2022.09.30. 11:28
Századvég: az Egyesült Államok és Kína nyer, mindenki más veszít a brüsszeli szankciókkal
Az orosz-ukrán háború gazdasági következményei, illetve Brüsszel szankciós stratégiája nyomán Európa energiaválsággal és háborús inflációval küzd, ugyanakkor egyes - nem európai - országok bizonyos tekintetben haszonélvezőivé váltak a háborúnak.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Oroszország elleni új szankciócsomagról beszélt a média képviselőinek az Európai Bizottság központjában 2022. szeptember 28-án
Forrás: Hans Lucas/AFP
Fotó: Valeria Mongelli
A magyarok döntő többsége szerint az Egyesült Államok és Kína az egyértelmű nyertesei, az összes többi szereplő - élén az Európai Unióval és Magyarországgal - pedig vesztese a brüsszeli szankciós politikának és a szankciók gazdasági hatásainak. A megkérdezettek 56 százaléka gondolja úgy, hogy egyik fél sem jöhet ki győztesen az ukrajnai háborúból - ismertette szeptemberi kutatásának eredményeit a Századvég Alapítvány pénteken az MTI-vel.
A felmérés az orosz-ukrán konfliktus várható kimenetelével, valamint a háború és a szankciós politika hatásaival kapcsolatos lakossági attitűdöket térképezte fel ezer ember megkérdezésével - ismertették.
A Századvég szerint az elmúlt fél év harctéri eseményei, illetve Brüsszel "szankciófókuszú" politikája és az erre adott orosz válaszlépések tükrében kijelenthető, hogy az orosz-ukrán háborúban érintett felek egyre távolabb kerülnek a megegyezéstől, a konfliktus békés rendezésétől.
A közvélemény-kutatás eredményei szerint a válaszadók nagyobb arányban számítanak Oroszország (28 százalék), mint Ukrajna (10 százalék) győzelmére a kialakult fegyveres konfliktusban, a megkérdezettek 56 százaléka viszont úgy véli, hogy egyik fél sem jöhet ki győztesen a háborúból.
A többi között ezzel magyarázható, hogy a magyarok jelentős többsége a konfliktus további eszkalálódásához vezető büntetőintézkedések bevezetése és fenntartása helyett a béketárgyalások mielőbbi megkezdésében, illetve kompromisszum elérésében látja a megoldást - olvasható az írásos összegzésben.
A Századvég kifejtette: az orosz-ukrán háború gazdasági következményei, illetve Brüsszel szankciós stratégiája nyomán Európa energiaválsággal és háborús inflációval küzd, ugyanakkor egyes - nem európai - országok bizonyos tekintetben haszonélvezőivé váltak a háborúnak. A brüsszeli szankciók révén Kína és India olcsóbban vásárolhat az orosz energiahordozókból, míg az Egyesült Államok új energia-exportpiacot nyer, valamint vonzó célpont lehet azon európai vállalkozások számára, amelyek a termelésüket és beruházásaikat, a biztosabb energiaellátás érdekében el akarják költöztetni Európából - részletezték.
Mindez - folytatták - a lakossági véleményekben is tükröződik: a magyarok döntő többsége úgy gondolja, hogy az Egyesült Államok (71 százalék) és Kína (68 százalék) inkább nyertese, mintsem vesztese a szóban forgó fegyveres konfliktus gazdasági következményeinek és a szankcióknak. A válaszadók több mint négyötöde az Európai Uniót (81 százalék) és Magyarországot (87 százalék) inkább az orosz-ukrán konfliktus és a szankciós politika kárvallottjának tartja - tették hozzá.
A közleményben érdekességnek nevezték, hogy a megkérdezettek ennél érezhetően kisebb arányban tekintik Oroszországot a szankciók vesztesének (52 százalék), holott a brüsszeli büntetőintézkedések ellene irányultak. Az is megállapítható, hogy a magyarok 84 százaléka Ukrajnát szintén inkább az említett gazdasági következmények és szankciók vesztesének tartja.
"Ez azzal magyarázható, hogy Brüsszel szankciós lépéseinek az elsődleges célja az orosz katonai törekvések megfékezése, a béke kikényszerítése volt, a bevezetett és tervezett intézkedések azonban ezekkel ellentétes hatást váltottak ki, vagyis a fegyveres konfliktus elhúzódásához vezettek" - írta a Századvég. Hozzátették: a brüsszeli büntetőintézkedések kudarcát, a kompromisszum lehetőségétől való távolodást látva a magyar közvélemény Ukrajnát is a szóban forgó fejlemények vesztesének látja.
