzügyi segítséget”.

Szirszkij szerint a kelet- és dél-ukrajnai frontokon a helyzet továbbra is „nehéz, de kézben tartják”. Az ukrán hatóságok közlése szerint a Donyeck, Harkiv és Herszon elleni orosz légitámadásokban csütörtökön öt polgári személy meghalt.

Az ukrán elnöki hivatal csütörtökön képtelenségnek nevezte, hogy az országnak köze lenne az Északi Áramlat földgázvezetékek ellen 2022 szeptemberében a Balti-tengeren végrehajtott szabotázsakcióhoz. „Az ilyen akciókhoz Ukrajnának nem fűződik semmilyen gyakorlati érdeke” – szögezte le Podoljak az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva. Hangoztatta, hogy Ukrajna részvétele a szabotázsban „véget vethetett volna az európai partnerek által Kijevnek nyújtott segítségnek”. A tanácsadó „nyilvánvalónak” nevezte viszont Moszkva indítékait a gázvezeték megrongálására.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök csütörtökön a kurszki behatolás miatt ismételten tárgyalásra szólította fel a feleket a Rosszija orosz állami televíziónak adott interjúban. Fehéroroszország a múlt héten megerősítette Ukrajnával közös határát, azzal vádolva meg Kijevet, hogy a betörés során megsértette a légterét.

Moszkva: az orosz erők visszafoglaltak egy települést a Kurszki területen

Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön közölte, hogy az orosz erők ismét az ellenőrzésük alá vonták Krupec települést a Kurszki területen, amelyre kilenc nappal ezelőtt ukrán csapatok hatoltak be.

A dél-oroszországi terület megbízott kormányzója, Alekszej Szmirnov pedig közölte, hogy az orosz hatóságok egy újabb olyan járás kiürítését rendelték el, amely részben az ukrán csapatok ellenőrzése alatt van. A Gluskovi járásban élő lakosokat biztonságba kell helyezni – írta a kormányzó internetes bejegyzésében.

Az ukrán határtól mintegy 10 kilométerre fekvő járásban több mint 17 500 állandó lakos élt a 2022 februárjában kezdődött ukrajnai háború előtt. A Gluskovi járás mintegy 150 kilométerre található a terület székhelyétől, Kurszktól.

Szmirnov közlése szerint a reggeli órákban ismét légiriadó volt ukrajnai rakétaveszély miatt a Kurszki területen.

A kormányzó felszólította az érintett lakosokat, hogy vonuljanak biztonságos helyre. Hozzátette, hogy már több mint 120 ezer embert szállítottak biztonságosabb körzetekbe.

 Oroszország a Kurszki, a Belgorodi és a Brjanszki terület határ menti térségeit terrorellenes harci övezetnek nyilvánította, így a hadsereg több embert és felszerelést vonultathat itt fel.

A Belgorodi területen a kormány nemzeti szintűvé emelte a helyi vezetés által előző nap regionális szintűként elrendelt szükségállapotot.

A határ menti területek biztonságáról szóló értekezleten csütörtökön Andrej Belouszov védelmi miniszter bejelentette, hogy további csapatokat és eszközöket vezényelnek a szóban forgó térségbe, hogy megvédjék a lakóikat és a létesítményeket az ukrán támadásokkal szemben.

Oroszország azt is bejelentette, hogy több települést elfoglalt a kelet-ukrajnai Donyeck megyében.

A védelmi minisztérium közölte, hogy az orosz erők több győzelmet arattak a frontvonal mentén Harkivtól Luhanszkon át Donyeckig. Elfoglalták a Donyeck megyei Pokrovszktól mintegy 15 kilométerre fekvő Ivanivka falut is, jelentős előrelépést téve a Pokrovszkba vezető út ellenőrzése felé. A háború előtt 60 ezer lakosú Pokrovszk a Csasziv Jar és Kosztyantinivka közötti, stratégiai fontosságú útvonalon fekszik.

Az orosz védelmi minisztérium 2024. augusztus 14-én közreadott képén orosz tüzérek Giacint-Sz önjáró löveggel lőnek ukrán állásokat egy nem megnevezett helyen 
Forrás: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium Fotó: -


 

A Kreml elkezdte a lövészárkok építését 

Az ukrán erők egyre mélyebbre hatolnak be Oroszországba, emiatt a Kreml elkezdte a lövészárkok építését messze a frontvonalak mögött, ami azt jelzi, hogy valóban tartanak attól, hogy az invázió kiterjedhet – írja a Magyar Nemzet.

Zelenszij bejelentette Szudzs elfoglalását

Volodimir Zelenszkij elnök augusztus 15-i beszédében megerősítette, hogy az ukrán erők elfoglalták a Kurszki területen található Szudzsa orosz város egészét – számolt be a The Kyiv Independentre hivatkozva a Mandiner. 

Olekszandr Szirszkij főparancsnok arról számolt be, hogy az ukrán csapatok több mint 80 települést vettek ellenőrzésük alá a Kurszki területen a folyamatban lévő hadművelet során.

Zelenszkij szerint Ukrajna katonai közigazgatást hoz létre Szudzsa városában.

Korábban, augusztus 15-én Szirszkij közölte, hogy Ukrajna létrehozta az első katonai közigazgatást az oroszországi Kurszki terület ukrán ellenőrzés alatt álló részein, amelyet Eduard Moszkaljov tábornok, a közös erők korábbi parancsnoka fog vezetni. Szudzsa kevesebb mint 10 kilométerre fekszik az ukrán határtól, Kurszk városa pedig 85 kilométerre északkeletre fekszik Szudzsától – olvasható a cikkben

Lezuhant egy orosz stratégiai bombázó repülőgép Szibéria felett, a legénység katapultált

Lezuhant egy Tu–22M3 típusú, nagy hatótávolságú orosz bombázó repülőgép az oroszországi Szibéria régióban, Irkutszk közelében – jelentette csütörtökön az Izvesztyija című orosz napilap az orosz védelmi minisztériumra hívatkozva.

A lapban ismertetett közlemény szerint a szerencsétlenséget technikai probléma okozta, és a vadászgép legénységének sikerült katapultálnia.

Andrzej Duda: fegyverkezni kell, hogy senki se merje megtámadni Lengyelországot

A történelem és a mostani ukrajnai háború tanulsága az, hogy fegyverkezni kell, nehogy valaki meg merje támadni Lengyelországot – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök szerdán a Lengyel Hadsereg Ünnepe alkalmából megrendezett varsói katonai díszszemlén.

Az orosz bolsevik hadsereggel szemben 1920-ban aratott győzelem, a varsói csata 104. évfordulóján a hagyományos parádét a lengyel politikai és katonai vezetők, valamint a lakosok tömegeinek jelenlétében tartották meg a varsói óváros alatti Visztula-rakparton.

DUDA, Andrzej
Andrzej Duda lengyel államfő beszédet mond a varsói felkelés kitörésének 80. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen Varsóban 2024. augusztus 1-jén 
Fotó: Rafal Guz / Forrás: MTI/EPA/PAP

A múltból, valamint abból is, ami ma Lengyelország szomszédságában történik, „abból a háborúból, amelyet Oroszország váltott ki, megtámadva egy szuverén államot”, egyszerű tanulságot lehet levonni: 

úgy kell felfegyverezni magunkat, olyan képességeket kell kifejlesztenünk, hogy soha senki ne merje megtámadni

Lengyelországot – jelentette ki Duda.

Megköszönte, hogy az ünnepségen előtte felszólaló Donald Tusk kormányfő és Wladyslaw Kosiniak-Kamysz kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter is a nemzeti egység fontosságát emelték ki, ha a biztonságról van szó. Duda azért is köszönetet mondott, hogy a jelenlegi kormánykoalíció folytatja a Jog és Igazságosság párt vezette előző kormány védelmi politikáját és a hadsereg korszerűsítését.

Az államfő közölte: kedden aláírta a parlamentben is megszavazott törvényt, amely nagyobb fegyverhasználati szabadságot és jogi támogatást ad a lengyel fegyveres erőknek, ha rendkívüli helyzetre, ezen belül határsértési kísérletekre kell reagálniuk. A törvényt a kormány azt követően terjesztette elő, hogy júniusban meghalt egy lengyel katona, Mariusz Sitek, miután késsel megsebesítette egy illegális bevándorló, aki a fehérorosz–lengyel határon akart átjutni.

A díszszemlén kétezer lengyel és NATO-katona vonult fel, bemutattak több mint kétszáz harcászati járművet, köztük M1A1 Abrams amerikai harckocsikat, K9-es dél-koreai önjáró lövegeket, amerikai HIMARS rakétavetőket és Patriot légvédelmi rendszereket. 

A díszszemlét légibemutató nyitotta meg, amelyen AH–64E Apache típusú amerikai harci helikopterek is szerepeltek. Lengyelország kedden írt alá szerződést 96 Apache beszerzéséről, ezek leszállítása 2028 után kezdődik.

Személyesen engedélyezte Zelenszkij az Északi Áramlat felrobbantását

A vezeték felrobbantásának ötlete egy részeg tivornyán merült fel, de azt később az ukrán elnök is engedélyezte. Bár az Északi Áramlat elleni szabotázst később a CIA kérésére Zelenszkij lefújta, a szabotőrök akkor már úton voltak, és az akciót nem lehetett leállítani – írja a Világgazdaság.

 A nyugati sajtóban felmerült, hogy az oroszok állhatnak a háttérben, ám kezdettől fogva furának tűnt az az elmélet, hogy Moszkva saját vezetékeit robbantaná fel. A Pulitzer-díjas újságíró, Seymour Hersh a CIA-t és a Biden-adminisztrációt látta a háttérben, míg a német nyomozás egyre inkább az ukrán szolgálatok felelősségére utalt.

A cikk által forrásként idézett  The Wall Street Journalban csütörtökön megjelent írás a német nyomozók állításait erősíti meg, mely szerint az akció mögött Kijev áll, sőt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felelősségét is felveti a szabotázs kapcsán. 

Az amerikai lap szerint a merész akció ötlete akkor született, amikor 2022 májusában ukrán üzletemberek és főtisztek gyűltek össze, hogy megünnepeljék az ország sikerét az orosz invázióval szemben. 

A februári offenzívát követően ugyanis az volt a széleskörű várakozás, hogy Ukrajna efy hétig sem lesz képes megvédeni magát, így az, hogy májusban még mindig meg tudta védeni magát, adhatott okot a bizakodásra.

Az Északi Áramlat felrobbantásának tervét akkor dobta be valaki, amikor a társaság már eléggé elázott, ám a tervet azután sem vetették el, hogy kijózanodtak,

sőt az idővel Zelenszkij asztalára került, aki engedélyezte a támadást. Bár a WSJ szerint amikor a CIA megüzente, hogy nem támogatják a szabotázst, az ukrán államfő lefújta az akciót, ám hiába, az ukrán hadsereget akkoriban vezető Valerij Zaluzsnij azt nem állította le, mondván a folyamatban lévő támadás résztvevőit már nem lehet elérni anélkül, hogy lelepleznék őket.

A WSJ beszámolója az első, mely személyesen Zelenszkij érintettségét is felveti

 – olvasható a cikkben, amit teljes terkedelmében, további részletekkel itt tud elovasni.  

Oroszországban 12 évi börtönre ítéltek hazaárulásért egy orosz–amerikai állampolgárt egy ötvendolláros adomány miatt

Tizenkét évi börtönbüntetésre ítélte a jekatyerinburgi bíróság csütörtökön Kszenyija Karelina orosz–amerikai kettős állampolgárt, akit hazaárulásban talált bűnösnek, mivel egy Ukrajnát támogató jótékonysági szervezetnek juttatott adományt.

A Los Angeles-i illetőségű fürdőalkalmazott a zárt tárgyaláson elismerte az ellene felhozott vádat a bíróság előtt, amely júliusban a Wall Street Journal újságíróját, Evan Greshkovichot kémkedés miatt ítélte el.

A Karelina ellen folyó vizsgálat a bíróság szerint megállapította, hogy a nő 2022. február 24-én, Oroszország Ukrajna elleni katonai inváziójának első napján utalt át pénzt, amelyből az ukrán hadsereg számára vásároltak gyógyászati eszközöket és katonai felszerelést.

A támogatói szerint Karelina 51,80 dollárt (18 ezer forintot) utalt át a New York-i székhelyű Razom for Ukraine jótékonysági szervezetnek, amely ukrajnai gyermekeknek és időseknek nyújt humanitárius segítséget. A szervezet tagadja, hogy katonai célra nyújtana támogatást Kijevnek.

A 33 éves nő ügyvédje, Mihail Musajlov elmondta, abban bízik, hogy kliense, akárcsak Greshkovich, később egy fogolycserével szintén kiszabadulhat.

Az Oroszországban született Karelina, 2012-ben vándorolt ki az Egyesült Államokba, ahol 2021-ben kapta meg az amerikai állampolgárságot. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) az év elején tartóztatta le, amikor hazarepült, hogy meglátogassa családját Jekatyerinburgban.

Idős nő az úton az ukrán–orosz határ mentén elterülő Szumi területen, a határ közelében az Ukrajna elleni orosz háború alatt, 2024. augusztus 14-én
Fotó: Jevhen Maloletka / Forrás: MTI/AP

Négy orosz repteret ért ukrán támadás

Ukrajna négy orosz katonai repülőtérre csapott le, ahol – a hadsereg tájékoztatása szerint – vadászbombázók, vadászrepülőgépek és egyéb katonai repülőgépek állomásoztak – számol be az Origo.

A legnagyobb károk az üzemanyag- és alkatrész-raktárakban keletkeztek – közölték a védelmi erők. A támadás eredményének összesítése még nem fejeződött be.

A voronyezsi, kurszki, szavaszlejkai és boriszoglebszki légitámaszpontokat azért vette célba Ukrajna, mert onnan rendszeresen szálltak fel Ukrajnára siklóbombákat dobó orosz harci repülőgépek.

Kurszki területen bombázták a betörő ukrán csapatokat az orosz Szu–34-esek

A csapást felderítők által megerősített célpontok ellen hajtották végre, univerzális tervezési és korrekciós modullal ellátott légibombákkal. Ez lehetővé teszi, hogy a harcvonaltól biztonságos távolságból pontos csapásokat lehessen végrehajtani – áll az orosz védelmi minisztérium közleményében, írja a Magyar Nemzet.

Zelenszkij: Ukrajna a szabályok szerint harcol

Napi videójában az ukrán elnök beszámolt arról, hogy egyeztetett a miniszterelnökkel, annak helyettesével, a belügyminiszterrel, valamint a törvényhozás emberi jogi biztosával a kurszki régióban zajló ukrán katonai akcióról – írja az Origo.

Volodimir Zelenszkij fontosnak tartotta kiemelni, hogy

Ukrajnának a szabályok szerint kell harcolnia, és a területen fennálló humanitárius szükségleteket ki kell elégíteni.

Tavalyinál jóval kisebb lehet az idei ukrán kukoricatermés az aszály miatt

Ukrajna idei kukoricatermése 20-21 millió tonnára csökkenhet a tavalyi mintegy 30 millió tonnáról, amennyiben folytatódik a szárazság – közölte az ukrán agrártanács termelői csoportja.

Ukrajnát rég nem látott aszály sújtotta júliusban és ha ez folytatódik, 30 százalék körüli lehet az idei termés visszaesése a tavalyihoz viszonyítva. Az ukrán mezőgazdasági minisztérium legutóbbi előrejelzésében 25 millió tonna körüli kukoricatermés szerepelt, a minisztérium szeptemberben ismerteti új termésbecslését.

Közel egy hónapja elemzők és kereskedők 23-25 millió tonna közöttire jósolták a kukoricatermést, miközben az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) augusztusi jelentése még több mint 27 millió tonnáról szólt. Az ukrán agrártanács szerint az USDA valószínűleg nem vette figyelembe az időjárás hatását az ukrán kukoricatermésre.

Magyarország segít

Az ukrán–magyar határszakaszon 7255-en léptek be Magyarországra szerdán, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 6455-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön.

A beléptetettek közül a rendőrség 51 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.

Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

Ez történt szerdán:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában