2024.08.12. 06:30
Putyin: a kijevi vezetés civileket támad, értelmetlen vele tárgyalni
901. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Vlagyimir Putyin orosz elnök (b) a Kurszk megye elleni ukrán támadások miatt összehívott biztonsági tanácskozáson
Forrás: MTI/AP/Kreml pool
Fotó: Gavriil Grigorov
A nemzetközi vöröskereszt a háborús jogsértések veszélyeire figyelmeztetett
Széles körben hagyják figyelmen kívül a háborús helyzetekre érvényben lévő nemzetközi szabályokat a fegyveres csoportok és az állami haderők Gázától Szírián és Ukrajnán át Mianmarig – közölte a genfi egyezmények aláírásának 75. évfordulóján a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC), a megállapodások iránti elköteleződés megerősítésére szólítva fel a nemzetközi közösséget.
A háborúba keveredett civilek jogainak védelmére született egyezmények aláírásának évfordulóján a szervezet jelezte: kevés okot lát az ünneplésre.
„A nemzetközi humanitárius jog nyomás alatt áll, széles körben figyelmen kívül hagyják, sőt aláássák az erőszak igazolására” – mondta hétfőn Genfben Mirjana Spoljaric, az egyezményeket felügyelő (ICRC) elnöke.
A világnak újból el kell köteleződnie a fegyveres konfliktusoktól védő robosztus keretmegállapodás mellett, amely az élet megvédelmezéséből indul ki a halál igazolása helyett
– mutatott rá.
Az egyezmények a háborús szabályok keretében megtiltják a kínzást és a szexuális erőszakot, emberiséges bánásmódot írnak elő a fogvatartottakkal szemben, és elrendelik az eltűntek felkutatását.
Spoljaric az ICRC genfi központjában újságíróknak elmondta: az egyezmények azt a globális konszenzust tükrözik, hogy minden háborúnak vannak határai, az ellenség harcosainak és a civil lakosságnak az emberiességétől való megfosztása pedig pusztuláshoz és katasztrófához vezet.
A háború áldozatainak védelméről szóló egyezményeket 1949. augusztus 12-én írták alá Genfben 59 állam képviselői, ezzel állami kötelezettséget vállaltak arra, hogy a háborúkban is megvédik az emberi méltóságot.
A vöröskereszt szerint most még nagyobb szükség van a genfi egyezmények szabályainak betartására, mint valaha: több mint 120 aktív konfliktus dúl világszerte, amely hatszoros növekedést mutat az egyezmények aláírásának 50. évfordulójához, 1999-hez képest.
Vlagyimir Putyin: a kijevi vezetés civileket támad, értelmetlen vele tárgyalni
A kijevi vezetés fegyveres provokációja az orosz-ukrán határon Ukrajna helyzetének javítását szolgálja a későbbi tárgyalásokon, ugyanakkor értelmetlen olyan kormányzattal tárgyalni, amely civileket támad – hívta fel a figyelmet hétfőn Vlagyimir Putyin orosz elnök a kurszki területen kialakult helyzet megvitatására összehívott tanácskozáson.
Mostanra világossá vált, hogy a kijevi rezsim miért utasítja el javaslatainkat a békés rendezésre
– mondta az orosz államfő a brjanszki, belgorodi és kurszki megyék kormányzóival tartott megbeszélésén, hozzátéve, hogy „az ellenség nyugati pártfogóinak segítségével (...) törekszik jövőbeli tárgyalási pozíciója javítására”.
„Milyen tárgyalásokról lehet egyáltalán szó olyan emberekkel, akik válogatás nélkül mérnek csapásokat békés emberekre, a polgári infrastruktúrára, vagy próbálják fenyegetni a nukleáris energetikai létesítményeket? Miről lehet velük egyáltalán beszélni?” – vetette fel Putyin egyebek között arra utalva, hogy Moszkva szerint ukrán dróncsapás következtében tűz ütött ki a zaporizssjai atomerőmű területén vasárnap este.
Az ukrán fegyveres erők veszteségei drámai mértékben növekszenek, a többi között a jobban hadra fogható alakulatok körében is, amelyeket az ellenség a határainkhoz irányított
– húzta alá Putyin.
Leszögezte, hogy
a kijevi vezetés megfelelő választ fog kapni a határ menti behatolására, és hangsúlyozta, hogy „a különleges katonai művelet” minden célját el fogják érni.
Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy a határ menti provokáció „a különleges katonai művelet” lassítását szolgálta volna, de a kijevi vezetés ezen reménye nem vált be. „A tempó nemcsak, hogy nem csökkent, hanem ellenkezőleg, másfélszeresére nőtt” – hangoztatta. „Az orosz hadsereg határozottan tör előre” –tette hozzá.
Egyben azonban nem zárta ki további ukrán támadások lehetőségét egyebek között Brjanszk megye ellen.
Putyin kiemelte, hogy jelenleg az orosz védelmi tárca előtt álló legfőbb feladatot az ukrán erők visszaszorítása és a határ megfelelő biztosítása jelenti.
Alekszej Szmirnov, a Kurszki terület megbízott kormányzója jelentésében közölte, hogy 121 ezer embert evakuáltak a kurszki régióból, 28 települést foglaltak el, az ott élő mintegy kétezer ember sorsáról egyelőre nem tudnak. Az ukrán erők 12 kilométer mélyen egy negyven kilométer széles sávon hatoltak be orosz területre a kormányzó szerint. Hangsúlyozta, hogy az ukrán katonák vegyi fegyvereket is bevetettek.
Szmirnov beszámolója szerint 12 ember vesztette életét és 121-en megsebesültek, köztük tíz gyerek.
Alekszandr Bogomaz brjanszki kormányzó arról beszélt, hogy a térségben hetente 80-90 ukrán belövést regisztrálnak. Mint mondta, egyre több a támadás a polgári lakosság ellen.
Ukrán főparancsnok: mintegy ezer négyzetkilométer orosz területet vontak ellenőrzésük alá az ukrán erők
Oroszország mintegy ezer négyzetkilométere van jelenleg az ukrán csapatok ellenőrzése alatt – jelentette be Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka hétfőn azon a videofelvételen, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tett közzé a Telegramon.
Az államfő hétfőn újabb haditanácsot hívott össze, amelyen jelentéseket hallgatott meg az ukrán erők támadó hadműveletéről az oroszországi Kurszk régióban.
A legfontosabb Olekszandr Szirszkij főparancsnok jelentése volt a fronton végrehajtott védelmi műveleteinkről és a kurszki hadműveletről. Hálásak vagyunk minden katonának és parancsnoknak a kitartásáért és határozott fellépéséért. Többek között utasítottuk a belügyminisztert, más tisztviselőket és az Ukrán Biztonsági Szolgálatot (SZBU), hogy készítsenek humanitárius tervet a hadművelet területére
– közölte Zelenszkij.
A közzétett videófelvételen Szirszkij arról beszélt, hogy az ukrán hadsereg továbbra is támadó hadműveletet hajt végre az Oroszországi Föderáció kurszki régiójában. „A helyzet a mi ellenőrzésünk alatt áll” – szögezte le.
Jóllehet az akció már közel egy hete megkezdődött, ukrán részről most először erősítették meg hivatalosan, hogy az ukrán hadsereg behatolt Oroszországba, és hadműveletet hajt végre a kurszki régióban – mutatott rá az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Olaszország és Svájc második békecsúcsot szorgalmaz, ezúttal Oroszország részvételével
Olaszország és Svájc második békecsúcsot szorgalmaz az ukrajnai konfliktus diplomáciai rendezésére, ezúttal azonban Oroszország részvételével – erről írt alá nyilatkozatot hétfőn Antonio Tajani olasz külügyminiszter svájci hivatali partnerével, Ignazio Cassisszal Locarnóban.
A dokumentum szerint „a lehető legjobb körülményeket kell megteremteni egy második békecsúcshoz, amelyen a felek mindegyike, ideértve Oroszországot és a releváns globális szereplőket is, részt vesznek”.
Tajani és Cassis felszólították az érintett nemzetközi szereplőket, hogy tegyenek meg minden erőfeszítést egy közös tárgyalási alap megteremtéséhez. Mindennek a nemzetközi jog és az ENSZ Alapokmányában rögzített területi épség és szuverenitás elvének tiszteletben tartásával kell megvalósulnia.
Hangsúlyozták egyben, hogy a békét csakis az érintett szereplők mindegyikének bevonásával, illetve párbeszéddel lehet elérni.
Oroszország egyebek között az ukrán államterület több mint ötödének elcsatolását, valamint Ukrajna semlegességének kinyilvánítását követeli, amivel Kijev lemondana 2019-ben az alkotmányában is rögzített NATO-csatlakozási törekvéseiről is.
Júniusban Oroszország távollétében, de mintegy száz állam és szervezet részvételével tartották meg az első ukrajnai békecsúcsot a svájci Bürgenstockban. Moszkva képtelenségnek nevezte akkor, hogy nélküle rendezték a tanácskozást. Mindemellett kizárta részvételét egy újabb békecsúcson is, a moszkvai külügyminisztérium szerint azért, mert azon is csak a kijevi vezetés elképzeléseit vitatnák meg.
Az Ukrajnából menekült gyermekek iskolakezdését is segíti az UNICEF
Az iskolakezdéshez segítségre és támogató társadalmi közegre van szükségük a Magyarországra menekült ukrajnai gyermekeknek – közölte az UNICEF hétfőn az MTI-vel. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Gyermekalapja a figyelemfelhívás részeként fotómontázsokból álló kiállítást rendezett Budapesten, a Városháza parkban.
A közleményben felhívták a figyelemet arra, hogy kevesebb mint egy hónap múlva megkezdődik a tanítás a magyarországi iskolákban, és több ezer olyan diák is iskolapadba ül, aki ezt a hazájában, a háború sújtotta Ukrajnában nem vagy csak korlátozottan tudná megtenni.
Az ukrajnai gyerekek több mint fele kényszerült otthona elhagyására, és belső menekültként az országhatárokon belül vagy menekültként külföldön él
– írták.
Tájékoztatásuk szerint
Magyarországon jelenleg több mint hatvanezer menekült vagy menekült helyzetben levő ukrán állampolgár tartózkodik, többségük nő vagy gyermek.
Az UNICEF regionális ukrán menekültprogramjának magyarországi irodája és helyi partnere, a Magyar Református Szeretetszolgálat 2022 óta dolgozik azon, hogy megkönnyítse a menekültek és a helyi hátrányos helyzetű gyerekek hozzáférését az oktatáshoz, az egészségügyhöz, a gyermekvédelmi szolgáltatásokhoz, illetve segítse a háborús területekről érkező, sok esetben traumatizált gyermekek pszichés sebeinek gyógyulását – ismertették.
A Virágok és Tankok: művészeti alkotások az Ukrajnában dúló háború árnyékában című kiállítás olyan fotómontázsokat vonultat fel, amelyek Ukrajnában, háborús övezetben készült képekből és a fegyveres harcok elől menekülő gyermekek által, többségében rajzterápiás foglalkozásokon született rajzokból állnak.
Az augusztus 21-ig látogatható kiállításhoz a Fővárosi Önkormányzat, az UNICEF hivatalos helyi partnere biztosított helyszínt és támogatást.
Kitértek arra is, hogy az ukrajnai gyermekekért végzett munkájukhoz az unicef.hu/ukrajnai-menekult-gyerekekert oldalon várják az adományokat.
A hadiállapot bevezetése óta több mint negyvenezer ukrán tért haza Oroszországból
Az Ukrajna elleni orosz háború két és fél évvel ezelőtti kezdete óta több mint negyvenezer állampolgár tért vissza Ukrajnába az orosz határellenőrző pontokon – mondta el Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat szóvivője egy hétfői tévéműsorban.
A határőrtiszt emlékeztetett arra, hogy 2022 februárja óta az orosz határon az ukrán kormány döntése alapján minden ellenőrzőpontot lezártak. Ugyanakkor az oroszok továbbra is engedélyezik az ukrán állampolgárok hazautazását. Demcsenko szavai szerint ukránok szinte naponta érkeznek haza, bár voltak időszakok, amikor Oroszország nem engedte át őket a határon. „Az oroszországi határ teljes hosszában, valamint a fehérorosz határon, ha ukrán állampolgárok Ukrajna területére érnek, a határőrök természetesen készek beléptetni őket az országba. A hadiállapot teljes ideje alatt több mint 40 ezer ukrán állampolgár tért vissza közvetlenül Oroszországból, illetve Fehéroroszországon keresztül” – fejtette ki, hozzátéve, hogy a legnagyobb mozgást a Szumi megyében lévő pokrovkai átkelőnél jegyezték fel.
Demcsenko az Ukrajinszka Pravda hírportálnak nyilatkozva tagadta, hogy a fehérorosz hadsereg jelentős csapatokat és fegyverzetet – beleértve Iszkander és más típusú rakétarendszereket – összpontosított az ukrán határnál az elmúlt napokban, arra hivatkozva, hogy ukrán drónok hatoltak be a légterébe.
„Nem zárom ki annak lehetőségét, hogy Fehéroroszország megmozgathat néhány egységet, de kis létszámban és elsősorban a helyzet eszkalálására” – jelentette ki.
Vadim Filaskin, Donyeck megye ukrán kormányzója a Telegram közösségi oldalon arról tájékoztatott, hogy a régióban lévő Ukrajinszk települést déltájban orosz tüzérségi támadás érte, aminek következtében két ember meghalt, egy pedig megsebesült.
Az ukrán vezérkar hétfői harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz erők előző nap a teljes frontvonal mentén hajtottak végre támadásokat, a legaktívabbak Donyeck megyében, Pokrovszk és Liman térségében voltak. Egy nap alatt 124 katonai összecsapás volt – tette hozzá a katonai vezetés. A vezérkar legfrissebb, hétfői összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége elérte az 592 ezret. Az ukrán erők vasárnap megsemmisítettek egyebek mellett három orosz harckocsit, 65 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 73 drónt.
Az orosz ellenőrzés alatti zaporizzsjai atomerőműben vasárnap este tűz ütött ki, de hétfőre eloltották – közölte Szerhij Liszak, a szomszédos dnyipropetrovszki régió kormányzója. Orosz közlés szerint egy hűtőtorony közelében csaptak fel a lángok. Liszak hozzátette, hogy a közeli Nyikopol városban és környékén a sugárzás szintje normális. Tájékoztatott arról is, hogy a megye két járását is tüzérségi tűz alá vették az orosz erők, de senki sem sebesült meg.
Újabb oroszországi területekről evakuálják a lakókat, az ukrán csapatok tovább nyomultak előre
Evakuálják a lakosokat az Oroszország belgorodi régiójában lévő, az ukrán határ mentén fekvő Krasznaja Jaruga-i járásból – jelentette be hétfőn Vjacseszlav Gladkov, a Belgorodi terület kormányzója videóüzenetben, amelyet közösségi oldalain tett közzé.
A VKontaktye orosz közösségi oldalon Gladkov kijelentette, hogy az ukrán fegyveres erők egy nap alatt negyvenszer lőtték a belgorodi régió lakott területeit, és 42 dróntámadást indítottak. Közlése szerint hét civil sebesült meg. A járás – amelyből most a lakosokat evakuálják – a belgorodi régió északnyugati részén található. Központja, Krasznaja Jaruga mintegy 45 kilométerre van a kurszki régióban lévő Szudzsa városától, amelynek környékét augusztus 6-án érték el az Oroszországba behatoló ukrán egységek.
Az orosz hatóságok a kurszki régióban is elrendelték egy újabb terület lakóinak evakuálását. A döntést az előzte meg, hogy orosz híradásokban közzétettek egy videofelvételt, amelyen egy ukrán páncélozott katonai jármű látható, amint áthalad a Kurszki terület Belovszkij járásában lévő Girji falun. A település körülbelül harminc kilométerre délkeletre fekszik Szudzsa városától.
Előbb Nyikolaj Volobujev, a járás vezetője szólította fel a helyi lakosokat az azonnali menekülésre, majd Alekszej Szmirnov, a Kurszki terület megbízott kormányzója a Telegramon közölte, hogy a regionális hadműveleti parancsnokság a járás lakóinak evakuálása mellett döntött.
A román határrendészet szerint naponta 20-50 ukrán férfi lépi át illegálisan Románia északi határát
Idén július közepéig csaknem 6300, a sorozás elől menekülő ukrán férfi lépte át illegálisan Románia északi határát, a román–ukrán határszakaszon észlelt határsértések száma naponta 20 és 50 között ingadozik – közölte hétfőn a Hotnews.ro bukaresti hírportál a román határrendészet Máramaros megyei felügyelőségétől származó adatokat ismertetve.
A háború kezdete óta július 23-ig 14 652 ukrán férfi lépte át illegálisan Románia északi határát.
A Szökevények temetője címmel közölt riportjában a román lap azt írta: a sorozás és a háború elől Romániába menekülő ukrán állampolgárok az ukrán határőrök éberégét többnyire a Máramaros megyei 163 kilométeres határszakaszon próbálják kijátszani, amelynek nagyobbik részén a 2000 méteres magasságot is elérő Máramarosi-havasok képezik az országhatárt, 63 kilométeren pedig a gyors folyású, örvénylő Tisza.
Egyik természetes akadályon sem veszélytelen átkelni: csak a román oldalon eddig 24 ukrán határsértő holttestét találták meg a hegyekben vagy a Tisza partján, de az ukrán sajtó szerint csak a Tiszába 29 szökevény fulladt bele – írta a Hotnews.
A lap a Máramaros megyei hegyimentők vezetőjét is megszólaltatta. Dan Benga elmondta: a Máramarosi-havasok ukrajnai része nem annyira szakadékos és meredekek, mint a romániai, és a domborzat kettőssége sokakat megtéveszt. A szökevények azt hiszik, hogy a határ átlépése után néhány órán belül már elérik a lakott térségeket, de ez nincs így. Egy mentőakció nyáron 9-13 órát, télen pedig teljes napokat vesz igénybe. Legtöbben a hideg miatt haltak meg – magyarázta.
Mihai Cantea, a hegyimentők egyike azt állította: idén már legalább 50 mentőmisszióban vett részt. Volt olyan eset, amikor az áldozatok egy szakadék szélén akadtak el, a sziklák fölött, de mire odaért volna a helikopter, addigra belepte a térséget a köd és nem lehetett már légi úton lehozni őket: másnap köteleken sikerült kimenteni őket. Egy többnapos keresés után kimentett fiú azt mondta megmentőinek: inkább a romániai hegyekben akart meghalni, mintsem a fronton, a háborúban – idézte fel a román hegyimentő.
A Hotnews szerint törvénytelen lenne, ha a román hatóságok, vagy bármely uniós tagállam hatóságai visszaadnák a menedékkérőket Ukrajnának. Az Európai Unió 2022-ben elfogadott határozata alapján valamennyi háború elől menekülő ukrán állampolgár és teljes családja megkapja az átmeneti védelmet az uniótól, ha 2022. február 24. előtt Ukrajnában lakott. A legtöbben azonban nem maradnak Romániában, hanem továbbutaznak Nyugat-Európába – írta a román lap.
A rubel 6 százalékkal gyengült az Oroszország területére történt ukrán behatolás hat napja alatt
Tovább gyengült az orosz rubel a dollárral szemben hétfőn, amikor Oroszország részben evakuálta az Ukrajnával szomszédos újabb régió egyes körzeteit hat nappal azután, hogy Kijev a háború 2022-es kezdete óta a legnagyobb behatolást indította orosz területen.
Röviddel 9 óra után 2 százalékos gyengüléssel, 90,36 rubelen jegyezték a dollárt. Az ukrán támadás kezdete óta a rubel összesen 6 százalékkal gyengült a dollárral szemben.
Az euróhoz viszonyítva 2,0 százalékkal, 98,67-re gyengült a rubel jegyzése hétfőn délelőtt.
Az ukrán offenzíva a múlt héten kedd reggel kezdődött, amikor a kijevi hadsereg egységei átlépték a határt, és behatoltak a Kurszki területre.
Őrizetbe vették az egyik ukrán energiaügyi miniszterhelyettest korrupció miatt
Félmillió dollárnyi (180 millió forint) kenőpénz elfogadása miatt vettek őrizetbe az egyik ukrán energiaügyi miniszterhelyettest és a vesztegetési ügyben résztvevő három bűntársát – közölte hétfőn az ukrán főügyészség.
Az ügyészség nyomozása kiderítette, hogy az energiaügyi tárca négy miniszterhelyettesének egyike pénzt fogadott el azért, hogy lehetővé tegye egy állami tulajdonú szénbánya bányászati berendezéseinek kicsempészését a donyecki harci övezetből.
Az ügyészség közleménye szerint a minisztériumi tisztségviselőt a kenőpénz egy részének elfogadása közben érték tetten. A vesztegetési ügyben további három személy volt érintett, köztük annak a donyecki állami bányavállalatnak a vezetője, ahonnan a bányászati eszközöket ki akarták juttatni.
Ukrainszka Pravda ukrán hírportál értesülése szerint a letartóztatott miniszterhelyettes Olekszandr Hejlo.
A nyomozás során kiderült, hogy a bányászati berendezéseket az ország nyugati részén lévő bányákban akarták használni. A kenőpénzt több részletben adták át személyes találkozások alkalmával, a miniszterhelyettest és bűntársait az egyik részlet átadásakor vették őrizetbe a hatóságok – írta a hírportál.
A gyanúsítottakat akár 12 évig terjedő szabadságvesztéssel és vagyonelkobzással sújthatják.
Destabilizálnák Oroszországot az ukránok
Egy ukrán biztonsági tisztségviselő szerint nem néhány száz, hanem több ezer emberrel indított támadást az elmúlt napokban Ukrajna Oroszország Kurszki régiója ellen. Több forrás is azt állítja, hogy több ukrán dandár is részt vett a műveletben – írja a Magyar Nemzet a The Guardian brit napilapra hivatkozva.
Támadásba lendültünk. A cél az ellenség pozícióinak szétfeszítése, a maximális veszteségek okozása és a helyzet destabilizálása Oroszországban, mivel képtelenek megvédeni a saját határukat
– idézi a név nélkül nyilatkozó tisztségviselőt a brit lap.
Oroszország az ENSZ-hez fordul, hogy a Kurszki régió elleni ukrán támadás elítélését kérje – jelentette be Telegram-csatornáján Tatjana Moszkalkova orosz emberi jogi ombudsman.
Volodimir Zelenszkij szerint az ukrán akció bosszú volt az Ukrajna Szumi régiója elleni közel kétezer támadásért az orosz–ukrán háború során
– írja a Reuters hírügynökség.
Orosz Ka–52-esek mértek csapást a Kurszki területere betörő ukrán egységekre
A hadsereg repülőszemélyzete Ka–52-es helikoptereken légvédelmi eszközökkel légicsapásokat hajtott végre az ukrán hadsereg egységeinek a Kurszki terület határvidékén lévő harci állásai ellen.
Zelenszkij az oroszokat vádolja az zaporizzsjai erőműben keletkezett tűz miatt
Egymást vádolja a két háborús fél a 2022 márciusa óta orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőmű hűtőtornyának kigyulladása miatt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-csatornáján tett közzé egy videót az égő toronyról – írja a Magyar Nemzet.
A videóhoz írt szövegben azt állította, hogy Moszkva „Ukrajna, egész Európa és a világ zsarolására” használja az atomerőművet, és azonnali választ sürgetett a nemzetközi közösség és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) részéről – számol be róla a Newsweek amerikai magazin.
Az ukrán államfő szerint a sugárzás a normál értéken belül maradt.
Videón a Moszkva környéki repülőteret ért dróntámadás
Az ASTRA orosz ellenzéki kiadványra hivatkozva az ukrán z.u.ua arról is tájékoztatott, hogy drónokat lőttek le éjszaka a Moszkva környéki Cskalovszkij katonai repülőtér közelében – írja a Magyar Nemzet.
A helyiek azt mondják, hogy lövéseket és riasztást hallottak a Moszkva melletti Scselkovóban. A Z-csatornák arról számoltak be, hogy egy katonai repülőtér elleni támadást vertek vissza.
A tudósítás szerint egy drón megsemmisült a katonai repülőtérhez közeledve, és közzétettek egy videót is az orosz légvédelmi erők munkájáról a térségben.
Zelenszkij: több ezer életet menthetünk meg
Az ukrán elnök szerint teljesen méltányos, ha Ukrajna a rá támadó rakéták kilövési helyeit támadja.
A légvédelem életeket véd, ahogy a nagy hatótávú csapásokra vonatkozó korlátozások feloldása is több ezer emberéletet ment meg
– fogalmazott Volodimir Zelenszkij, aki napi videójában arról beszélt, hogy tovább egyeztet a partnerországokkal a nyugati fegyverek teljes bevethetősége érdekében.
Magyarország segít
Az ukrán–magyar határszakaszon 7859-en léptek be Magyarországra vasárnap, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 9673-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn.
A beléptetettek közül a rendőrség 46 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Ez történt vasárnap:
Ukrán válság
- Rakétatámadás érte Kárpátalját
- Volodimir Zelenszkij 2025-ben diplomáciai eszközökkel le akarja zárni a háborút
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel