Megnyílt Kirgizisztán budapesti nagykövetsége

A tárca szerint beszédében a magyar külügyminiszter kijelentette, hogy bár korábban a kormány számos alaptalan bírálatot kapott, a keleti nyitás stratégiája mára egyértelműen sikeresnek bizonyult. Szerinte ugyanakkor a kritikák nem is a tartalomnak szóltak, hiszen „azok az országok, amelyek leginkább bírálnak minket, legalább úgy hajtanak a keleti kapcsolatokért, mint mi”.

„Egy idő után világossá vált, hogy néhány nyugati barátunk egész egyszerűen a konkurenciát nem kívánja látni a keleti piacokon”

– fogalmazott a miniszter.

Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy a világpolitika és világgazdaság súlypontrendszerének átalakulásával mára dicséretté vált az a korábban lesajnálónak szánt mondás, hogy a magyarok a legkeletibb nyugati és a legnyugatibb keleti nép.

A Magyarország és Kirgizisztán közötti viszonyrendszer kapcsán fontosnak nevezte, hogy a két kormány között nincs nyitott politikai kérdés, illetve a nagykövetségek kölcsönös megnyitásával már adott a személyes jelenlét is.

A stabil pénzügyi hátteret is említette: pénzügyi alapot hoztak létre a kétoldalú kereskedelem támogatása céljából. Mint közölte, hatalmas túljelentkezés mellett, évente 150 kirgiz diák érkezik ösztöndíjjal Magyarországra.

Kirgiz kollégájával közösen a miniszter részt vett a türk együttműködés és egység napja alkalmából rendezett ünnepségen a Türk Tanács budapesti képviseletén is.

Szijjártó Péter kiemelte, Magyarország több mint 1000 éves államisággal bíró, keresztény nemzet, amely büszke a hagyományaira, az örökségére, a vallására, ahogyan arra is, hogy történelme során szoros kapcsolatba került a rendkívüli gazdasággal rendelkező keleti kultúrákkal.

„Az elmúlt évek világosan bebizonyították, hogy az a nemzet lehet csak erős, amely büszke a nemzeti identitására, és ellenáll annak a nyomásnak, hogy feladja ragaszkodását az értékeikhez, örökségéhez és történelméhez”

– mondta.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy a Türk Tanács államainak jelentős része Magyarországtól messze van földrajzilag, ennek ellenére „rendkívül szoros baráti, sokszor mondhatom azt, hogy testvéri együttműködés jött létre”, ami már a mindennapi életben is érezteti hatását.

Erre példaként hozta fel, hogy az érintett országokkal tíz év alatt a duplájára nőtt a kereskedelmi forgalom értéke, amely tavaly meghaladta a 4 milliárd dollárt. Elmondta:

a magyar Eximbank több mint félmilliárd dolláros hitelkeretet nyitott, s a kormány támogatja a türk befektetési alap létrehozását.

A miniszter aláhúzta, hogy a személyes kapcsolatok jelentik a jó együttműködés hosszú távú garanciáját, és ezen a téren fontos, hogy idén már 870 ösztöndíjat tartanak fenn a magyar felsőoktatási intézményekben a Türk Tanács tagországaiból érkező hallgatók számára. Ezekre a helyekre mintegy 5000-en jelentkeztek.

Végezetül pedig azt hangoztatta, hogy az „igaz barát bajban ismerszik meg”, kitérve arra, hogy tavaly a keleti országok nagy segítséget nyújtottak az egészségügyi védekezéshez szükséges felszerelések beszerzésében.