Assange szabadon bocsátását követelik Ecuador londoni nagykövetségénél - Fotók, Videó

Az Assange-t szexuális erőszakkal vádoló svéd nők egyike új eljárást követel

Új eljárást követelt a Julian Assange-t szexuális erőszakkal vádoló svéd nők egyike csütörtökön, miután Londonban őrizetbe vették a WikiLeaks internetes kiszivárogtató portál alapítóját.

Elisabeth Massi Fritz ügyvédnő - névtelenségbe burkolózó ügyfele nevében - kijelentette: azon fog fáradozni, hogy az ügyészség ismét felvegye az Assange ellen nemi erőszak gyanúja miatt évekkel ezelőtt beszüntetett nyomozást.

A dpa német hírügynökségnek e-mailben eljutatott közleményében a jogász azt írta, céljuk, hogy Assange-t kiadják Svédországnak, ahol lefolytathatják a büntetőeljárást.

Ingrid Isgren svéd főügyész szerint az Assange-ügyben bekövetkezett meglepő fordulat új helyzetet teremtett, és a rendelkezésre álló információk alapján a vádhatóság még nem kommentálhatja a történteket.

Közölte: alapvetően azonban az előzetes vizsgálatokat újra lehet indítani a feltételezett bűncselekmény elévüléséig. Adott esetben az elévülési határidő 2020 augusztus közepe.

Időközben a svéd ügyészség közölte: beadvány érkezett hozzájuk a nyomozás újraindítását illetően, ami Eva-Marie Persson főügyész-helyettes illetékessége.

"Most megvizsgáljuk az ügyet, annak meghatározására, hogy a továbbiakban hogyan járjunk el. Nem tudunk határidőt mondani, hogy mikor döntünk" - mondta Persson.

Assange-t azzal vádolták, hogy 2010-ben megerőszakolt, illetve szexuálisan zaklatott két nőt Svédországban. A skandináv állam vádhatósága 2017 májusában szüntette be a nyomozást, és visszavonta Assange nemzetközi körözését, mivel nem látott lehetőséget a férfi kézre kerítésére, aki 2012-ben politikai menedékjogot kapott Ecuador londoni nagykövetségén.

Fritz szerint Assange csütörtöki őrizetbe vétele megdöbbentette ügyfelét, mert "2012 óta erre vártunk és ebben reménykedtünk".

Hangsúlyozta: "szexuális erőszak egyetlen áldozatának sem kellene kilenc évet várnia arra, hogy igazságot szolgáltassanak neki"

Julian Assange-t csütörtökön vette őrizetbe a Scotland Yard, miután Ecuador visszavonta diplomáciai menedékjogát. A WikiLeaks alapítója hét évig a diplomáciai képviseleten élt.

A Scotland Yard közleménye szerint a kiszivárogtató portál 47 éves alapítóját egy londoni rendőrőrsre szállították.

Assange időközben megjelent a londoni Westminster kerület magisztrátusi bírósága előtt. E bírói testület 2012. június 29-én adott ki letartóztatási parancsot Assange ellen, miután az ausztrál állampolgárságú WikiLeaks-alapító nem jelent meg a bíróság által megszabott tárgyalási időpontban.

Korábban írtuk:

Snowden: a sajtószabadság sötét pillanata Assange elfogása

Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgatási programját leleplező, Oroszországba menekült amerikai informatikus "a sajtószabadság sötét pillanatának" nevezte a Twitteren, hogy Londonban csütörtökön őrizetbe vették Julian Assange-t.

"A képek, amelyeken az ecuadori nagykövet behívja a titkosrendőrséget, hogy kirángassanak egy kiadót, aki - akár tetszik, akár nem - díjnyertes újságírói anyagokat adott ki, történelemkönyvekbe kerülnek. Assange bírálói örülhetnek, de ez a sajtószabadság sötét pillanata" - írta Snowden.

A WikiLeaks kiszivárogtató portál ausztrál állampolgárságú alapítója, Assange hét éven át élvezte a londoni ecuadori nagykövetség menedékét.

Edward Snowden 2013-ban hozott nyilvánosságra szigorúan titkos dokumentumokat arról, hogy az NSA tömeges adatgyűjtést folytat, és lehallgatóprogramokkal figyeli az amerikai állampolgárokat és külföldi vezetőket, köztük európai szövetséges országok politikusait is. Snowden akkor Oroszországba menekült, ami miatt erősen lehűlt Moszkva és Washington viszonya. Hazatérése és bírósági tárgyalása esetén harminc évig terjedő börtönbüntetés várna rá az 1917-es kémtörvény értelmében.

Snowdennek Oroszország legalább 2020-ig menedéket biztosított.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön kifejezte reményét, hogy a hatóságok maradéktalanul tiszteletben fogják tartani Assange jogait az ellene folytatott eljárás során.

"A +demokrácia+ keze a szabadság torkát szorongatja" - írta Facebook-bejegyzésében Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.

Csütörtöki sajtótájékoztatóján Zaharova kijelentette, hogy Moszkva nemzetközi szervezetek elé kívánja vinni Assange őrizetbe vételének ügyét, és sürgette, hogy az újságíró szakmai szervezetek fejtsék ki álláspontjukat a "példátlan" üggyel kapcsolatban, amely szerinte csapást jelent a szólás szabadságára és az újságírók jogaira.

Szavai szerint a letartóztatással kapcsolatban az a benyomása alakult ki, hogy Assange emberi méltóságát nyíltan és durván semmibe vették. Ő is kifejezte reményét, hogy az őrizetes jogait maradéktalanul tiszteletben fogják tartani.

Korábban írtuk:

Julian Assange, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója szabadon bocsátását követelik Ecuador londoni nagykövetségénél, ahol a Scotland Yard őrizetbe vette Assange-t.

Korábban írtuk:

Ecuador visszavonta Julian Assange diplomáciai menedékjogát, őrizetbe vették a WikiLeaks alapítóját

Őrizetbe vette a Scotland Yard csütörtökön Julian Assange-t, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítóját, aki évek óta Ecuador londoni nagykövetségén tartózkodott.

Egyelőre nem tudni, miért jött ki Assange a követségi épületből, s hogy van-e valami háttéralku a brit hatóságok és az újságíró között. Az közismert volt, hogy az utóbbi időben megromlott a nagyköveség és Assange viszonya. Lenin Moreno ecuadori elnök közben bejelentette, visszavonta az Assange-nak adott menedéket, mert az újságíró többször is megsértette a nemzetközi jog szabályait - írja a HVG.

Frissítve:

Ecuador visszavonta Julian Assange diplomáciai menedékjogát - jelentette be csütörtökön a Twitteren Lenín Moreno ecuadori elnök.

Az államfő azzal indokolta a döntést, hogy a WikiLeaks internetes kiszivárogtató portál alapítója "többször megsértette a nemzetközi egyezményeket és a mindennapi élet szabályait". Mint mondta, bizonyítékok vannak arra, hogy Assange a legutóbbi időkig kapcsolatban állt a WikiLeaksszel és beavatkozott más országok belügyeibe, a legutóbbi, januári esetben vatikáni dokumentumokat szivárogtatott ki.

Moreno hozzátette: Ecuador szuverén döntéséről van szó, és Quito biztosítékot kapott Nagy-Britanniától arra, hogy nem adják ki Assange-t olyan országnak, ahol halálbüntetés fenyegetné.

José Valencia külügyminiszter időközben bejelentette, hogy Assange 2017-ben szerzett ecuadori állampolgárságát felfüggesztik, mivel a tárcavető szerint szabálytalanul kapta meg. Az AP amerikai hírügynökség ugyanakkor azt írta, hogy Assange-t megfosztották ecuadori állampolgárságától.

A külügyminiszterrel közös quitói sajtótájékoztatón María Paula Romo belügyminiszter arról beszélt, hogy Assange és a WikiLeaks Ecuador belügyeibe avatkozott be.

Romo állítása szerint a WikiLeaks részt vett egy összeesküvésben, amely az ecuadori vezetés destabilizálását szolgálta, a dél-amerikai országban élő két orosz hacker és feltehetően a venezuelai kormány támogatásával. A belügyminiszter ezzel összefüggésben a WikiLeaks kulcsfontosságú tagjairól és egy Assange-hoz közeli személyről beszélt. Mint mondta, a bizonyítékokat hamarosan átadják az ügyészségnek.

"Nem engedjük, hogy Ecuador hackerközponttá váljon, és nem engedhetjük, hogy illegális tevékenységek ártsanak Ecuador vagy más ország állampolgárainak, illetve kormányának" - hangsúlyozta Romo.

Morenót elődje, Rafael Correa a latin-amerikai történelem legnagyobb árulásával vádolta meg Assange menedékjogának megvonása miatt. Correa arról írt csütörtökön a Twitteren, hogy ezen döntéssel megalázták Ecuadort, és veszélybe sodorták Assange életét. Úgy vélekedett, hogy "ez olyan bűn, amelyet az emberiség soha nem fog elfelejteni".

Az előző ecuadori államfő két éve Brüsszelben él, oda menekült ugyanis hazájából, ahol bíróság elé kellene állnia egy emberrablási ügy miatt.

Az ausztrál állampolgárságú Assange Ecuador londoni nagykövetségén kapott menedéket hét évvel ezelőtt, és azóta ott élt. 2017-ben megkapta az ecuadori állampolgárságot. A brit rendőrség elfogatóparancsot kapott vele szemben, de ezt nem tudták végrehajtani, mert ő nem mozdult ki a külképviseletről.

Moreno nemrég többször nyilvánosan bírálta Assange-t amiatt, hogy megsérti azokat a szabályokat, amelyeknek a betartására tavaly októberben kötelezték: hogyan viselkedhet, milyen tevékenységet folytathat a nagykövetség területén. Quito egyebek között megtiltotta számára az internet használatát, mondván, a közösségi médiában megjelent kommentárjai veszélyeztetik Ecuador kapcsolatait más országokkal.

José Valencia ecuadori külügyminiszter hétfőn közölte: Ecuadornak jogában áll saját vizsgálatot folytatni a londoni nagykövetsége védelmét élvező Assange ellen, és tisztázni, köze volt-e ahhoz, hogy Moreno elnök és családtagjainak személyes beszélgetései és fényképei megjelentek a közösség médiában.

A WikiLeaks nem sokkal korábban már közölte, hogy a kiszivárogatás miatt Assange-t napokon vagy órákon belül eltávolíthatják a londoni nagykövetségről. A portál úgy tudta akkor, hogy London és Quito meg is állapodott a letartóztatásáról, de az ecuadori külügyminisztérium ezt tagadta.

Assange azért menekült hét évvel ezelőtt Ecuador londoni nagykövetségére, mert attól tartott, hogy Nagy-Britannia kiadja őt Svédországnak, ahol szexuális erőszakkal vádolják, a svéd hatóságok pedig kiadhatják az Egyesült Államoknak, ahol titkos amerikai diplomáciai iratok tömeges kiszivárogtatása miatt szintén bírósági eljárás indulhat ellene.

Újabb fejlemény:

Elődje árulással vádolta meg az ecuadori elnököt az Assange-ügyben

A latin-amerikai történelem legnagyobb árulásával vádolta meg Lenín Moreno ecuadori elnököt elődje, Rafael Correa, miután az ország visszavonta a londoni nagykövetségén élő Julian Assange diplomáciai menedékjogát, akit azonnal őrizetbe is vettek az Egyesült Királyságban.

Correa arról írt csütörtökön a Twitteren, hogy ezen döntéssel megalázták Ecuadort, és veszélybe sodorták a Wikileaks internetes kiszivárogtató portál alapítójának életét.

Úgy vélekedett, hogy "ez olyan bűn, amelyet az emberiség soha nem fog elfelejteni".

Az előző ecuadori államfő két éve Brüsszelben él, ide menekült ugyanis országából, ahol bíróság elé kellene állnia egy emberrablási ügy miatt.