Kiemelt figyelmet fordít a rendőrség az autópályák leállósávjaira

Kiemelten ellenőrizte az elmúlt egy évben a rendőrség a leállósávokat, különösen azokat a sofőröket igyekeztek kiszűrni, akik pofátlanul kikanyarodtak a legszélső sávba, és ott haladtak tovább, amikor a sztrádán dugó alakult ki. Azonban a rendőrség is ott volt a sorok között, fedélzeti kamerával felszerelt civil jellegű szolgálati gépkocsikból figyeltek. Az ORFK Kommunikációs Szolgálata érdeklődésünkre arról tájékoztatott, hogy a leállósáv jogosulatlan használata különösen útépítések, balesetek, vagy az adott útszakasz áteresztőképességének határát közelítő járműforgalom esetén valószínű, leginkább ekkor ellenőrzik ezeket a konkrét helyszíneket. Idén július elején például előre bejelentették, hogy az M1-M7 autópálya közös szakaszán, valamint az M7 autópálya Pest, Fejér, Veszprém és Somogy megyei szakaszán ellenőrzik három napig a leállósávok helyes használatát, a nyári csúcsforgalomban szabályosan közlekedő, időnként araszolva haladó gépjárművek mellett, ez idő alatt 17 szabályszegő sofőrt szúrtak ki. Ők százezer forintos büntetést kaptak. De ha már ott voltak, tizenhat esetben egyéb jogsértés (engedély nélküli vezetés, hatósági jelzés nélküli közlekedés, vezetés közbeni mobiltelefon használat, záróvonal átlépése) miatt is intézkedtek a civil autós egyenruhások.

Kérdésünkre egyébként, amely azt firtatta, hogy különösen a kelet-európai rendszámú járművekre jellemző, hogy nem műszaki hiba vagy vészhelyzet miatt várakoznak a leállósávban, az ORFK azt közölte, hogy a közlekedési ellenőrzés alá vont járművek kiválasztásánál a rendőrség nem tesz különbséget aszerint, hogy mely országban helyezték azokat forgalomba, hanem – a jármű honosságától függetlenül – a közlekedés biztonságára veszélyt jelentő, valamint a többi közlekedőt irritáló jogsértést elkövetők kiszűrésére helyezi a hangsúlyt.

Egók harca

Természetesen a magyar rendszámmal rendelkező autósokkal is előfordul, hogy időnként nem a szabályoknak megfelelően vezetnek, ám talán ezek közül is kitűnik, a büntető fékezés, amikor a forgalomban való közlekedés egyfajta játszmává fajul, és veszélyhelyzetet teremt.

Zerkovitz Dávid, közlekedéspszichológus szerint ez a büntető fékezés nem új keletű reakció az autósok körében, régen is volt – ha kisebb arányban is – csak akkor nem volt kamera, ami felvegye ezeket – a pszichológia nyelvén mondva – azonnali érzelmi válaszokat. A szakember rámutatott, egyre gyakrabban előfordul ma már az is, hogy oldalról ráhúzzák a kormányt a másik autósra, de azt is ebbe a körbe sorolta, amikor valaki hátulról villog, megközelítve az előtte haladót. A motiváció mindegyik esetben ugyanaz, aki ezt csinálja, úgy gondolja, hogy meg kell torolnia valamit, ami az előbb történt – véli a pszichológus, aki hozzátette, ilyenkor személyessé fajul a vezetés. Két ego kezd el közlekedni, nem pedig a jármű, beszűkül a gondolkodás, már nem az útszakaszra, hanem a játszmára koncentrál a sofőr, és változik a kockázatvállalás is: nem gondol a járműve műszaki állapotára, sem a saját képességeinek határára. Zerkovitz Dávid kiemelte, ha nincs belőle baj, akkor is félelmet idéz elő, célt pedig egyáltalán nem ér, hiszen ha valakit azért büntet valaki, mert rosszul vezet, akkor az a másik még feszültebb lesz, még inkább szorongani kezd, és később ezért okoz balesetet, ha pedig azért keveredik valaki konfliktusba, mert a másik agresszív volt, akkor az nem bűnbánóan fog viselkednek, hanem részt vesz a játszmában, és annak nem feltétlenül lesz jó vége.