2022.02.22. 10:29
Jól válasszuk meg metszés idejét!
A kerti fa- és növénymetszések időpontja kulcsfontosságú, legkorábban a korán ébredő növényeknek van rá szüksége, mert azok gyorsan zöldbe öltöznek. A tél vége a gyümölcsfák metszésének az ideje, amikor még nem indul meg a nedvkeringés, még nincs lomb a fákon, ezért jobban áttekinthetők. Amennyiben az időjárás engedi, február közepén-végén nekiállhatunk, de elhúzódhat a metszés március közepéig is.
Amennyiben az időjárás engedi, február közepén-végén nekiállhatunk, de elhúzódhat a metszés ideje március közepéig is.
Ellenőrizzük a szőlőrügyek állapotát!
Tél végén, amikor a veteményeskert még csendes álmát alussza, fagymentes időben a legkorábbi munkát a szőlő metszésével kezdhetjük, avat be a metszési rendbe Ujhelyy Károly hobbikertész, a Kertszövetség országos elnökségének tagja. Metszés előtt ellenőrizzük a szőlőrügyek állapotát. Néhány helyen vágjunk ketté egy-egy rügyet. Amennyiben annak közepe zöld, akkor nem érte fagykár a szőlőállományt. Ha barna-fekete a rügy, akkor a metszés során többször ellenőrizzük a lemetszett rügyeket, és vágjuk vissza a jó állapotban lévő rügyig, vagy halasszuk későbbre a metszést, amikor már kipattantak az ép rügyek. A szőlő metszésénél figyelembe kell venni a fajtájára jellemző termőképességet, és e szerint metsszük rövid vagy hosszú csaposra (2–3 vagy 5–6 szemre). Figyeljünk arra is, hogy a korán metszett szőlővesszőkön a rügyek fagyérzékennyé válnak, a késői metszés, melynek során erősen „könnyezik a tőke”, pedig nagymértékben legyöngíti a növényt. A holdjárás szerint kertészkedők a metszési időt fogyó vagy leszálló Hold fázisára időzítik, megfigyelések alapján ekkor kevesebb folyadékvesztés történik a metszett felületen.
Gyümölcsfát rügypattanás előtt
Gyümölcsfák metszését (fagymentes időben), általában még alvó, rügypattanás előtti állapotban végezzük, amikor a nedvek még nem indultak meg, például az almafákat, körtét, birset stb. Kivételek ez alól (a csonthéjasok) szilva, az őszi- és kajszibarack, amelyeknél, az ágak baktériumos befertőződése miatt megvárjuk a pirosbimbós állapotot. Ujhelyy Károly azt tanácsolja, a cseresznye és meggy esetében a letermett állapotuk utáni egy-három hétben zöld metszést végezzünk. A diófát és a mogyorót csak ősszel augusztus-szeptember hónapban szabad metszeni.
Bogyós növények
A bogyós gyümölcsű növények (ribizke, köszméte) metszését a letermett (3–4 éves) vesszők eltávolításával kezdjük, majd a további ritkításnál a beteg, fertőzött és kevésbé fejlett új hajtások kiválogatásával állítsuk be a kívánt vesszőszál mennyiségét. A málnánál az előző évi letermett vesszőket tőből kivágjuk, lehetőleg még a szüret után. Az új málnavessző hajtásokból 15 centiméterenként hagyunk egy vesszőt, amelyeket kordonos művelésnél 1,6–2 méternél visszacsípünk. Szabad művelésű töveknél 1,2–1,5 méter magasságban vágjuk vissza. A tüskétlen szedernél a letermett vesszőket tőből kivágjuk, és tövenként 5–6 új vesszőt hagyunk, amelyet 2–2,5 méter magasságban visszavágunk, és legyező-szerűen a kordonhoz kötözzük.
Díszfák és bokrok
A díszfák, bokrok ritkítását is elvégezhetjük, de Ujhelyy Károly felhívta a figyelmet, hogy a tavasszal virágzókat csak nyáron szabad metszeni, például az orgonát, aranyvesszőt, amelyeket csak elvirágzás után ritkítsunk, szabályozzunk. Kora tavasszal legfeljebb tőből kivághatjuk az elsűrűsödött bokrok felesleges ágait. Azokat a virágokat, cserjéket, amelyek a virágjaikat az idei új hajtásaikon hozzák, például a rózsa, hortenzia, erőteljesen vissza kell vágni. A későbbiekben pedig a levirágzás után visszacsípve új másodvirágok képzésére serkenthetjük.
