Nem szakadt meg a jobboldali-konzervatív győzelmi széria

Kósa Lajos, a Fidesz-KDNP önkormányzati választásokért felelős kampányfőnöke a XXI. század Intézet Választottunk. Mire számíthatunk az önkormányzati választás után? című hétfői budapesti panelbeszélgetés előtti felszólalásában hozzátette: „versengő helyzet” állt elő a magyar politikában, „hús-vér politikusok fontos feladatokban mutathatják meg, hogy mit tudnak”.

Úgy fogalmazott, az ellenzéki elit stabilizálta magát, és a 2022-es országgyűlési választásokon „ez az elit lesz”: Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc (DK), Tóth Bertalan (MSZP), Fekete-Győr András (Momentum) és „a Jobbiktól (...) majd előkerül valaki”.

A kormánypárti politikus részletesen felidézte, hogy miért döntöttek 2014-ben a választási ciklusok megváltoztatása mellett. Úgy fogalmazott, hogy jobb a demokráciának, ha fontos kérdésekről gyakrabban kérdezik meg az embereket és a politikai az elitek versenye is folyamatos. Még akkor is, ha már akkor tudták, hogy az ötéves önkormányzati ciklusra való áttéréssel a „saját esélyeiket rontják”. „Meggyőződésem, hogy jól döntöttünk” – hangoztatta.

Kósa Lajos azt mondta, hogy örül a vasárnapi eredményeknek, mivel a kormánypártok országosan 1,8 millió szavazatot kaptak, míg az ellenzék 1 millió 450 ezer voksot, amivel a Fidesz-KDNP-nek „abszolút többsége lenne a parlamentben”.

Az önkormányzati választás eredményeiről érdekességként megjegyezte azt is, hogy aki a kampányban országos botrányba keveredett, „legyen az ellenzéki vagy kormánypárti, molesztálásos, kokainozós, korrupciós- vagy szexbotrány, mindenki nyert” (.). Nyert Karácsony, a budaörsi polgármester, a kispestiek, Borkai„ – mondta. Ezen a ponton hozzátette, hogy aki ”szürke egérként végigdolgozta a négy évet, az is tudott veszíteni simán„.

Szerinte az ellenzék ”kisakkozta„, hogy a Fidesz-KDNP által uralt centrális politikai erőteret meg kell szüntetni, és az önkormányzati választások bebizonyították, hogy ”ez korlátozottan, de eredményes lehet; (.) legalábbis szorosabb eredményre vezet„.

A Fidesz-KDNP ezt a választást is megnyerte, de kétségtelenül sokkal kisebb fölénnyel, mint a korábbiakat – értékelt a nagyobbik kormánypárt alelnöke. Úgy vélte, hogy a kisebb fölény azt a benyomást is keltheti, hogy a Fidesz veszített, de, mint hangsúlyozta, ez illúzió.

Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzőjének prezentációja szerint 48,6 százalékos részvételi arány nem tekinthető rekord magasnak. A májusi európai parlamenti választások fővárosi eredményit is felidézve úgy értékelt, hogy Karácsony Gergely Budapesten ”nem tudta elvinni teljes mértékben az ellenzéki szimpatizánsokat„, míg Tarlós István több embert tudott megszólítani, mint a kormánypártok a májusi voksoláson.

A Borkai-ügyre is utalva Deák Dániel úgy vélte ”ha kevésbé lett volna botrányos a közhangulat az utolsó napokban„, akkor Tarlós István a kutatásokban is jelzett magasabb támogatást tudott volna elérni.

A ”legbrutálisabb„ változásnak azt nevezte, hogy 2014-hez képest ”jelentősen átszíneződött„ Budapest, a fővárosi közgyűlésben kormánypártiból ellenzéki többségű lett. Az elemző szerint kérdés, hogy az egymással ”általában veszekedő„ ellenzéki pártok a közgyűlésben mit fognak kezdeni a többségükkel.

Deák Dániel szólt a megyei jogú városok eredményeiről, és arról, hogy a 121 tízezres lélekszám feletti település esetében 60 százalék felett van a Fidesz-KDNP győzelme, valamint az összes megyei közgyűlésben abszolút többséget szereztek a kormánypártok.

A több mint egyórás panelbeszélgetésen Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezérigazgatója a többi között úgy értékelt, hogy véget ért a magyar politika azon ”rendkívüli állapota„, amikor minden fontos poszton kormánypárti politikus van. Ezzel szemben ”normál üzemmód„, ”kiélezett verseny„ kezdődik.

G. Fodor Gábor a Századvég Alapítvány elnöke ezzel vitatkozva úgy látta, hogy a ”kivételes és normál„ állapotok politikai teljesítmény alapján jönnek létre. Beszélt arról is, hogy a kampány alatt az ellenzéki média ”politikai szereplőként viselkedett„, ”felszabadította az indulatokat„, és a Borkai-ügy kapcsán ”nem volt szemérmes„, a felvételek bemutatásával pedig komoly hatást is gyakorolt.

G. Fodor Gábor szerint a fővárosban elsősorban két politikai világfelfogás feszült egymásnak, a nemzeti-konzervatív és a baloldali-liberális. Karácsony Gergely közelegő regnálásával kapcsolatban azt prognosztizálta, hogy úgy ”lehel„ majd életet ”az ellenzék múmiájába„, hogy nem a várost vezeti, hanem annak élén politizál a kormánnyal szemben.