Kómát okozhat a rosszul megválasztott lázcsillapító

Bár a legtöbb szülő még ma is úgy gondolja, hogy gyermekének jobb minél előbb átesnie a bárányhimlőn, a szakember szerint a betegségnek kitenni a gyereket hatalmas felelőtlenség. – Lehet, hogy nem lesznek erősek a tünetek, de sok olyan esettel találkozunk a szakmában, mikor a bárányhimlős kisgyermek súlyos tünetekkel az intenzív osztályon köt ki. A betegség ellen szerencsére van már védőoltás, ami kivédheti a megbetegedést, így inkább annak beadását javasolnám – hangsúlyozza a szakember.

Az elmúlt napokban az egész világsajtót bejárta az a néhány fotó, amit egy brit anyuka készített gyermekéről. Fia bárányhimlős lett, Hayley Lyons pedig a láza csillapítására olyan gyógyszert adott a gyerekének, amely az egyik legsúlyosabb szövődményt, az úgynevezett Reye-szindrómát eredményezte. De mi az a Reye-szindróma, és hogyan kell egy gyerek lázát helyesen kezelni?

A kutatók véleménye megoszlik, hogy 12 vagy 18 éves kor alatt kell kerülni bizonyos szereket, de abban megegyeznek, hogy gyerekkorban lázcsillapításra az acetilszalicilsav-tartalmú gyógyszereket nem szabad használni. Bár nem minden esetben, de az influenzát vagy a bárányhimlőt okozó vírus esetében az ilyen lázcsillapítók egy súlyos szövődményhez, az úgynevezett Reye-szindrómához vezethetnek. A Reye-szindróma több szervet is károsíthat, tüneteként jelentkezhetnek görcsrohamok és hányás.

– A károsodás érintheti az idegrendszert és a májat is, súlyosabb esetben kómát vagy halált is okozhat – mondja

dr. Novák Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem gyermekklinikájának egyetemi tanára.

A szakember szerint ezzel a gyógyszerészek is tisztában vannak, így minden esetben tájékoztatják a szülőket, az ilyen tartalmú gyógyszerek használatát pedig nem is ajánlják a gyermekeknek.

– Felnőttkorban már más a helyzet, akkor már nem okoz ilyen problémát az adott gyógyszer, így nyugodtan be lehet szedni. Gyerekek esetében azonban veszélyes, így ilyenkor a paracetamoltartalmú lázcsillapítók használata ajánlott – teszi hozzá [namelink name="Novák Zoltán"]. A gyógyszeres kezelés mellett azonban mindenképpen ajánlott valamilyen fizikai lázcsillapítás is, ám a szakember szerint ezeket a megoldásokat sokan rosszul alkalmazzák.

A hónaljban mért hőmérséklet mellett szájban, fülben, illetve végbélben is mérhetünk lázat, a végbélben mért hőmérséklet értékéből azonban 0,5 fokot le kell vonni. Fotó: dreamstime

– Bár én úgy tudom, 38 fok alatt még csak hőemelkedésről beszélhetünk, én a biztonság kedvéért ilyenkor már adok a gyerekemnek egy adaggal a vény nélkül kapható, gyerekeknek készült lázcsillapítóból – mondta lapunknak a 41 éves, kétgyerekes anyuka, [namelink name="Harmat Istvánné"]. Mint mondja, nem az az „orvoshoz rohangálós" típus, de nem is az, aki az internetről szedi össze a különböző „gyógymódokat".

– Lázról akkor beszélhetünk, ha hónaljban 38 fok, végbélben pedig 38,5 fok fölötti testhőmérsékletet mérünk. Alacsonyabb értéknél nem feltétlenül kell lázat csillapítani, magasabb esetén viszont már nagyon is ajánlott. A legtöbb szülő ilyenkor vizes borogatást alkalmaz, sokan azonban nem tudják, nem elég csak a lábra, csuklóra, homlokra tenni ezt, az egész testet be kell vele borítani – hangsúlyozza a szakember. Mint mondja, emellett az is gyakori hiba, hogy a gyereket a vizes borogatás után betakarják, nehogy megfázzon.

Ezt azonban nem szabad megtenni, mert így a szervezet nem tudja leadni a kellő mennyiségű hőt, a gyermek állapota pedig csak rosszabb lesz. Emellett alkalmazható még a hűtőfürdő is, ám ennek is megvannak a maga szabályai. – Mindig olyan hőmérsékletű vízbe kell betenni a gyereket, mint amilyen a testhőmérséklete, majd a vizet folyamatosan hűtve kell megfürdetni, hogy csökkenést érjünk el – mondja Novák Zoltán.