Soha nem látott ingatlaneladásokba kezdett a DK-s polgármester Újbudán

Az utóbbi hetekben jókora médiafigyelem mellett zárultak le azok a pályázatok, amelyeket Újbuda 2019 óta regnáló vezetése írt ki nagy értékű ingatlanok értékesítésére – írja összegző cikkében a Mandiner. Nem akármilyen ingatlanokéra: dobra vertek egy iskola egyetlen kertjeként funkcionáló területet, egy olyan ősfás, zöld saroktelket (helyi civil mozgalmi nevén: Saroktelket), ahol az ott élők parkot szerettek volna létesíteni, s amit amúgy el sem adhatnának – derül ki a nemrég elindult tényfeltáró portál, a Bennfentes.net cikkéből.

Meghirdetett az önkormányzat egy csaknem százéves, gyönyörű villát a Gellért-hegy oldalában, amelyben korábban fogyatékos személyek nappali ellátását végezték, később kulturális célokra akarta hasznosítani a 2019 előtti, fideszes kerületvezetés.

A pakettben benne volt az albertfalvai termelői piac, amelynek külső utcafrontján kéttucatnyian bérelnek üzlethelyiségeket, és saját költségen pofozták őket helyre. Minden bizonnyal menniük kell, ahogy az Andor utca 60. alatti ipartelep bérlőinek is – ezt az ingatlant úgy adja el a kerület, hogy egyébként több tíz millió forint nyereséget termelt évről évre az önkormányzatnak, s olyan bérlői vannak, mint a különféle gyermekterápiákkal foglalkozó Fejlesztőház.

Csakhogy nem csupán ezek az értékes ingatlanok kerültek kalapács alá, a kerületben rengeteg értékes ingatlantól megszabadulna a DK-s vezetés.

A Budapest XI. kerület, Kakukkhegyi út 17. szám alatt található, 1385/9 helyrajzi számon nyilvántartott, összesen 1064 m2 területű „kivett beépítetlen terület” és Budapest XI. kerület, Kakukkhegyi út 15. szám alatt található, 1385/10 helyrajzi számon nyilvántartott, összesen 940 m2 területű „kivett beépítetlen terület”. Az olvasó jól következtet, itt két, egymás melletti telekről van szó, amelyek összterülete 2004 négyzetméter. Az erdő elhordásával takaros kis villákat építenek a környéken folyamatosan. Feltehetően az értékesítés után ugyanez fog történni a most eladott két telken is. A környéken 32 315 és 118 652 forint közötti négyzetméteráron hirdetik a telkeket.

A Kakukkhegyi út ingatlanjai elől egyébként gyönyörű panoráma fogadja a potenciális vásárlókat, vagyis egy kifejezetten jó és értékes telekegyüttesről van szó.

A Budapest XI. kerület, Andor u. 60. szám alatt található, XI. ker. 2913 helyrajzi számon nyilvántartott, összesen 8696 m2 területű, kivett telephely-megjelölésű, ingatlan és a rajta lévő bontandó vagy felújítandó (3267 m2 nagyságú) épületek. Az egyik legérdekesebb ingatlaneladás, a telephely ugyanis számtalan vállalkozás és műhely székhelye – amolyan mini ipari park Újbudán. Vagyis jelenleg az önkormányzat évente több tízmilliós bevételre tesz szert azzal, hogy a vállalkozások bérleti díjat fizetnek neki a raktározásért vagy a telephelyért. Akkor mi lehet a célja az eladásnak? Hogy a jövőben a későbbi vevőnek termelje ezt a profitot a telephely az önkormányzat helyett.

Budapest XI. kerület, Jégcsap utca 18. szám alatt található, 947/3 helyrajzi számon nyilvántartott, összesen 1073 m2 területű „kivett beépítetlen terület”. A Jégcsap 18. utcaképe: egy 1073 négyzetméteres terület az eladni kívánt telek, amely közvetlen szomszédságában egy új építésű, nagy magánház áll. Feltehetően a Jégcsap u. 18. alatti telekre is hasonló épül majd.

Budapest XI. kerület, Dobogó út 59. szám alatt található, 947/2 helyrajzi számon nyilvántartott, összesen 1174 m2 területű „kivett beépítetlen terület” Az ingatlan érdekessége, hogy a Jégcsap u. 18. alatti eladó telek szomszédja.

Budapest XI. kerület, Fehérvári út 213. szám alatt található, XI. ker. 43015/7 helyrajzi számon nyilvántartott, összesen 2847 m2 területű, kivett piactér-megjelölésű ingatlan és a rajta lévő bontandó vagy felújítandó (1445 m2) épületek. Az ingatlan egy piactér, melyet eddig minden önkormányzat birtokon belül tartott, a DK-s vezetésű Újbuda azonban eladja.

Spanyolréti út 1309/11 hrsz. és 1331/2 hrsz. Az első két ingatlan a Spanyolréti úton található, a Spanyolrét fölött, a manapság felkapottnak számító Madárhegytől északnyugatra és Pösingermajortól délre. A még éppen Budapesten található, csendes és beépítetlen zöldövezeti terület 1000 és 1208 négyzetméter.

Az Ingatlan.com szerint egy 1550 négyzetméteres telket 50 millióért, egy 1005 négyzetméterest pedig 39,99 millióért árulnak a Spanyolréten. A szomszédos Madárhegyen 80 millió egy 700 négyzetméteres, és 220 millió egy 2002 négyzetméteres telek – utóbbit alkalmi áron hirdeti az eladó.

Ugyanitt egy 34 négyzetméteres társasházi lakás 38 millió forinttól vásárolható, a határ pedig a csillagos ég.

Egy 360 négyzetméteres társasházi lakást 428,93 millió forintért hirdetnek az Ingatlan.com portálon. Eladó házak pedig 126 és 409 millió forint között érhetők el. Az újbudai önkormányzat által dobra vert telkek környezetében tehát jelentős fejlesztések történnek, és ez mindig „magával húzza” a szomszédos telkek árát is.

Budapest XI. kerület, Ménesi út 16. szám alatt található, XI. ker., 4964/1 helyrajzi számon nyilvántartott, összesen 1117 m2 területű kivett lakóház-, udvarmegjelölésű ingatlan a rajta lévő 481,6 m2 nagyságú épülettel + 52,6 m2 nagyságú terasszal.

Az Elekes-villa a Gellérthegy egyik éke, a százéves villaépület a kommunizmus államosítását követően csecsemőgondozó-otthon, majd habilitációs intézet volt, ahol veleszületett rendellenességgel foglalkozó gyermekeknek segítettek egy emberibb életet élni; sokáig egész Budapesten ez volt az egyetlen ilyen intézmény, amely jobb korszakaiban egyszerre 25 gondozottat is tudott fogadni. Az újbudai önkormányzat a kilencvenes évek óta szerette volna átvenni funkciójával együtt az épületet, végül 2000-től három budai kerület – I., XI., XII. – közösen kezdte üzemeltetni és finanszírozni a habilitációs központot, némi felújításokat is végrehajtottak az épületen: felújították a tetőt, liftet építettek be, akadálymentesítettek, a tereket a funkcióhoz alakították az épület belsejében, de külsejét, illetve annak jellegét igyekeztek nem megváltoztatni.

Az előző, fideszes vezetés azonban a habilitációt végül egy alkalmasabb épületbe költöztette – itt a Ménesi úton nehéz volt megoldani a gyermekek lifteztetését –, de a korábbi vezetés nem gondolkodott a villaépület eladásában. Helyette egy kulturális célú hasznosításra írtak ki pályázatot, de ezt az új, baloldali vezetés visszavonta – feltehetően azzal a céllal, hogy értékesíthesse az értékes ingatlant.

Miután a DK-s László Imre-féle önkormányzat eladásra hirdette meg az épületet, csaknem száz, a Himfy utcában és a Ménesi úton lakó ember írt alá petíciót (ez a lakókat képviselő Himfy Egyesület szerint körülbelül le is fedi a szomszédságot).

Ebben arra kérik a kerületvezetést és a főépítészt, hogy addig ne hirdessen eredményt az Elekes-villa kapcsán, amíg azt nem helyezik helyi védettség alá, és így nem garantálják az 1920-as években kialakult utcakép megőrzését. Attól tartanak ugyanis, hogy a vásárló így „eltörli a föld színéről” az épületet, hogy a beruházó például új építésű luxuslakásokat alakítson ki, hogy a lehető legtöbb profitra tudjon szert tenni – a lakók közül, úgy tudjuk, sokan már azzal megelégednének, ha a főfalak megmaradnának.