Előválasztási informatikai botrány: kellemetlen lesz az ellenzéknek, ha nyomoznak

Hamarosan eldől, hogy mi lesz a sorsa Tényi István feljelentésének, amit a baloldali előválasztási informatikai botrány miatt tett. Szombaton a Magyar Nemzet megírta, hogy a Fővárosi Főügyészség a Nemzeti Nyomozó Irodát (NNI) jelölte ki arra, hogy vizsgálja meg Tényi István feljelentését, amit a baloldali előválasztás informatikai botránya miatt tett.

Tényi feljelentésében baloldali portálok cikkeivel érvel, amelyekben már néhány órával az előválasztási rendszer csődje után külső támadásról kezdtek ömleni a hírek a baloldali sajtóban, és ezt vizionálták a baloldal vezető politikusai is.

Elsőként Jakab Péter, a Jobbik miniszterelnök-jelöltje, aki a Facebook-oldalán jelentette be, hogy a leállás után Miskolcról Budapestre utazott, hogy személyesen tudja meg, mi is történt.

„Mint kiderült, egy nagyon durva technikai támadást intéztek az előválasztás informatikai háttere ellen”

– fogalmazott a közösségi oldalán. Karácsony Gergely és Szabó Tímea hasonló kijelentéseket tett. Sőt volt olyan baloldali politikai erő, ami egyenesen kínai hackerbeavatkozást vizionált. A internetes választási rendszer összeomlása utáni órákban az Országos Előválasztási Bizottság azt írta, hogy technikai elemzést végeztek és teljesen világossá vált, hogy a „ma reggel 6 óra és délelőtt 10 között a változást akaró választók tömegei mellett másvalakik is érdeklődtek az előválasztás iránt: jelenleg ismeretlen eredetű tömeges terhelés érte az előválasztás háttérrendszerét”. A testület közleménye szerint

„nem sima túlterhelés vagy jól ismert támadási formák, hanem egy összetettebb, több lépcsőből álló visszaélés történhet.”

A lap munkatársai informatikai szakemberekkel beszélgetve a következőt közölték a politikai haszonszerzésre törekvő baloldali megmondó embereknek: az NNI-ben kiváló informatikai szakemberek dolgoznak a kiberbűnözés elleni egységnél, akiknek a munkáját a titkosszolgálat – a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kíbervédelmi Intézete (NKI) – is segíti.

A professzionális, etikus hackerekkel is együttműködő specialisták rövid időn belül meg tudják állapítani az ellenzéki előválasztási informatikai rendszer összeomlásának az okát. A külső, túlterheléses támadás ugyanis jól megkülönböztethető attól, amikor az amatőr módon összetákolt rendszer a használat felfutásától lefagy.

Mi is az a túlterheléses támadás? Az Invitech nevű szakcég megfogalmazása szerint az elosztott szolgáltatás megtagadás, angol betűszóval DDoS (Distributed Denial of Service) célja online szolgáltatások megbénítása, mégpedig a hálózati eszközök, a hálózatra kötött szerverek, munkaállomások túlterhelése révén. A támadás nem egyetlen központi forrásból, hanem egyidőben számos számítógépről indul ki, amelyek koordinált akció keretében a normális, hétköznapi forgalom sokszorosával árasztják el a kiszemelt rendszert. A támadás lelassíthatja, vagy akár teljesen elérhetetlenné teheti az adott szolgáltatást, ami üzleti kárt és presztizsveszteséget is okoz.

A NKI hetente közli az általuk kezelt internetes incidensekre vonatkozó statisztikát. Ezekből derül ki, hogy

az incidensek átlag 10 százaléka DDsO, azaz túlterheléses kibertámadás. Az ellenzéki előválasztási informatikai botrányról egyébkét csak a sajtóból értesültek.

Egyetlen érintett sem vette a fáradtságot, hogy bejelentést tegyen az állítólagos túlterheléses támadásról.

Még az is lehet, hogy valóban csak politikai haszonszerzésből kevertek volna botrányt az ügyből, ám a külső támadást alátámasztani bizonyítékokkal nem tudják. Ebben az esetben kínos lehet majd számukra, ha az NNI valóban nyomozást indít információs rendszer vagy adat megsértése bűntett gyanújával ismeretlen tettes ellen.

Kiberbűnözők támadtak

Terheléses támadás érte pénteken a koronavírus elleni védőoltásokhoz időpontfoglalást biztosító informatikai rendszert, ezért leállt a vakcinákra való jelentkezés lehetősége 2021. április 30-án. A kiberbűnözők támadásáról Kiss Róbert alezredes számolt be az Operatív törzs sajtótájékoztatóján. Kiss Róbert elmondta, a támadás az időpontfoglaláshoz szükséges alkalmazás mellett a receptfelírás rendszerét is érintette. „A támadást felelőtlen emberek követték el” – fogalmazott, hozzátéve, ehhez hasonló támadások más országokban is előfordultak már.