Eurobarométer: az EU támogatottsága stabil, a kilátások sivárak

Míg 53% úgy véli, hogy az EU-s tagság jó az országuknak az Eurobarométer legutóbbi „Parlaméter" közvélemény-kutatása szerint, amelyet az Európai Parlament megbízásával készítettek és pénteken publikáltak.

Magyarországon a válaszadók 47% jó dolognak tartja az EU-tagságot, 41% semleges állásponton van, és csak a válaszadók 11%-a tartja rossz dolognak. A lakosság többsége (62%) egyetért azzal, hogy az ország profitált a csatlakozásból. A válaszadók kiemelték, hogy az EU új munkahelyeket teremt (49%), hozzájárul a gazdaság növekedéséhez (44%), és javítja az emberek életszínvonalát (28%).

A kutatásban megkérdezett európaiak többsége úgy hiszi, hogy az uniós tagság jó a hazájuknak (53%, -2 százalékpont 2015-höz viszonyítva). A válaszadók aránya széles skálán mozog, míg Írországban 74% véli az EU-t jó dolognak az adott országnak, addig Görögországban csak 31%.

A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az EU támogatottságának mutatója nagyjából stabil maradt 2009 óta, amikor szintén 53% volt.

Ahogy 2015-ben is, a válaszadók 60%-a mondta, hogy az uniós tagság hasznos az országuknak. Ez az arány szintén stabil maradt a „Parleméter" felmérésekben, a 2009-es 56%-ról 2011-ben lecsökkent 52%-ra, majd az utóbbi két évben ismét felment 60%-ra

Továbbá, az európai válaszadók 71%-a, a magyar megkérdezettek 74%-a szerint ami összeköti a különböző EU tagállamok állampolgárait fontosabb, mint az, ami elválasztja őket..

Az európai identitás elemei

 Az európai identitás elemei közül a demokrácia és a szabadság továbbra is kulcsfontosságú értékek a megkérdezettek 50%-a szerint, míg az euró jelentősen lecsökkent 33%-ra (ez 6 százalékponttal kevesebb, mint 2015-ben) különösen az eurózónában. Majdnem minden második európai úgy érzi, hogy egy összehangolt társadalmi jóléti rendszer fokozná az európai polgári életérzést (46%, +1 százalékpont).

A magyar válaszadók az európai identitás elemei közül a közös történelmet (42%), a demokrácia és szabadság értékeit (38%), és a közös kultúrát (35%) jelölték meg legtöbben.

Több elkötelezettség szükséges?

Az európaiak úgy érzik, a hangjuk egyre kevésbé számít, különösen nemzeti szinten. Csak a válaszadók 53%-a mondta, hogy a hangjuk hallható az országukban (-10 százalékpont 2015-höz viszonyítva).

Az embereknek nincs pozitív jövőképük, sem az EU-ban, ahol a válaszadók 54%-a mondta, hogy a „dolgok rossz irányba haladnak" (+13 százalékpont, 2015-höz viszonyítva), sem pedig hazájukban (58%, +14 százalékpont 2015-höz viszonyítva).

Az Európai Parlament a médiában

Az európaiak 44%-ának semleges képe van az Európai Parlamentről (-2 százalékpont 2015-höz viszonyítva), 46% jelentősebb szerepet vár el a Parlamenttől (+2 százalékpont 2015-höz viszonyítva); míg a válaszadók 60%-a hallott az Európai Parlamentről a médiában, addig csak 32% véli úgy, hogy tájékozott a tevékenységeit illetően.