Tévút Brüsszel központosított gázelosztási terve

Brüsszel központosított, kötelező érvényű uniós gázelosztásra vonatkozó törekvése tévút – írta közösségi oldalán Hortay Olivér, a Századvég energetikai üzletágának vezetője. A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság ma mutatja be új veszélyhelyzeti terveit, amelyek a közösség gázellátási zavarai esetén lépnének életbe. Az előzetes információk alapján a bizottság új jogköröket adna magának: veszélyhelyzetben központilag osztaná el az uniós gázkészleteket és fogyasztásuk csökkentésére kényszerítené a tagállamokat.

Hortay Olivér szerint a brüsszeli törekvések legalább öt okból elrugaszkodottak a valóságtól.

A terv képviseleti és jogi akadályokba ütközik. Az ellátásbiztonságot a tagállamok választott vezetőinek joga és kötelessége garantálni. Az Európai Bizottságnak sem politikai felhatalmazása, sem technikai (jogi, intézményi, szakmai stb.) felkészültsége nincs ahhoz, hogy beleszóljon a tagállamok fogyasztásába, vagy a gáztárolók üzemeltetésébe – emelte ki az üzletágvezető.

A szakértő jelezte: a tapasztalatok alapján az uniós intézményrendszer nem képes elég gyorsan reagálni.

A történelmi példák egyértelmű tanulsága, hogy az energiaellátás megszakadásakor kialakuló pánik legalább annyira veszélyes, mint maga az ellátáskimaradás. Ezért egy rövidebb, vagy hosszabb ideig tartó zavar esetében kulcsfontosságú a gyors és határozott reakcióképesség. Az elmúlt években számos esetben megmutatkozott, hogy az uniós intézmények nem képesek gyorsan és hatékonyan reagálni. Például a bizottság a veszélyhelyzeti szabályozásán is több, mint fél éve dolgozik – ismertette Hortay Olivér. Szerinte az elmúlt hónapok szankciós törekvései után nehezen képzelhető el, hogy egy vészhelyzetben Brüsszel észszerű döntéseket hozzon.

A háború kirobbanása óta az Európai Bizottság annak ellenére minden eszközzel az energiaszállításokat érintő szankciók bevezetésén dolgozik, hogy az nyilvánvalóan ellentétes a közösség gazdasági és ellátásbiztonsági érdekeivel. Mindezt ráadásul erősen megkérdőjelezhető politikai eszközökkel (médianyomással, a lakosság félretájékoztatásával) és kellő szakmai megalapozottság nélkül tette. Egy vészhelyzetben az ideológia-vezérelt lépéseknek beláthatatlan következményei lennének, így a bizottság javaslata nem csak hiteltelen, de veszélyes is – magyarázta.

A Századvég üzletágvezetője szerint a központi elosztás méltánytalan, mert a felelősen gazdálkodó tagállamoktól juttatna erőforrásokat a felelőtlenül gazdálkodó tagállamoknak. Egyes országok ellátása azért van már ma is veszélyben, mert a politikai törekvéseiket (atomerőművek bezárása, Oroszország megbüntetése stb.) az ellátásbiztonság elé helyezték.

Ezekkel már önmagukban is költséget okoztak a felelősen gazdálkodó országoknak; például a szankciók lebegtetése miatt a gázárak megemelkedtek és a tárolók töltése költségessé vált. Ráadásul, korábban a felelőtlenül gazdálkodó országok következetesen támadták a felelősen gazdálkodó országokat azzal, hogy nem tesznek eleget a „zöld átállásért” vagy, hogy kereskednek Oroszországgal. Az, hogy ezek után a felelősen gazdálkodó országok – „lenyelve” a korábbi költségeket, politikai támadásokat és veszélybe sodorva saját fogyasztóikat – biztosítsák a felelőtlen országok ellátását, méltánytalan és igazságtalan – hangsúlyozta Hortay Olivér.

A szakértő kitért arra is, hogy a tagállami szintű veszélyhelyzeti tervek közötti különbségek nem teszik lehetővé a központi koordinációt.

Az Európát fenyegető gázhiány a tagállamok többségét veszélyhelyzeti tervük újragondolására késztette. Úgy tűnik például, hogy Németország módosítani fogja lekapcsolási tervét és a lakossági fogyasztók előrébb kerülnek majd, hogy ezzel védjék az ipari fogyasztókat. Más országokban (például Magyarországon) ezzel szemben a háztartások előnyt élveznek az ipari szereplőkkel szemben. A központi koordinációval így előállhatnának olyan helyzetek, hogy az egyik tagállam védendő fogyasztóinak ellátáskorlátozásával a Bizottság más országok ipari igényeit elégítené ki – tette hozzá.