Élesítik a német vészhelyzeti tervet

Annak dacára, hogy nyár közepe van, egyre nagyobb a német közéletben az energiapánik: az EU legnagyobb országában és első számú gazdaságában a télre súlyos gázhiánytól tartanak – írja a Magyar Nemzet. 

Mint a Bild tömeglap kedden megtudta, 

a berlini kancellária csütörtökre tanácskozást hívott össze a tizenhat német tartomány vezetésével az energiaügyi vészhelyzeti tervvel kapcsolatban. Ennek jelenleg a második fázisa van életben Németországban, amely az ukrajnai háború kitöréséig 55 százalékban szorult orosz földgázra és 40 százalékban orosz kőolajra, ám a Moszkva-ellenes szankciók energiahordozókra való kiterjesztésével nehéz helyzetbe manőverezte magát.

A józanság hangjai ezért újabban már a hárompárti koalícióban is megjelennek. A német sajtó a DPA hírügynökségre hivatkozva idézett egy kormányszóvivőt, aki szerint a szankciók végső soron nem sújthatják jobban Németországot, mint amekkora kárt Oroszországnak okoznak. A legkisebb koalí­ciós partner, a szabad demokraták (FDP) pedig arra akarják rászorítani az energiapolitikát kezükben tartó − és a balliberális koalíción belül a legideolo­gikusabb – Zöldeket, hogy egyezzenek bele a még működő, de idei bezárásra ítélt három utolsó atomerőmű üzemben tartásába.

 – Nem akarjuk az ördögöt a falra festeni, de fel kell készülnünk egy olyan forgatókönyvre, amely messzemenő következményekkel járhat a háztartások és a német ipar számára. Most már egy köbméter gázt sem lenne szabad árammá alakítani. Ezért mielőbb helyénvaló volna a télen túlra meghosszabbítani az atomerőművek élettartamát

– jelentette ki Christian Dürr, az FDP frakcióvezetője.

Az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) szintén a józanok táborát erősítő elnöke, Friedrich Merz a Bild hasábjain megjelent írásában ugyanerre szólítva fel úgy fogalmazott: „Kedves Zöldek, lépjetek túl az árnyékotokon! Nincs betiltva a gondolkodás. Tegyétek ezt meg Németországért!”

A változtatásnak – és a vele járó politikai arcvesztésnek – a Zöldek mellett egyelőre a vezető kormánypárt, a szociáldemokraták is ellenállnak.

Saskia Esken, a párt társelnöke kedden a Süddeutsche Zeitungnak azt mondta, az atomerőműveknek adott hosszabbítás teljesen értelmetlen.

Robert Habeck zöldpárti alkancellár júniusban jelentette be, hogy Németország a gázválság miatt az energiaügyi vészhelyzeti tervben rögzített három szakasz közül a másodikba lépett. A második fázis átmenetet jelent a „korai figyelmeztetéssel” felérő első, illetve a harmadik szakasz között; utóbbi már maga a vészhelyzet lenne, amikor az állam beavatkozhat az energiapiacba, átveheti az energetikai létesítmények felett az irányítást, és eldöntheti, mely fogyasztók kaphatnak gázt és mennyit.

A németek egy része úgy érzi, az ország időzített bombán ül: jelenleg karbantartási munkálatokat végeznek az Északi Áramlat 1 gázvezetéken, de sokan nem biztosak benne, hogy az oroszok egyáltalán újraindítják a szállítást, ha véget ér a szünet. Az Északi Áramlat 2 vezetéket a háborús hangulat miatt már üzembe sem helyezték.

Az oroszok késő tavasszal már csökkentették egyszer a gázmennyiséget, miközben az idősebb németek emlékeznek arra is, a Szovjetunió a hidegháború nehéz időszakában is az NSZK megbízható földgázszállítója volt.

A szabad demokraták – akiknek a pénzügyminiszteri a legfontosabb tárcájuk – az ukránok támogatásában sem lennének már bőkezűek. Christian Lindner FDP-tárcavezető lapértesülések szerint blokkolja az EU Kijevnek szánt kilencmilliárd eurós pénzügyi támogatását, és csak egymilliárd euró kifizetését hagyta jóvá. Lindner ellenzi, hogy a támogatás az európai adósság terhére történjék.

Borítókép: Robert Habeck zöldpárti alkancellár júniusban jelentette be, hogy a vészhelyzeti terv második szakaszába léptek / dpa Picture-Alliance via AFP / Michael Kappeler