Hszi Csin-ping akkor beszél az ukrán elnökkel, amikor erre az idő és a körülmények is megfelelőek lesznek

Brjanszki kormányzó: ukrán diverzáncsoportot vertek vissza az orosz határon

Ukrán diverzánsok behatolási kísérletét akadályozták meg orosz határőrök - közölte Alekszandr Bogomaz Brjanszk megyei kormányzó csütörtökön a Telegram-csatornáján.

"A mai napon Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata (FSZB) Brjanszk megyei parancsnokságának határőrei meghiúsították egy 20 fős ukrán diverzáns- és felderítőcsoport arra irányuló kísérletét, hogy behatoljon az Oroszországi Föderáció területére a Pogari járásban lévő Szlucsovszk falu közelében" - írta a kormányzó.

Bogomaz szerint az orosz hadsereg a határőrökkel együtt vette tűz alá a csoportot.

Március elején ukrán diverzánsok a Klimovói járás területén levő Ljubecsanye és Szusanye községbe hatoltak be Brjanszk megyében. A hivatalos jelentések szerint legalább két járműre rálőttek, megölve egyikük vezetőjét. Egy tízéves fiú is megsebesült. Vlagyimir Putyin elnök terrortámadásnak minősítette az akciót. Az FSZB szerint a fegyvereseket visszaszorították Ukrajnába, ahol tüzérségi csapás mértek rájuk.

Vlagyimir Putyin csütörtökön kétoldalú munkamegbeszélést folytatott az Ukrajnától elcsatolt mind a négy régió vezetőjével. A Gyenyisz Pusilinnal, a "Donyecki Népköztársaság" megbízott első emberével tartott találkozón azt mondta, hogy szerda éjjel az egyik meg nem nevezett frontszakaszon 14 ukrán katona megadta magát, az ukrán hadsereg pedig háromszáz ágyúlövést adott le, hogy megsemmisítse őket az őrzésük helyén. Az elnök szerint a foglyok az utolsó emberig életüket vesztették, és megsebesültek az őrzésükre hátrahagyott orosz katonák is.

Putyin cinizmussal és a saját állampolgáraival szembeni kegyetlenséggel vádolta meg az ukrán hadsereget, hozzáfűzve: "az a feladatunk, hogy visszaszorítsuk őket olyan messzire, ahonnan már nem tudnak kárt okozni nekünk".

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy a Putyin által említett eset Avdijivka környékén történt. Elmondta, hogy az egyik erődítménynél az ukrán 54. gépesített dandár egyik parancsnoka nyílt csatornán kérte a megadás lehetőségét, amit a tűz beszűntetése követett, majd a fegyverletétel után az ukrán foglyokat biztonsággal elvezették. Az orosz tábornok szerint az ukrán foglyokkal, akiket az éjszaka folyamán nem szállítottak el a frontvonalból, nagykaliberű tüzérségi lövedékekkel végeztek a sajátjaik az orosz fedezékben.

A nap folyamán több - orosz ellenőrzés alá került - településről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi csapást. Donyeckben legkevesebb kilenc civil életét vesztette, hét pedig megsebesült, amikor amerikai HIMARS sorozatvetők srapneltöltetű rakétái robbantak fel egy járműtelep felett. Két támadás történt húsz perc különbséggel, a második a mentésben segédkező emberek között szedett áldozatokat.

A luhanszki régióban lévő Liszicsankban három polgári lakos meghalt, egy pedig megsebesült egy buszmegállót ért találat következtében.

Emmanuel Macron és Ursula von der Leyen: Kínának nagy szerepe van a béke megteremtésében

Emmanuel Macron francia elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint Kínának nagy szerepe van az ukrajnai béke megteremtésében, ezért a kínai vezetőkkel folytatott tárgyalásaikat azzal a kéréssel zárták csütörtökön, hogy Peking segítsen helyreállítani a békét Ukrajnában.

Von der Leyen még a megbeszélések előtt nyilatkozva úgy fogalmazott: "Kína nagy jelentőséggel bír Európa számára, kölcsönös függőségekkel és hosszú közös történelemmel", de hozzátette, hogy "az EU-Kína kapcsolatok összetettebbé váltak az elmúlt években", és "e kapcsolatok szempontjait meg kell vitatni".

Hszi Csin-ping azt mondta, hogy a francia elnök látogatása valóban "új impulzusokat adhat" és jobb légkört teremthet Peking Európához fűződő kapcsolatában, von der Leyennek pedig azt - a bizottsági elnök beszámolója szerint -, hogy beszélni fog Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, amikor erre "az idő és a körülmények is megfelelőek" lesznek.

Hszi is elmondta, hogy a tűzszünet megteremtése az elsődleges, emellett fel kell lépni a kialakult helyzetet tovább bonyolító lépések ellen. Hszi kifejtette, hogy szerinte az ukrajnai válság nem Kína és az EU közötti probléma, és Kína továbbra is pozitív szerepben fog részt venni a béketárgyalások elősegítésében.

Az ukrajnai háború kérdésén kívül, a látogatás és a vezetők közti megbeszélés a gazdasági kapcsolatokra is fókuszált, mely Franciaország szerint "őszinte és konstruktív" volt, míg Kína "barátságosnak" és "mélyrehatónak" nevezte azt.

A beszélgetések alkalmával Hszi megjegyezte, hogy idén ünneplik a Kína és EU közötti stratégiai kapcsolatok kiépítésének 20. évfordulóját, és ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Kína kész együttműködni az EU-val annak érdekében, hogy helyes irányba terelje a Kína-EU kapcsolatokat, és kölcsönösen, minden szinten megújítsák az együttműködést, új lendületet adva ezáltal a globális békének, a stabilitásnak és a jólétnek.

Hszi hozzátette, hogy ebben az összetett és változékony világban a nézeteltérések leküzdése érdekében Kínának és az EU-nak is tisztelnie kell egymást, megbízható partnerként a párbeszéd és együttműködés megerősítésével pedig elő kell mozdítaniuk a politikai bizalmat és a közös fejlődést.

Ezenkívül mindkét félnek stabil és megbízható ellátási láncokat, tisztességes és megkülönböztetéstől mentes környezetet kell biztosítania, valamint szinergiát kell teremtenie az "Egy Övezet, Egy Út" kezdeményezéssel és a "Global Gateway" stratégiával a fenntartható és stabil növekedés támogatása érdekében, mind Kínában, mind az EU-ban - mondta Hszi.

Közölte: az EU gratulál Kínának, hogy házigazdaként sikeresen rendezte meg az ENSZ biodiverzitás-konferenciáját, emellett pedig elismerését fejezte ki Kína szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése érdekében tett erőfeszítéseiért.

Macron megjegyezte, hogy egy bizonytalanságokkal teli világban az EU-nak és Kínának is kölcsönös tisztelettel, nyitottsággal és alázattal kell fokoznia az egymás közti párbeszédet és eszmecserét, valamint előnyös együttműködések kialakításával küzdjenek meg a sürgető globális kihívásokkal, tovább mélyítve ezáltal az EU és Kína közötti átfogó stratégiai partnerséget.

Ursula von der Leyen: az EU bízik abban, hogy Kína nem szállít katonai felszerelést Oroszországnak

Az Európai Unió (EU) bízik abban, hogy Kína sem közvetlenül, sem közvetve nem szállít katonai felszerelést Oroszországnak - hangsúlyozta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön közzétett sajtóközleményében.

A bizottsági elnök, aki csütörtökön Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott kétoldalú tárgyalásokat Pekingben, felhívta a figyelmet arra, hogy "Kína részéről az agresszor felfegyverzése ellentétes lenne a nemzetközi joggal, és sokat ártana az EU-kínai kapcsolatoknak".

"Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjaként nagyon nagy Kína felelőssége, ezért elvárjuk, hogy olyan igazságos békéhez járuljon hozzá, amely tiszteletben tartja Ukrajna szuverenitását és területi integritását" - hangsúlyozta von der Leyen.

A bizottság elnöke aláhúzta, hogy kiáll Volodomir Zelenszkij ukrán elnök novemberben előterjesztett béketerve mellett, de üdvözölte Kína nyilatkozatát is, amely szerint elfogadhatatlan a nukleáris fenyegetés vagy a nukleáris fegyverek használata a konfliktusban.

Von der Leyen aggodalmát fejezte az emberi jogi helyzet romlása miatt Kínában, különösen az ujgurok lakta Hszincsiang tartományban, de reményének adott hangot, hogy az újraindított EU-Kína emberi jogi párbeszéd keretében ezeket a kérdéseket is nyíltan meg lehet vitatni Pekinggel.

Ukrán vezérkar: az ukrán erők több mint húsz támadást vertek vissza

Az ukrán erők csütörtökön több mint húsz orosz támadást vertek vissza, ebből tízet a Donyeck megyei Bahmut városánál – közölte csütörtök esti harctéri helyzetjelentésében az ukrán vezérkar.

A jelentés szerint a nap folyamán az orosz erők sikertelen támadóműveleteket hajtottak végre a Donyeck megyei Orihovo-Vaszilivka és Bohdanyivka települések térségében. A frontnak ezen szakaszán az ukrán csapatok mintegy tíz ellenséges támadást vertek vissza. A térségben több mint 15 települést ágyúztak az orosz erők.

Eközben az orosz hadsereg továbbra is fő erőfeszítéseit a Donyeck megyei Liman, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka települések irányában történő támadó műveletek végrehajtására összpontosította.

Az ukránok veszteségét 15-20 ezerre becsülik Bahmutban

Az ukrán csapatok a Bahmutért folytatott harcok során 15-20 ezer embert vesztettek. Közölte csütörtökön, április 6-án Denisz Pusilin, a Donyecki Népköztársaság (DNR) megbízott vezetőjének tanácsadója.

Gagin pontosította, hogy a vasútállomást az orosz hadsereg foglalta el.

Görögország katonai támogatást ígért Ukrajnának

Görögország katonai segítséget nyújt Ukrajnának – közölte Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter csütörtöki athéni látogatásán.

Reznyikov Níkosz Panagiotopulosz görög védelmi miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján elmondta: ígéretet kapott tárgyalópartnereitől tüzérségi eszközök, kézifegyverekhez való lőszerek, BMP típusú szovjet gyalogsági harcjárművek szállítására, valamint arra, hogy sebesült ukrán katonákat görög kórházakban ápolhatnak.

Reznyikov szerint Görögország egyebek mellett segítséget ajánlott fel az ukrán haditengerészet hatékonyabb integrálásához a NATO-ba.

Görög katonai tisztségviselők szerint Athén kiképzést is biztosított az ukrán különleges erőknek és a harckocsizóknak.

Athén ígéretet tett arra, hogy „amíg szükséges” támogatni fogja a kijevi vezetést, viszont a görög védelmi miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy az ország védelme érdekében szükségük van a készleten lévő, szovjet–orosz gyártmányú fegyverek túlnyomó részére.

Panagiotopulosz Reznyikov látogatásának előestéjén a görög parlamentben már kifejtette ezt. Külön hangsúlyozta, hogy német gyártmányú Leopard harckocsikat nem adnak át Ukrajnának. Hozzátette még, hogy bár az utóbbi időben javultak a kapcsolatok a szomszédos Törökországgal, a korábban eltervezett hazai fegyverbeszerzéseken nem változtatnak.

– húzta alá a miniszter.

Az ukrán erők továbbra sem adják fel Bahmut városát

Az orosz Wagner fegyveres csoport vezetője szerint semmi jele annak, hogy az ukrán erők elhagyják Bahmut városát. Tovább dúltak a harcok a város nyugati részén – tette közzé ma Telegram-fiókjában Jevgenyij Prigozsin.

A Kreml szóvivője szerint Putyin és Lukasenka nem tárgyalt hadászati atomfegyverek telepítéséről

Az orosz elnök szóvivőjének tudomása szerint Vlagyimir Putyin nem tárgyalt orosz nukleáris fegyverek – interkontinentális ballisztikus rakéták – Fehéroroszországba történő telepítéséről Moszkvában Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel – jelentette csütörtökön az Interfax orosz hírügynökség.

Aljakszandr Lukasenka Moszkvában a Rosszija-1 televíziónak adott interjúban csütörtökön úgy foglalt állást, hogy az országoknak bizonyos idő alatt „kupacba kell gyűjtenie és megsemmisítenie” minden atomfegyvert. Kijelentette: egyetért Emmanuel Macron francia elnökkel abban, hogy egyik ország sem állomásoztathat egy másik területén atomfegyvert, de akkor az Egyesült Államoknak is vissza kell vonnia a fegyvereit más országokból. „Addig viszont mi is úgy teszünk, mint ők” – jelentette ki az orosz harcászati atomfegyverek Fehéroroszországba történő telepítéséről.

Aljakszandr Lukasenka közölte: a legfelsőbb tanács ülésén az államszövetség számára célul kijelölt programok háromnegyedét teljesítették. Fehéroroszország elnöke egyebek mellett kiemelte a két ország hadiipari együttműködését.

Az orosz elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov azonban a TASZSZ orosz állami hírügynökség jelentése szerint Aljakszandr Lukasenkának a harcászati atomfegyverekre vonatkozó kijelentésével kapcsolatban azt mondta: nem tud arról nyilatkozni, milyen mértékben volt szó erről a szerda esti, éjszakába nyúló tárgyalásokon. Peszkov közölte: a biztonság szavatolása és a kérdés megközelítésének aktualizálása volt az orosz–fehérorosz államszövetség legfelsőbb tanácsa csütörtöki ülésének egyik fő témája.

„Szó volt arról, hogyan változott meg a biztonsággal kapcsolatos nemzetközi konjuktúra, amelyhez alkalmaznunk kell az elvi megközelítésünket. Oroszországnak is felül kell vizsgálnia, hogyan képes szavatolni a biztonságot a szövetségese, Fehéroroszország számára, amellyel a legfejlettebb integráció köti össze” – mondta a szóvivő.

Vlagyimir Putyin márciusban jelentette be, hogy Oroszország Minszk kérésére rövid hatótávolságú harcászati atomfegyvereket telepít a szomszédos ország területére. Moszkva szerint a lépést a NATO-nak az orosz határok irányában történő terjeszkedése indokolja.

Aljakszandr Volfovics, a fehérorosz nemzetbiztonsági tanács titkára csütörtökön Minszkben kijelentette, hogy az orosz atomfegyverek fehérorosz területre történő telepítésének határidejét Vlagyimir Putyin és Aljakszandr Lukasenka, a két ország hadseregének főparancsnoka határozza meg – írta a BelTA fehérorosz hírügynökség.

Volfovics egyúttal reményét fejezte ki, hogy nem kerül sor a bevetésükre. Mind mondta, az atomtöltetek mindenekelőtt elrettentő funkciók töltenek be, mind Oroszország, mind Fehéroroszország biztonságának a szavatolása a céljuk.

Brjanszki kormányzó: ukrán diverzáncsoportot vertek vissza az orosz határon

Ukrán diverzánsok behatolási kísérletét akadályozták meg orosz határőrök – közölte Alekszandr Bogomaz Brjanszk megyei kormányzó csütörtökön a Telegram-csatornáján.

„A mai napon Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata (FSZB) Brjanszk megyei parancsnokságának határőrei meghiúsították egy 20 fős ukrán diverzáns- és felderítőcsoport arra irányuló kísérletét, hogy behatoljon az Oroszországi Föderáció területére a Pogari járásban lévő Szlucsovszk falu közelében” – írta a kormányzó.

Március elején ukrán diverzánsok a Klimovói járás területén levő Ljubecsanye és Szusanye községbe hatoltak be Brjanszk megyében. A hivatalos jelentések szerint legalább két járműre rálőttek, megölve egyikük vezetőjét. Egy tízéves fiú is megsebesült. Vlagyimir Putyin elnök terrortámadásnak minősítette az akciót.

Jan Gagin, az elcsatolt donyecki régió megbízott vezetőjének tanácsadója a Rosszija 1 tévécsatornának nyilatkozva kijelentette, hogy az orosz erők elfoglalták Artyomovszk (mai ukrán nevén Bahmut) vasútállomását. Gagin 15-20 ezer halottra becsülte az ukrán hadseregnek a városban elszenvedett emberveszteségét. Bahmut birtoklásáért több mint hat hónapja heves harcok folynak.

Vlagyimir Putyin csütörtökön kétoldalú munkamegbeszélést folytatott az Ukrajnától elcsatolt mind a négy régió vezetőjével. A Gyenyisz Pusilinnal, a „Donyecki Népköztársaság” megbízott első emberével tartott találkozón azt mondta, hogy szerda éjjel az egyik meg nem nevezett frontszakaszon 14 ukrán katona megadta magát, az ukrán hadsereg pedig háromszáz ágyúlövést adott le, hogy megsemmisítse őket az őrzésük helyén. Az elnök szerint a foglyok az utolsó emberig életüket vesztették, és megsebesültek az őrzésükre hátrahagyott orosz katonák is.

Az orosz hadsereg átvette az ellenőrzést Bahmutban

Az orosz támadócsoportoknak már sikerült átvennie az ellenőrzést Bahmut egy része felett, és tovább folytatják az előrenyomulást a város központja felé. Mint az Izvesztyija tudósítója, Dmitrij Asztrakhan április 6-án jelentette, az orosz harcosok az ez irányú nehézségek ellenére sem tervezik feladni állásaikat, szándékukban áll az utolsó emberig visszaszorítani az ellenséget.

A katonaság jelenleg Bahmut keleti részén van, és a Bahmutka folyó felé nyomul előre – közölte Asztrahán.

Az orosz hadsereg lelőtte az ukrán erők egyik lőszert szállító drónját

Az orosz katonák április 6-án lelőtték az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) egy drónját, amely lőszert szállított. A lőszert páncélozott harckocsik ellátására küldték.

Orosz támadások Donyeckben

Az elmúlt 24 órában öt ember meghalt és kilencen megsebesültek a Donyeck régió elleni orosz támadásokban – jelentette Pavlo Kirilenko kormányzó április 6-án.

A Legfőbb Ügyészség szerint az orosz erők több Uragan rakétavetőt indítottak Olekszijevó-Druzskivka polgári lakossága ellen.

Az ukrán fegyveres erők kivonulnak Bahmutból

Az ukrán katonák tömegesen megkezdték a visszavonulást Bahmutból. Erről április 6-án számolt be a Russzkaja Veszna Vojenkorij ("RV") Telegram-csatorna.

Megjegyezte, hogy heves harcok folynak a Bakhmutszkaja és a Szpartakovszkaja utcán, a Wagner csoport három irányból indított támadást az Avangard stadion ellen.

Az ukrán egységek Kreminna közelében lövik az orosz állásokat

Az ukrán katonák tarackokból lövöldöznek orosz állásokra a frontvonalon Kreminna közelében, Luhanszk régióban.

Eközben a harckocsizók a bevetésre számítva gyakorlatokat hajtanak végre a Zaporizzsja térségében található katonai bázison.

Challenger 2 harckocsik érkeznek a frontra

Challenger 2 harckocsik érkeznek Zaporozsja irányába. Az orosz erők készen állnak az ellenállásra. Erről Volodimir Rogov, a Mi Oroszországgal vagyunk mozgalom elnöke beszélt csütörtökön a TASZSZ-nek.

A NATO tarackjainak csaknem felét megsemmisítették

Az orosz csapatok az ukrajnai övezetben a külföldi tarackok csaknem felét megsemmisítették – írja a RIA Novosztyi.

Ez állhat a melitopoli lövések mögött

Az elmúlt napokban Melitopolban történt infrastrukturális létesítmények bombázása összefügg az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) azon kísérleteivel, hogy megzavarják az orosz erők és a polgári lakosság ellátását a Zaporizzsjai területen indított ellentámadás előtt. Erről Volodimir Rogov, a Mi Oroszországgal vagyunk mozgalom elnöke beszélt csütörtökön a TASZSZ-nek.

Lengyelország további segélycsomagot jelentett be Ukrajnának

Zelenszkij lengyelországi látogatása során a lengyel kormány további katonai segélycsomagot jelentett be Ukrajnának. Az új csomag lengyel Rosomak páncélozott személyszállító járműveket, Rak önjáró aknavetőket és légvédelmi rendszereket, köztük a Piorunt is tartalmaz.

Zelenszkij elismerően szólt arról, hogy Lengyelország harckocsikat bocsátott Ukrajna rendelkezésére, és arra szólította fel az embereket, hogy továbbra is támogassák őket.

A lengyel kormány közölte, hogy a korábban biztosított négyen felül további 10 MiG vadászgépet küld, de ez idáig egyelőre erről nem született megállapodás.

Az orosz csapatok meghiúsították Krasznolimanszkij visszafoglalását

Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) sajtóközpontjának vezetője, Olekszandr Szavcsuk elmondta, hogy a Cservonodibrovszkij szektorban az oroszok megpróbáltak támadást intézni Ukrajna 15. Nemzeti Gárdaezredének egy szakasza, valamint az Ukrán Fegyveres Erők 95. légideszantos rohamdandárja ellen. Ezzel meghiúsították az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) kísérletét, hogy visszaszerezzék elvesztett állásaikat Krasznolimanszkij irányában.

Dél-Korea újabb humanitárius segélyt küld Ukrajnának

Lee Doo-hoon, a Koreai Köztársaság második külügyminiszter-helyettese a NATO külügyminisztereivel Brüsszelben tartott találkozóján kijelentette, hogy Szöul további humanitárius segélyt fog Ukrajnának szállítani.

A Koreai Köztársaság és a szövetség képviselői a Koreai-félszigetet érintő kérdésekről is tárgyaltak. "A NATO támogatta a Koreai-félsziget denuklearizálására irányuló erőfeszítéseinket. A "merész kezdeményezés" alapján kormányunk folytatja diplomáciai erőfeszítéseit, hogy véget vessen Észak-Korea provokációinak és visszatérjen a denuklearizációs tárgyalásokhoz" - tették hozzá a diplomaták.

Hat HIMARS rakétát lőtt le a légvédelem Melitopolnál

Az orosz légvédelmi rendszer hat – az ukrán erők részről lőtt - HIMARS rakétát lőtt le Melitopolnál. Erről a Zaporizzsjai terület katasztrófavédelmi szolgálatai számoltak be április 6-án.

Az ukrán hadsereg a közelmúltban fokozta a város ágyúzását.

Április második felében érkeznek a spanyol Leopard 2-esek

Április második felében hagyja el Spanyolországot az a hat Leopard 2A4-es harckocsi, amelyet Ukrajnának ígértek – mondta Margarita Robles védelmi miniszter a TVE állami műsorszolgáltatónak, eltolva a szállítás várható időpontját. A német gyártmányú harckocsikat az 1990-es évek óta nem használták, tartalékba helyezték őket, ezért újra kellett szerelni és harci készenléti teszteket végezni, miután kezdetben kétségek merültek fel, hogy újra harcba állhatnak-e egyáltalán.

Oroszország nyitott a NAÜ javaslataira

Az ENSZ atomenergetikai felügyeletének vezetője Kalinyingrádban találkozott orosz tisztségviselőkkel a jelenleg orosz erők által birtokolt ukrajnai Zaporizzsja atomerőmű biztonságáról szóló tárgyalásokon. Rafael Grossi egy héttel azután utazott az orosz exklávéba, hogy meglátogatta Európa legnagyobb atomerőművét.

"Több orosz ügynökség magas szintű tisztviselőivel találkoztam Kalinyingrádban" - írta Grossi a Twitteren. "Továbbra is törekszem a Zaporizzsja Atomerőmű védelmére" - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy ez mindenki érdeke.

Az orosz állami nukleáris vállalat közleménye szerint a moszkvai Roszatom vezetője, Alekszej Lihacsov is részt vett a találkozón. Tájékoztatta Grossit "az orosz fél által a zaporizzsjai atomerőmű biztonságos működésének érdekében tett lépésekről", miközben kifejezte, hogy az orosz fél "készen áll" a Grossi által előterjesztett kezdeményezések végrehajtására.

Putyin ukrán szabotázs támogatásával vádolta a nyugati hírszerzéseket

Az orosz elnök a biztonsági tanácsa tagjaival folytatott beszélgetés során azt mondta: "okkal feltételezhető, hogy harmadik országok, a nyugati különleges szolgálatok képességei részt vettek a szabotázs- és terrortámadások előkészítésében". Megjegyezte, hogy Donyeck, Herszon, Luhanszk és Zaporizzsja ukrán ágyúzással és a helyi lakosság megfélemlítését célzó szabotázscselekvésekkel szembesült, és hozzátette, hogy a hatóságoknak "keményen és hatékonyan kell fellépniük, hogy biztosítsák a helyi lakosság biztonságát."

Számos Moszkva által kinevezett tisztviselő meghalt és megsebesült az újonnan bejegyzett, nemzetközileg még mindig ukránként elismert tartományokban számos bombamerényletben és más támadásban.

Ukrajna: Nincs orosz lőszerhiány

Az orosz csapatoknál nem tapasztaltak lőszerhiányt Ukrajna keleti részén a Wagner-csoport lövedékhiányról szóló nyilatkozatai ellenére – mondta Szerhij Cserevatyi ezredes, az ukrán keleti katonai parancsnokság szóvivője.

"Sajnos az ellenségnek még mindig jelentős ereje van ahhoz, hogy elérje pozícióinkat" - mondta az ezredes, kiemelve, hogy jelenleg a donyecki régióban található Liman térségében okozza a legtöbb kárt az orosz tüzérség.

Oroszország az elmúlt 24 órában 245 alkalommal lőtte Bahmutot. A térségben összesen 21 összecsapás történt ukrán és orosz erők között, amelyekben ukrán állítások szerint 88 orosz katona meghalt, 124-en pedig megsebesültek. Szintén ukrán állítások szerint három orosz drón, egy elektronikus állomás és három lőszerraktár is megsemmisült.

Magyarország segít

Magyarország területére 2023. április 5-én az ukrán-magyar határszakaszon 5441 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4041 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 42 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Az ukrajnai háború elől 2023. április 5-én 20 ember, köztük 12 gyermek érkezett Budapestre vonattal - közölte a rendőrség.

Moszkvában tárgyal a fehérorosz elnök

Vlagyimir Putyin orosz elnök kétnapos hivatalos látogatáson Moszkvában fogadta fehérorosz kollégáját, Aljakszandr Lukasenkát. Az első találkozó alkalmával mindkét államfő kerülte Ukrajna említését.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a múlt héten azt mondta, hogy a két vezető megvitatja Lukasenka azonnali tűzszünetre vonatkozó felszólítását.

Az ukrán gyerekek hazamehetnek

Maria Lvova-Belova orosz gyermekjogi biztos, akit háborús bűnök miatt keresnek gyermekek Ukrajnából való kitoloncolása miatt, az ENSZ BT-ülésén azt mondta, hogy a biztonságuk miatt vitték el a gyerekeket, Moszkva pedig nemzetközi szervezetekkel egyeztet, hogy visszaadják őket családjuknak.

A nyugati országok nagykövetei bojkottálták az ENSZ Biztonsági Tanácsának informális ülését, helyette alacsony szintű diplomatákat küldtek. Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Albánia és Málta diplomatái pedig kisétáltak, amikor Maria Lvova-Belova videókapcsolaton keresztül kezdett beszélni.

A Krím elérése az ukrán tárgyalások feltétele

Kijev állítólag hajlandó tárgyalni Moszkvával a Krím jövőjéről, ha erői elérik a félszigetet.

Andrij Szibiha, Volodimir Zelenszkij tanácsadója azt mondta a Financial Timesnak: "Ha sikerül elérnünk stratégiai céljainkat a csatatéren, és amikor a Krím-félsziget közigazgatási határán leszünk, készek vagyunk diplomáciai oldalt nyitni, hogy megvitassuk ezt a kérdést."

Oroszország 2014-ben annektálta a Krím-félszigetet, amely lépés széleskörű nemzetközi elítélést váltott ki. Zelenszkij elnök korábban azt mondta, hogy Kijevnek vissza kell foglalnia a félszigetet a háború befejezéséhez.