Vízkereszt: a három királyok ünnepe

A vízkereszt ünnepét epifámiának vagy háromkirályoknak is szokták nevezni, amely az epifámia görög szóból ered. Jelentése, „megjelenés”, azaz Epiphania Domini, az Úr megjelenése. Az egyik legősibb keresztény ünnep, amely Jézus Krisztus megjelenésének, kinyilvánulásának momentumait kapcsolja egybe. Ezen a napon emlékezik meg a nyugati kereszténység a napkeleti bölcsekről, Gáspárról, Menyhértről és Boldizsárról, akiknek neve napja is vízkeresztre esik. A keleti keresztényeknél Jézusnak a Jordán folyóban Keresztelő Szent János által való megkeresztelkedését ünneplik, és Jézus első csodatételét, amikor a Kánai menyegzőn a vizet borrá változtatta. 

Szentelt vizet mindenhová

Perger Gyula néprajzkutató elmondta, az evangélium szerint a bölcsek a betlehemi csillagot követve mentek Júdeába, hogy kifejezzék hódolatukat a zsidók újszülött királyának. Betlehemben megtalálták a gyermeket, akinek aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak. A néprajzkutató rámutatott, a vízkereszt hazánkban is a mai napig fontos ünnepe az egyháznak, Jézus megkeresztelkedésének emlékére a katolikus templomokban vizet szentelnek, és ebből a hívek is hazavihetnek. Egész évben ebből merítenek kereszteléshez és más szertartásokhoz, ahol szenteltvizet használnak. Ezen a napon tömjént is szenteltek. A magyar kifejezés abból a szokásból ered, hogy vízkeresztkor az emberek szentelt vízzel locsolták magukat, a házukat, szentelt vízzel itatták az állataikat betegség vagy rontás ellen, hogy áldás legyen a házon, egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták vele volt, másutt a kút vízébe is öntöttek belőle, volt, ahol az ólakba vagy a bölcsőbe is hintettek a megszentelt vízből. E napon elbúcsúztatva az óévet, lebontották a karácsonyfát, lévén, hogy ez január 6. az András napjával kezdődő karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsangi időszak kezdete is. 

Szimbolika - A bölcsek a pogányságot képviselték, több ószövetségi prófécia is utalt ugyanis arra, hogy a Megváltó küldetése a pogányokhoz is szól. Máté evangéliuma ír a napkeleti bölcsekről, a hármas szám szimbolikus jelentőséggel bír, utalhat a Szentháromságra, vagy Krisztus méltóságaira (az arany királyságára, a tömjén istenségére, a mirha emberi mivoltára) is.

Háromkirályjárás, csillagozás, csillagjárás

Hagyomány ezen a napon a háromkirályjárás vagy csillagozás, csillagjárás, amelynek során a napkeleti bölcsek látogatását idézték meg. Perger Gyula kiemelte a sok szempontból egyedülálló értékű, 11. századból fennmaradt, Hartwick győri püspök szertartáskönyvét, amely tartalmazza az első magyarországi csillagjárás játékot, a Tractus Stellae-t, amely e naphoz rendelt szöveg- és zenei anyagával gyönyörűen érzékelteti a kora középkori vízkereszt ünnep sajátosságát. A három napkeleti bölcs útját és kisdedimádását bemutató dramatikus játékot akkor még kispapok adták elő, később aztán a három királyt gyerekek személyesíthették meg, akiknek csillag mutatta az utat Betlehembe. Az európai középkori csillagjárás játékok között van ennél sokrétűbb is, ahol az egész születéstörténetet felöleli a dramatikus játék, az ember teremtésétől a bölcsek imádásáig. A néprajkutató szerint ez a sokrétű vízkeresztjáték azért izgalmas, mert ha ma körülnézünk a települések felállított betlehemjei között, akkor egy érdekes kavarodást látunk, ahol a szent család mellett a pásztorok és a három királyok is szerepelnek, amely események a bibliai időpontokat nézve nem egyidőben történtek. Ezt a teljes születéstörténetet bemutató vízkeresztjátékot még a 18. században jezsuita szerzetesek vagy papnövendékek adták elő Székesfehérváron és Győrben is a történeti kutatások szerint. 

Házra írt betűk - Vízkereszt ünnepéhez számos népszokás kapcsolódik, például a házszentelés, amikor a szentmise után a pap minden katolikus házat felkeresett, és az ajtókra az évszámot és a napkeleti bölcsek nevének kezdőbetűit G+M+B (Gáspár, Menyhért és Boldizsár) írta fel a megszentelt krétával. Ez a 15. századi eredetű szokás egy népies tévedésen, a házszentelés során felírt Christus mansionem benedicat! („Krisztus áldja meg a hajlékot!”) áldás C+M+B latin rövidítésének félreértésén alapul. Az ajtókat is meghintették ekkor szentelt vízzel, és a ház lakói szentelt vízzel vetettek keresztet lefekvés előtt.

Nagyon szép dramatikus játék volt ez gyertyafénnyel, csillagjelzéssel, házról házra járással, énekekkel, ennek hagyománya a magyarországi németek körében élt legtovább. Kéziratok is őrzik a játék „szereposztását” rajzokkal, milyen legyen a kiugró csillag szimbóluma, a jelmezek, a papi fejfedőkre hasonlító papírsüvegek. A három királyok járják a falu utcáit és köszöntő énekeket mondanak, amelyek Jézus születéséről szólnak. A „Szép jel és szép csillag, szép napunk támad” dallamára ugrasztják ki a csillagot, amely egy forgócsillag valójában és a Rábaközben a mai napig Szépjelennek hívják. 

Az újkori népszokásokban többnyire különvált a születéstörténet előadása, a pásztorjáték karácsonykor szerepel, a háromkirály-jelenet pedig a vízkereszti csillagozással fonódik össze. Azonban az újkori betlehemes játékok közt is vannak olyanok, melyek egyesítik a pásztorjátékot a háromkirály látogatásával. Valójában mindenhol a csillagjárással végződik az a szép dramatikus hagyomány, amely András nappal kezdődik, és Vízkereszt ünnepén záródik.

Kelet és Nyugat - A keleti egyházaknál Jézus keresztsége lett hangsúlyos (erre emlékeztet a vízszentelés), nyugaton pedig a napkeleti bölcsek látogatása került előtérbe, a második vatikáni zsinat óta a római katolikus egyház ezt ünnepli vízkeresztkor, Jézus megkeresztelkedésének ünnepét a következő vasárnapon tartják, a kánai menyegzőről egy másik napon emlékeznek meg.