2024.03.17. 18:08
Mennyit költött Ukrajnára Soros György?
A milliárdos nem tagadja, hogy beavatkozott az ország belügyeibe és hatalmas összegeket fektetett be Ukrajnába. Miként és mennyit költött? A Mandiner összefoglalta.
Soros György magyar származású amerikai üzletember, a New York-i Soros Fund Management befektetési társaság, valamint az Open Society Institute (Nyílt Társadalom Intézet) elnöke részt vesz az ENSZ-közgyűlés 71. ülésszakának mentén a privátszektor vezetői számára tartott kerekasztal beszélgetésen a viilágszervezet New York-i székházában 2016. szeptember 20-án.
Forrás: MTI/EPA
Fotó: PETER FOLEY
Ukrajnában „vákuum volt”, mégpedig „nagy hajlandósággal arra, hogy elfogadják ezt a fajta segítséget, amit máskor inkább tolakodásnak vettek volna
– nyilatkozta Soros György a The New Yorker magazinnak 1995-ben. Az eseményeket és Soros ukrajnai tevékenységét Rachel Ehrenfeld rekonstruálta The Soros Agenda című, 2023-ban megjelent kötetében – írja a Mandiner.
Soros úgy folytatta, hogy
Arra gondolok, hogy ezt nem próbálhatod és teheted meg Amerikában. Megmondanák, hová menjek el.
Hozzátette:
Ha ez nem egy másik nemzet ügyeibe való beavatkozás, akkor nem tudom, mi az!
A Majdnan-forradalmat finanszírozta
A andiner arról ír, hogy Soros alapítványa 1990 áprilisában nyitott meg Kijvben, a még szovjet tagköztársaság Ukrajnában, mégpedig Nemzetközi Reneszánsz Alapítvány néven (International Renaissance Foundation, IRF). 1994-re a legnagyobb nemzetközi adományozó szervezet volt az országban, 12 millió dolláros költségvetéssel.
A 2000-es években az alapítvány honlapja szerint a cél Ukrajna EU-s integrációjának előmozdítása volt. A Nyílt Társadalom Alapítvány (OSF) honlapja arról is számot ad – írja Ehrenfeld –, hogy támogatni kívánták azokat, akikre hatással volt a Krím orosz annexiója.
Az egyébként oroszellenes és erős amerikai öntudatú Ehrenfeld leszögezi: az OSF honlapja „azonban a semmit nem mond Sorosnak a narancsos forradalom (2004–5) finanszírozásában játszott szerepéről, amelyet az EBESZ, a Külügyminisztérium és más nemzetközi testületek is segítettek”.
Soros és az amerikai külügy már hónapokkal a Viktor Juscsenko és Viktor Janukovics versengésévé vált 2004-es ukrán elnökválasztás második fordulója, november 21. előtt megtalálta saját favoritját Juscsenko személyében – írja az amerikai szerző. November 22-én este pedig egyre többen gyűltek össze Kijev központi terén, nagyrészt narancsba öltözve, hogy tiltakozzanak az eredmény – a Régiók Pártjának jelöltje, az oroszbarátabb Janukovics győzelme – ellen. Ehrenfeld szerint egy nemzetközi választásmegfigyelő szervezet adataira alapozva azt állítja, hogy a fiatal tüntetők jó része száz dollárt kapott naponta a demonstrációért – amikor az átlagos havi fizetés 50 dollár volt Ukrajnában.
Ehrenfeld arról is ír, hogy
„2013-14-ben Soros finanszírozta a Majdan-forradalom tüntetéseit”,
és támogatta Petro Porosenko megválasztását. Soros úgyszintén nyilvánosan lobbizott az EU-nál, hogy az több mint 50 milliárd dollárral támogassa Ukrajnát.
A cikkben azt is írják, hogy 2015 májusában
Soros azt nyilatkozta az osztrák Der Standardnak: azért hajlandó befektetni egymilliárd dollárt Ukrajnában, mert „Ukrajna védi Európa határait. (…) De mindenekelőtt az ország olyan európai értékekért küzd, mint a jogállamiság és a szabadság. (…) Vannak konkrét befektetési ötletek, például mezőgazdasági és infrastrukturális projektekben. Egymilliárdot fektetnék be.”
A Mandiner cikkét ITT tudja elolvasni.
