A Franciaországban elítélt dzsihadisták 74 százaléka született muzulmán

Franciaországban 2004 és 2017 között dzsihadizmus miatt elítélt 137 ember perirata alapján megállapítható, hogy a francia dzsihadisták 74 százaléka született muzulmán, 26 százaléka az élete során az iszlám hitre tért francia, átlagéletkoruk 26 év, végzettségük alacsony és többségük hátrányos környezetből származik. Marc Hecker, a Nemzetközi Kapcsolatok Francia Intézetének (IFRI) kutatója először készítette el a francia dzsihadisták profilképét a 2004 és 2017 között dzsihadista bűncselekményekért elítélt 137 ember peranyaga alapján. Az elítéltek 69 százaléka francia állampolgár, 22 százaléka kettős állampolgár, kilenc százalékuk rendelkezik kizárólag külföldi állampolgársággal, közülük hét százalék a volt francia gyarmatokról, az észak-afrikai arab országokból származik.

Marc Hecker a France Info hírrádióban csütörtökön elmondta: a dzsihadisták többsége férfi. A franciaországi elítéltek között 131 férfi és hat nő van, átlagéletkoruk 26 év. Negyven százalékuk hátrányos helyzetű környezetben él, s kilencven százalékuk szétesett, sokgyermekes családból származik. A vizsgált 137 elítélt 74 százaléka született muzulmán, míg 26 százalékuk az élete során tért át az iszlám hitre. A dzsihadisták 47 százalékának nincsen végzettsége, 24 százalékuk érettségivel, 11 százalékuk felsőfokú diplomával rendelkezik. A társadalmi integrációjukat vizsgálva az derült ki, hogy 36 százalékuk munkanélküli, 22 százalékuk pedig alkalmi munkákból tartja fenn magát, 42 százalékuknak van állása, s 57 százalékuk él párkapcsolatban.

A dzsihadisták 40 százalékát korábban már elítélték egy vagy több köztörvényes bűncselekmény; általában erőszakos bűntett, lopás, csalás, kábítószer-kereskedelem vagy gyorshajtás miatt. A büntetlen előéletűek hatvan százaléka közül 12 százalék szerepelt korábban a rendőrségi nyilvántartásban. A tanulmány szerint "ellentétben azzal, amit gyakran hallunk, a radikalizálódás egy inkább hosszabb, több hónap és néhány év közötti időtartamra tehető folyamat, s nem hirtelen történik. A vizsgált esetek harminc százalékában évekig tartott. A kutató szerint az internet egyedül nem magyarázat erre a folyamatra, a csoporthatás motiválja leginkább az egyéneket.

Egy másik tanulmány is megjelent csütörtökön a Le Figaro című napilapban a terrorizmus vagy radikalizálódás miatt megfigyelt 133 francia kiskorúról, amely teljesen más profilképet mutat a dzsihadizmus miatt elítéltekéhez képest. A Nanterre-i egyetemen készült tanulmány a radikalizálódás mértéke szerint több kategóriát állapított meg. Az "utópisztikusoknak" nevezett legerőszakosabb mértékben radikalizálódott kiskorúak a társadalmilag leginkább beilleszkedettek és iskolázottak, s csak 10 százalékuknak volt korábban dolga a rendőrséggel. Az ő esetükben az Internet mellett a személyes találkozásoknak is nagy szerepe van.

A második kategóriában az "agnosztikusokat" sorolja a tanulmány, őket a bandaszellem és a zárt bűnözői világ vonzza. Az idetartozók hátrányos helyzetű családokból származnak, ahonnan hírnévre törekedve próbálnak kitörni, s ehhez a muzulmán hitre térés vagy a rendszeres vallásgyakorlás egy lehetséges utat jelent a tanulmány szerint. A harmadik csoportot a "lázadók" adják, akik az első két csoport tagjaihoz képest individuálisabbak, s elsősorban az a céljuk, hogy szigorú szabályok szerint rendet tegyenek a saját családjaikban általuk észlelt rendetlenségben. Az idetartozó fiatalok dicsőítik általában a terrorizmust, fellépésük elsősorban "a szülőkkel szembeni individuális és frontális támadás megnyilvánulása".

Hivatalos adatok szerint az iszlamista harcok céljából Szíriába és Irakba utazott francia állampolgárok közül 686-an (391 férfi, 295 nő, valamint közel ötszáz gyerek) vannak még a két országban vagy mentek tovább az Iszlám Állam dzsihadista szervezet bukását követően Afganisztánba, Pakisztánba, Indonéziába, a Fülöp-szigetekre, Líbiába, Algériába, Tunéziába vagy Marokkóba. 2014 óta 304 dzsihadista tért haza Franciaországba, köztük 58 kiskorú, idén eddig tízen.