Ukrajna élesen bírálta a G20 csúcstalálkozó zárónyilatkozatát

A Kreml által támogatott jelöltek vezetnek az orosz regionális és helyi választásokon

A Kreml által támogatott jelöltek vezetnek az orosz regionális és helyi választásokon a Központi Választási Bizottság által a vasárnap esti urnazárás után ismertetett részeredmények szerint.

A hadiállapot ellenére először voksolhattak az orosz jogrend szerint annak a négy, Ukrajnától a háború kezdetén elcsatolt területnek lakói, amelyet a nemzetközi közösség többsége nem fogad el Oroszország részeként. 

A voksolás során 26 kormányzói szék sorsa dőlt el - közülük 21 közvetlen, 5 pedig közvetett választáson. Emellett pótválasztást tartottak 4 szövetségi egyéni képviselői körzetben, továbbá 20 regionális parlament képviselői helyeit osztják el az eredmények alapján, számos városi és helyi választás mellett.

Az orosz külügyminiszter bírálta az Örményország területén Egyesült Államok részvételével tervezett hadgyakorlatot

Az orosz külügyminiszter bírálta vasárnap az Örményország területén az Egyesült Államok részvételével tervezett hadgyakorlatot.

Az Újdelhiben tartott G20-csúcstalálkozó zárónapján 

– jelentette ki az orosz diplomácia vezetője.

– mondta Lavrov.

"Sajnálkozunk az örmény vezetés cselekedetei miatt" – hangsúlyozta a külügyminiszter.

Lavrov kifogásolta egyes örmény politikusok utóbbi napokban Moszkva irányába elhangzott "rendkívül arrogáns nyilatkozatait" is.

A 2020 őszén lezajlott háborúban az azeri hadsereg Törökország segítségével jelentős területeket foglalt vissza a Hegyi-Karabahban és környékén. A fegyveres konfliktust Oroszország közvetítésével tető alá hozott tűzszünet zárta le, amelyben az örményeknek le kellett mondaniuk az általuk korábban ellenőrzött hegyi-karabahi terület több mint 70 százalékáról. Azóta a szakadár enklávé és Örményország között csak a Lacini-folyosón keresztül áll fenn közvetlen közúti összeköttetés. A feszültséget az utóbbi időben tovább fokozta, hogy Azerbajdzsán hónapok óta blokkolta a folyosót.

Dmitrij Medvegyev: Washington "egyetemes arcátlansága" kiválthat ellene egy atomtámadást

Az Egyesült Államok "egyetemes arcátlanságával" arra ösztönözhet valakit, hogy nagyszabású terrortámadást indítson vagy atomfegyvert vessen be ellene – írta Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese a Telegram-csatornáján vasárnap, egy nappal a 2001. szeptember 11-i terrortámadás évfordulója előtt.

– írta Medvegyev, emlékeztetve Madeleine Albright néhai amerikai külügyminiszter szavaira arról, hogy Amerikának jogában áll erőt alkalmazni.

A korábbi orosz elnök és kormányfő úgy fogalmazott, nem akarja "megátkozni" az amerikaiakat, de elérhetik, hogy terroristák ismét végrehajtsanak ellenük egy támadást 2001. szeptember 11. stílusában, viszont már atom- vagy biológiai fegyverrel.

– hangoztatta.

Az amerikaiak "arcátlansága" a politikus szerint egyebek mellett abban nyilvánul meg, hogy Oroszország és a vele baráti országok ellen jogellenes szankciókat léptetnek életbe, miközben a nyugati vagyont érinthetetlennek nyilvánítják; hogy a Nyugat bármilyen fegyvert szállít Oroszország ellenségeinek, de Oroszország barátainak tilos fegyvert szállítani; hogy az Egyesült Államok világszerte elrabolja különböző országok állampolgárait, de az amerikaiakhoz nem szabad hozzányúlni, "még akkor sem, ha mesterkémek, elvonási tünetekben reszkető drogfüggők vagy a szájuk sarkában nyáladzó pedofilok".

 "És ez mindenben így van" – vélekedett Medvegyev.

A résztvevők sikeresnek ítélték a csúcstalálkozót, csak Ukrajna csalódott

A résztvevők mind sikeresnek ítélték a 19 legnagyobb gazdaság, valamint az Európai Unió és immár az Afrikai Unió alkotta G20-ak vasárnap véget ért újdelhi csúcstalálkozóját.

Az országcsoport szombaton kiadott zárónyilatkozatában tartózkodott attól, hogy nyíltan elítélje Oroszország ukrajnai háborúját, a konfliktus következtében előállt emberi szenvedést emelte ki, és felszólította a nemzetközi közösséget, hogy tartózkodjanak erő alkalmazásától területszerszerzés végett.

 s hozzátette: "sikerült elhárítanunk a Nyugat arra irányuló kísérleteit, hogy ukránosítsák a csúcstalálkozó napirendjét".

A G20-nak nincs mire büszkének lennie – jelentette ki Oleh Nyikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője. Nyikolenko szerint a dokumentumnak nem "ukrajnai háborúra", hanem "Oroszország Ukrajna ellen indított támadó háborújára" kellene hivatkoznia. Ezenfelül - úgy fogalmazott - a G20-nak egyhangúlag el kellett volna ítélnie a háborút és felszólítania Moszkvát inváziója haladéktalan leállítására.

Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági főtanácsadója úgy ítélte meg, a zárónyilatkozat "jó munkát végez azzal, hogy kiáll azon elv mellett, hogy az államok nem használhatnak erőt területszerzés érdekében, illetve nem sérthetik meg más országok területi épségét, szuverenitását, valamint politikai függetlenségét".

Jon Finer, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója szerint az elfogadott dokumentum mutatja, hogy a nemzetgazdaságok, köztük Brazília, India és Dél-Afrika is egyetértenek abban, hogy a nemzetközi jogot meg kell őrizni és azt Oroszországnak is tiszteletben kell tartania.

Németország és Nagy-Britannia szintén méltatta a dokumentumot. Olaf Scholz német kancellár szerint "világos állásfoglalás" született, hogy vitán felül áll az államok területi épségének tiszteletben tartása, s az, hogy a határok nem mozdíthatók el erőszakkal.

Emmanuel Macron francia elnök megjegyezte, hogy a nemzetközi gazdasági kérdések megoldására létrehozott G20 nem feltétlenül a legjobb platform, amitől diplomáciai előrelépést lehet várni Ukrajna ügyében. Mindazonáltal hangsúlyozta, hogy a zárónyilatkozat nem jelent diplomáciai győzelmet Oroszország számára.

 – húzta alá Macron a záróceremóniát követően tartott sajtótájékoztatóján.

Kisida Fumio japán miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy "Oroszország ukrajnai inváziója alááshatja a G20-ak együttműködésének alapjait".

Hozzáfűzte, hogy a konfliktus jelentős hatással van a globális gazdaságra, különösen, ami a folyton növekvő élelmiszer- és energiaárakat illeti.

A házigazda Narendra Modi indiai miniszterelnök felkérte a résztvevőket, hogy novemberben egy virtuális tanácskozáson vitassák meg a hétvégén bejelentett politikai javaslatok és célkitűzések terén elért előrelépéseket.

Lavrov valóságtól elrugaszkodottnak nevezte António Guterres nemrég előterjesztett újabb javaslatát a gabonaszállítási egyezmény visszaállítására. Azt mondta, az ENSZ-főtitkár levelének olvasásakor az embernek olyan benyomása támad, hogy Guterres eszközként hagyja magát felhasználni az egyik érdekelt fél által.

Meghalt egy spanyol segélyszervezet képviselője egy támadás során

Életét vesztette egy segélyszervezet spanyol társalapítója-igazgatója Ukrajnában egy támadás során Bahmut térségében – jelentette be José Manuel Albares külügyminiszter a G20-csoport Újdelhiben tartott találkozóján újságíróknak vasárnap.

Instagram-oldalán a csoport korábban arról számolt be, hogy orosz támadás érte a járművet, amelyben a spanyol igazgató, egy német orvos, egy svéd és egy kanadai önkéntes utazott Szlavjanszkból Ivanivszkébe, hogy felmérje a városban rekedt civilek szükségleteit. A közlés szerint a támadásban a kanadai Anthony Ihnat is életét vesztette, és a két másik segélyszervezeti dolgozó is súlyosan megsebesült.

– fogalmazott Félix Bolanos miniszterelnökséget vezető miniszter egy madridi rendezvényen, hangsúlyozva, hogy Spanyolország elítéli a spanyol humanitárius munkás halálát Ukrajnában.

Ukrán támadások elhárításáról számolt be az orosz katonai szóvivő

Tizenkét ukrán szárazföldi támadás elhárításáról és három, a Fekete-tengeren közlekedő, partra szálló egységet szállító rohamcsónak megsemmisítéséről számolt be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz külügyminisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve.

A megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg négy vezetési és megfigyelőpontot, két hadianyagraktárt, egy harckocsit, egy svéd Arthur tüzérségi helymeghatározó radart, egy P-18-as lokátort és 42 drónt.

Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai és az Ukrajnával határos oroszországi régiók több településéről jelentettek vasárnap a helyi hatóságok ukrán tüzérségi vagy dróntámadást. Az orosz Központi Választási Bizottság szerint Zaporizzsja megyében egy pilóta nélküli repülőszerkezet megsemmisített egy szavazókörzetet. A támadásnak, amelynek helyszínét nem nevezték meg, a tájékoztatás szerint nem voltak sérültjei. A Krím körzetében nyolc ukrán drónt lőttek le.

Több mint kétmilliárd dolláros nem katonai segély ígért Dél-Korea Kijevnek

További - 2,3 milliárd dolláros - nem katonai segélyt jelentett be Ukrajnának Jun Szok Jol dél-koreai elnök vasárnap a G20 újdelhi csúcstalálkozóján.

Dél-Korea részt vesz az Oroszország elleni pénzügyi szankciókban, és humanitárius segélyt nyújt Ukrajnának. Kijev kérése ellenére a kelet-ázsiai ország nem küld fegyvereket Ukrajnának.

Legutóbb májusban, a hét legfejlettebb ipari ország (G7) hirosimai csúcstalálkozóján tett ígéretet a dél-koreai elnök ukrán kollégájának, hogy olyan eszközöket küld, amelyekre Ukrajnának nagy szüksége van, köztük aknamentesítő berendezéseket és mentőautókat a hadsereg számára.

Sikeresnek nevezte a G20 csúcstalálkozót az orosz külügyminiszter

Sikeresnek nevezte vasárnap a G20 csúcstalálkozóját Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, miután a 19 legnagyobb gazdaság, valamint az Európai Unió és immár az Afrikai Unió alkotta országcsoport nem bírálta nyíltan Oroszországot az ukrajnai háború miatt.

 – mondta sajtótájékoztatóján Lavrov. Hozzátette: 

 – mondta a miniszter a zárónyilatkozatra utalva.  

– jelentette ki Lavrov.

Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági főtanácsadója úgy ítélte meg, hogy a szöveg megfogalmazása, különös tekintettel az Ukrajnával kapcsolatos részre, "nagyon jó munka".

Amerikai vezérkari főnök: még nem lehet tudni, hogy milyen eredménnyel végződik az ukrán ellentámadás

Még nem lehet teljes bizonyossággal megítélni, hogy milyen eredménnyel végződik az ukrán fegyveres erők nyáron indított ellentámadása – mondta vasárnap Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke.

Milley, aki Washingtonban tárgyalt Sir Tony Radakin tengernaggyal, a brit fegyveres erők vezérkari főnökével, a találkozó után, a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorának nyilatkozva kijelentette azt is: elengedhetetlen, hogy Ukrajna szabad, szuverén, független, területileg csorbítatlan ország maradjon.

 – fogalmazott az amerikai katonai vezető.

Milley tábornok hozzátette: a nemzetközi közösség nem bocsátkozik harcba Ukrajnáért, Ukrajna nem is kérte, hogy bárki harcoljon érte, az ukrán kormány csak segítséget kért kiképzés és hadianyagok szállításának formájában, és a külvilág eleget is tesz ennek a kérésnek. Kijelentette: e segítség nélkül Ukrajna nagyon komoly katonai hátrányba kerülne, de akkor sem adná fel a harcot.

Radakin tengernagy a BBC-műsorban azt mondta: Ukrajna győzelemre, Oroszország vesztésre áll, mivel az orosz kormány célja az volt, hogy alávesse és orosz ellenőrzés alá vonja Ukrajnát, ez azonban nem történt meg és nem is fog megtörténni.

Az ukrajnai ellentámadás haladására vonatkozó kérdésre Mark Milley tábornok azt mondta: 

Az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke Carl von Clausewitz 18-19. századi porosz tábornokra és rendkívül befolyásos hadtudósra utalt ezzel a kijelentésével.

Mark Milley a vasárnapi BBC-interjúban elmondta:

Ukrajna "legalábbis részsikereket elért" kitűzött céljainak elérésében, de az időjárás még 30-45 napnyi harci tevékenységet tesz lehetővé, utána kezdődik az esős évszak, amikor a hadszíntér sártengerré válik, igen megnehezítve a manővereket, majd a kemény tél következik, "és majd akkor meglátjuk, hogyan haladnak a dolgok" – fogalmazott a BBC-műsorban az amerikai tábornok.

Radakin tengernagy szerint mindez azt is tükrözi, hogy Oroszország katasztrofális hibát követett el, amikor megtámadta Ukrajnát, és azt is, hogy Moszkvának milyen kevés olyan nemzetközi partnere maradt, akihez segítségért fordulhat.

Légvédelmi rendszerek semmisítettek meg egy drónt az orosz régióban

Az orosz légvédelem megsemmisített egy pilóta nélküli légijárművet a levegőben a Brjanszk régió felett. A térségben történt incidensről a Honvédelmi Minisztérium Telegram csatornája számolt be.

Korábban az Ukrán Fegyveres Erők nyolc drónját lőtték le a Krím vizei felett. A légvédelmi rendszerek szeptember 10-én éjjel semmisítették meg az eszközöket.

Ukrán katonák Stugna-P-vel megsemmisítették egy harckocsit

A Lyman térségben a Msztyiszlav vitéz hercegről elnevezett 66. önálló gépesített dandár katonái egy Stugna-P páncéltörő rakétarendszerrel megsemmisítettek egy ellenséges harckocsit.

Artem Liszohor, a Luhanszki Regionális Katonai Adminisztráció vezetője a Telegramon osztotta meg az erre vonatkozó videót - írja az Ukrinform.

Putyint nem tartóztatnák le a 2024-es brazíliai G20 találkozón

Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök szombaton kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfőt nem tartóztatják le Brazíliában, ha részt vesz a 20-as csoport jövő évi Rio de Janeiró-i találkozóján.

Az orosz halálos áldozatok száma 268 630-ra emelkedett az ukránok szerint

Az Ukrán Fegyveres Erők 2022. február 24. és 2023. szeptember 10. között mintegy 268 630 orosz katonát öltek meg Ukrajnában, köztük csak az elmúlt napon 490-et.

Több mint 30 harci összecsapás történt a fronton

Az elmúlt 24 órában több mint 30 harci összecsapást regisztráltak a fronton. Az ellenség 2 rakétatámadást és 40 légicsapást, valamint több mint 38 támadást indított többszörös rakétakilövő rendszerekkel az ukrán erők állásai és polgári létesítmények ellen országszerte - közölte az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara reggeli frissítésében - írja az Ukrinform.

Ukrajna előretör Donyeck-Zaporizzsjában

Ukrajna előrenyomulást hajtott végre a Donyeck-Zaporizzsjai terület határvidékén és a Zaporizzsjai terület nyugati részén, és előrenyomulást jelentettek Bahmuttól délre - írta az Institute for the Study of War (ISW) szeptember 9-i jelentésében.

Az oroszok megsemmisítették az ukrán fegyveres erők három hajóját

Tegnap este orosz gépek megsemmisítettek három ukrán katonákat szállító hajót, amelyek a Krím felé tartottak a Fekete-tengeren, a Zmeiny-szigeten - közölte az orosz Honvédelmi Minisztérium.

Az Azov ezred vadászgépeire nyitott tüzet az orosz légierő

A hírhedt ukrán Azov ezred vadászrepülőgépeit támadta Szerebrjanszkij területén az orosz légierő - közölte Alekszandr Szavcsuk.

– mondta. Ezenkívül Krasznolimanszkij irányába az orosz katonaság visszaverte az Ukrán Fegyveres Erők 63. gépesített dandárjának három támadási kísérletét. Illetve a csoport bombázógépei három csapást mértek két ellenséges parancsnoki és megfigyelőállásra Chervonaya Dibrova és Serebryanka térségében. Az ukránok legfeljebb 50 fegyverest, egy páncélozott harcjárművet és egy kisteherautót veszítettek.

Nyolc ukrán drónt semmisített meg az orosz légierő a Krím felett

- jelentette az orosz védelmi minisztérium. Az ukránok 2022 júliusa óta folyamatosan támadják a Krím-félszigetet és igyekeznek megnehezíteni az ott állomásozó orosz erők dolgát.

Újabb robbanások Kijevben

Sebesültekről, károkról egyelőre nem érkeztek hírek.

Komoly késések voltak a moszkvai repülőtereken

Legalább 30 járat késett vasárnap reggel Moszkva Vnukovó, Domodedovó és Seremetyevó repülőterein. A késések okairól egyelőre nem érkeztek hírek.

Orosz dróntámadás érte Kijevet

Az ukrán légvédelem vasárnap hajnali 1 órakor orosz drónokat hatástalanított Kijev felett, azonban a lehulló darabok több kerületben is károkat okoztak - mondta Vitalij Klicsko kijevi polgármester. A hírek szerint a Podilszkij kerületben egy ember megsérült.