Az országgyűlés nem fogadta el Orbán Viktor alkotmánymódosítását

Orbán Viktortól a folyosón kérdezte meg az Index munkatársa, hogy be fogja-e újra nyújtani a módosítást, mire azt felelte: majd az elnökségi ülés eldönti.

A miniszterelnök előtt, de már a szavazás után Kovács Zoltánnal is beszéltünk, ő azt mondta erre a kérdésre, hogy mindent a maga idejében. Készültünk mindenféle szcenárióra.

Németh Szilárd: Vona Gábor beállt Gyurcsány Ferenc mögé

Németh Szilárd, a Fidesz országgyűlési képviselője szerint Vona Gábor, a Jobbik elnöke "felsorakozott" Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke mögé.

A fideszes politikus, aki egyben a nemzetbiztonsági bizottság alelnöke, azzal kapcsolatban tette a megjegyzést az M1 aktuális csatornán kedden, hogy nem kapta meg a kétharmados támogatást az az alkotmánymódosítási javaslat, amely kimondta: Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be.

Németh Szilárd felelőtlennek nevezte az ellenzéki pártokat azért, mert "megakadályozták", hogy az emberek döntése bekerüljön az alkotmányba.

Tuzson: másfajta jogi megoldásban kell gondolkodni

Másfajta jogi megoldásban kell gondolkodni, és számba kell venni, melyek azok az eszközök, amelyek védelmet garantálnak Magyarországon - mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára kedd este az M1 aktuális csatornán azzal kapcsolatban, hogy nem kapta meg a kétharmados támogatást a parlamentben az az alkotmánymódosítási javaslat, amely kimondta volna, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be.

Tuzson Bence közölte: még vizsgálják azokat a jogi lehetőségeket, amelyek alkalmasak lehetnek a "védelmi szint" fenntartására.

"Egy biztos, hogy a védelmi szintet nem lehet feladni, a fizikai védelmet továbbra is fenn kell tartani, a jogi védelmet, a határzár tekintetében is fenn kell tartani, az élő erőt is ott kell tartani a határon, másrészt pedig Brüsszelben is ezt a harcot tovább kell folytatni" - hangsúlyozta.

Szavai szerint ehhez lehetett volna jó és erős eszköz az alaptörvény-módosítás, amelyben végül az ellenzékre nem lehetett számítani.

A Jobbikkal kapcsolatban megjegyezte: csak ürügyet keresett arra, hogy "kihátrálhasson" a kérdésből

Szijjártó: a kormány továbbra is harcol a magyar emberek biztonságáért

A magyar kormány továbbra is harcol a magyar emberek biztonságáért - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter kedden a fővárosban tartott sajtótájékoztatóján.

Szijjártó Péter hozzátette, az alkotmánymódosításról tartott szavazás a parlamentben azt mutatta meg, hogy az ellenzékre nem lehet számítani az ország megvédéséért folytatott harcban.

Megjegyezte, a kötelező betelepítési kvóta elleni harc még nem ért véget, és ebben nagy segítséget jelentett volna az alaptörvény módosítása.

"A mai parlamenti szavazás ezt a nagyon fontos eszközt vette el az ország megvédéséért folytatott küzdelemből" - fűzte hozzá Szijjártó Péter.

Úgy vélekedett: az elmúlt másfél évben az EU nem volt képes arra, hogy megtalálja a helyes és hatékony választ a közösség történetének legsúlyosabb válságára, a tömeges népvándorlásra.

Ugyanakkor a magyar kormány álláspontja mindvégig világos volt: a kötelező betelepítési kvóta nem megoldás a bevándorlási válságra, sőt elmélyíti az EU válságát és Európa tönkretételéhez vezet - fogalmazott.

Ebben a helyzetben a magyar kormány nagyon komoly erőfeszítéseket tett, hogy Magyarországot megvédje a kvótától, ám az EU-ban mind a mai napig nem adták fel, hogy lenyomják Magyarország torkán is a kötelező betelepítési kvótát - mondta Szijjártó Péter.

A nyomás nem szűnik, ugyanis az Európai Tanács december 20-21-i ülésén is szerepel ez a kérdés, vagyis a következő hónapokban is mindent meg kell tenni, hogy a kormány meg tudja védeni Magyarországot - mondta.

Viszont a mai parlamenti szavazáson az derült ki, hogy az ország megvédésének tekintetében a magyar emberek csak a kormányra és a kormánypártokra számíthatnak - hangsúlyozta a miniszter.

Felidézte, hogy a válság kezdete óta az országra nagy nyomás nehezedett; ennek elhárításában a legnagyobb segítséget az jelentette, hogy az október 2-ai népszavazáson létrejött egy új egység, hiszen 3,3 millió ember még soha nem szavazott egy ügy mentén.

Ugyanakkor nagy segítséget jelentett volna a jövőben az alaptörvény módosítása is - fűzte hozzá.

Szijjártó Péter a továbbiakban visszautasította a görög migrációs miniszter azon hétvégi kijelentését, hogy Magyarország a menekültpolitikájával kivágja az EU tartóoszlopait.

Ugyancsak felidézte az Európai Bizottság elnökének azon nyilatkozatát, hogy a magyarok nem tudják, mi a saját érdekük.

Az hogy mi a magyarok érdeke, azt pontosan mi tudjuk, magyarok, ezt bízzák ránk az EU vezetői - jelentette ki a miniszter.

A magyar emberek érdeke az, hogy a kvóták ne jelentsenek kötelezettséget, és ezért mindent meg fog tenni a magyar kormány - mondta Szijjártó Péter

MSZP: Orbán Viktor minden idők legdrágább szavazását bukta el

Az MSZP szerint Orbán Viktor miniszterelnök minden idők legdrágább szavazását bukta el kedden, amikor a parlamentben nem kapott kétharmados többséget az alaptörvény javasolt hetedik módosítása.

A másfél éves "hazug és gyűlöletkeltő politika" közel húszmilliárd forintba került - mondta a szocialisták frakcióvezetője, Tóth Bertalan az alaptörvény-módosításról szóló szavazást követő sajtótájékoztatón. Hozzátette, a miniszterelnök az elmúlt fél évben három politikai játszmát is elbukott: a vasárnapi zárva tartás ügyét, az októberi népszavazást és az alaptörvény hetedik módosítását.

Tóth Bertalan leszögezte, hogy érvénytelen népszavazásból nem következhet alaptörvény-módosítás, október 2-án "az emberek többsége nemet mondott a Fidesz és a Jobbik politikájára".

A képviselő azt mondta, az MSZP végig következetesen viselkedett az ügyben. Úgy értékelt, hogy az alaptörvény módosításának nincs jelentősége a magyar emberek biztonsága szempontjából, sem egy referendum, sem egy törvénymódosítás nem tudja megoldani a menekültválságot.

Hangsúlyozta, a szocialisták több javaslatot is tettek, hogy milyen hazai intézkedésekre és európai megoldásokra lenne szükség. Ezt a válságot - erősítette meg álláspontjukat - csak közös európai erőfeszítéssel lehet megoldani.

Tóth Bertalan a sajtótájékoztatón felmutatott egy olyan, áthúzott helikoptert ábrázoló lapot, amilyeneket a szocialista képviselőcsoport tagjai tartottak fel az ülésteremben a szavazás alatt. A frakcióvezető azt mondta, hogy "ez a helikopter a valóság szimbóluma, az urizálás, a lopás és a felelőtlenség szimbóluma". Az elmúlt másfél évben az látszott, hogy a "habonyi mechanizmus" egy látszatvilágot épít, aminek kedden vége szakadt; itt az ideje, hogy végre a valósággal, a kórházakkal, az orvoshiánnyal, a megélhetéssel, a fizetésemelésekkel, az oktatással és a korrupció felszámolásával foglakozzanak, az MSZP csak ilyen kérdésekben hajlandó partner lenni a jövőben - mondta.

Kérdésre a frakcióvezető kijelentette, a felülről nyitott, automatikus elosztási kvótát az MSZP sem korábban, sem most nem támogatta, és ilyen javaslat jelenleg nincs is az EU fórumai előtt.

KDNP: felelős kormány és felelőtlen ellenzék döntött

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint az alaptörvény keddi módosításakor egy felelős kormányszövetség és egy felelőtlen ellenzék döntött.

Harrach Péter a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője keddi sajtótájékoztatóján azt mondta: a tét a maradék szuverenitás megőrzése volt, az egyértelműen bevándorláspárti baloldal magatartása érthető, ugyanakkor Jobbik álláspontja érthetetlen. 

Kitért arra, hogy a Jobbik részt vett az egyeztetéseken, a módosítás szövegének kidolgozásában együttműködött, elfogadta annak szövegét.

Szerinte a Jobbik cselekedete politikai öngyilkosságként is értékelhető, a saját szavazóikkal mentek szembe, hiszen a kvótanépszavazáson a 3,3 millió nemmel voksoló között nem csak fideszesek, KDNP-sek, hanem Jobbik szavazók is voltak. 

Az alaptörvény módosítása fontos, bár nem az egyetlen és legerősebb eszköze a szuverenitás védelmének, míg a letelepedési kötvény finanszírozási kérdés - húzta alá. Szerinte a kufárkodás méltatlan egy ilyen módosításhoz, s nem tudtak különbséget tenni a fontos és a jelentéktelen kérdések között.

Harrach Péter kérdésre azt mondta, hogy az alaptörvény módosítása és a letelepedési kötvény visszavonása között az ő szemükben nincs összefüggés. "A letelepedési kötvényt nem ezért fogjuk visszavonni, (...), az ettől függetlenül lesz" - közölte.

Hozzátette: ha ezek után a Jobbik úgy dönt, hogy mégis szívesen megszavazná az alaptörvény módosítását, akkor új helyzet adódik, most nehéz megmondani, hogy mi következik. 

Mi megtettük azt, amit meg kellett tenni - fogalmazott a kormánypárti politikus, aki szerint minden bizonnyal nehezebb lesz és nagyobb munkát igényel majd a magyar érdekek képviselete és védelme nemzetközi porondon. A küzdelmet, amit eddig folytattak és ezután is folytatni kívánnak ugyanakkor nem teszi lehetetlenné - vélte. 

A frakcióvezető szerint a keddi nap vízválasztónak tekinthető a következő időszak politikai cselekedeteit illetően és eldönti, hogy ki melyik oldalon áll.

A KDNP-s politikust kérdezték az amerikai elnökválasztásról is. Harrach Péter azt mondta, hogy a döntés az amerikai népre tartozik. Nekünk az a dolgunk, hogy a megválasztott elnököt elfogadjuk és jó viszonyt építsünk ki vele - mutatott rá.

LMP: a kormány állítsa le a népszavazási kampányt!

Az LMP felszólítja a kormányt: még ma állítsa le a szerintük túlságosan hosszúra nyúlt népszavazási kampányt, és ne meneküljön tovább a valódi kormányzás felelőssége alól!

Schmuck Erzsébet, az ellenzéki párt frakcióvezetője azt követően beszélt erről sajtótájékoztatóján, hogy kedden a parlamentben nem kapta meg a szükséges kétharmados támogatást Orbán Viktor miniszterelnök alkotmánymódosítási javaslata, amely kimondta volna, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be.

Schmuck Erzsébet úgy fogalmazott: pártja azért nem vett részt a szavazásban, mert a módosítás szerintük csupán a népszavazási kampány része volt, és nem a felső korlát nélküli betelepítési kvóta ellen szólt. 

Kijelentette azt is: az LMP senkitől sem tűri el, hogy hazaárulónak nevezze mindazokat, "akik nem sétáltak be a Fidesz csapdájába".

A politikus arra is felszólította a kabinetet, hogy ne hirdetésekre költsön, hanem az emberek mindennapi problémáival foglalkozzon: a munkaerőhiánnyal, az alacsony bérekkel, az egészségügy és az oktatás kérdéseivel.  

A kabinet szerinte olyan gyűlöletkampányra fordította az adófizetők milliárdjait, amely csupán a Fidesz rövid távú politikai érdekeit szolgálta, de érdemben nem foglalkozott a migráció problémájának kezelésével, a költést pedig a népszavazás után is folytatta. Emlékeztetett: sem a migrációval foglalkozó parlamenti vita, sem a kormány által kezdeményezett egyeztetések nem foglalkoztak a megoldások keresésével. 

Megismételte: az LMP partner abban, hogy megvédje az Országgyűlés döntési jogát a bevándorlással kapcsolatban és együttműködő abban is, hogy az ország fellépjen a felső korlát nélküli bevándorlási kvóta ellen, de az alaptörvény módosítási javaslatában erről nem volt szó - jelentette ki. 

Kijelentette azt is: az LMP más pártok taktikai szavazásával, feltételeivel, alkudozásaival nem foglalkozott.


DK: Orbán Viktor egy hónap alatt két pofont is kapott

A Demokratikus Koalíció szerint Orbán Viktor egy hónap alatt két pofont is kapott, mert az október 2-i kvótareferendumon a nép, kedden pedig a parlament mondott nemet a politikájára.

A párt alelnöke az alkotmány-módosítást elutasító szavazást követő sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a miniszterelnök egy érvénytelen népszavazásra hivatkozva, felhatalmazás nélkül próbált alaptörvényt módosíttatni, de ez nem sikerült neki. 

Varju László jelezte, a DK-s független képviselők bojkottálta az alaptörvény hetedik módosításáról szóló határozathozatalt, mert a módosítás "kifejezetten szembe ment volna a népakarattal". Hozzátette, hogy három, kétharmados többséget igénylő módosító javaslat szavazása során viszont voksoltak, méghozzá nemmel, mert távolmaradásukkal a kormányt segítették volna.

Kedden bebizonyosodott, hogy a sokat emlegetett új egység valójában az új kisebbséget jelenti - összegezte véleményét a politikus. "Azt mondhatnánk, a haza ma ellenzékben van", mert Orbán Viktor politikáját sem a népszavazáson, sem a parlamenti szavazáson nem támogatta az ország - tette hozzá.


Nem fogadta el a parlament a módosítást

Az előterjesztésre 131-en szavaztak igennel a szükséges 133 helyett.

A javaslatot csak a kormánypárti képviselők támogatták; az ellenzékiek közül hárman - Fodor Gábor, Kész Zoltán és Kónya Péter független képviselők - nemmel voksoltak, a többiek nem nyomtak gombot.

Jobbikos képviselok ?Az a hazaáruló, aki pénzért terroristát is beenged!? feliratú molinót tartanak az alaptörvény hetedik módosításáról szóló szavazás alatt az Országgyulés plenáris ülésén 2016. nove