Vörösiszapper a Győri Ítélőtáblán

A Mal zrt. vezetői és illetékesei ellen különösen nagy kárt okozva elkövetett közveszélyokozás bűntett miatt folyik eljárás, Veszprémben felmentették őket, de a Győri Fellebbviteli Főügyészség álláspontja szerint a törvényszék számos eljárási szabálysértést vétett, ítélete megalapozatlan, s ítéletét hatályon kívül kellene helyezni. Főként azért, mert a bűnösség már csak ettől eltérő tényállásra alapozva állapítható meg, s ahhoz a másodfokú bíróságnak nincs jogköre.

Az Ajka környéki károsultakat képviselő ügyvéd, dr. Bense László Erik korábban úgy nyilatkozott a Kisalföldnek, hogy véleménye szerint végül a harmadfok, tehát a Kúria tesz majd pontot a mondat végére. Hozzátette, hogy a vádirat tizennégy pontban sorolta fel, milyen szabályszegések voltak az – ügyészség szerint – ok-okozati viszonyban a bekövetkezett tragédiával: nem volt hatékony védelmi rendszer és védmű sem. A tárgyaláson a szakértők azonban azt mondták, hogy ez utóbbi európai szinten sem elvárás.

Akárhogy is dönt jövő héten a tábla, a felmentő ítélet miatt bizonyosan nem perelhetné vissza a megítélt kártérítési összegeket az alperes Mal zrt. Minden általunk megkérdezett jogász azt mondta, hogy a kártérítési felelősség jóval szélesebb körű, mint a büntetőjogi, s legfeljebb fordítva működhet a logika. Vagyis ha valakit egy büntetőtanács elítél, akkor arra nézve egy kártérítési perben bajosan mondhatnák ki, hogy nem terheli felelősség. A polgári perekben az ítélőtábla rendszerint a károsultaknak adott igazat, főként a nem vagyoni kártérítésekkel kapcsolatban, amire az átélt trauma miatt tarthattak igényt az Ajka környékiek.

Fotó: MTI

Ezelőtt két és fél évvel például egy devecseri önkéntes tűzoltó fordult a bírósághoz, 400 ezer forintos nem vagyoni kártérítést ítéltek meg neki, 2015 májusában pedig döntöttek a nagy perről. Akkor 66 károsult kért jogorvoslatot, igaz, közülük másodfokig már csak 30-an vitték az ügyüket. A bíróság akkor úgy látta, hogy a Mal zrt. nem tudta kimenteni magát a veszélyes üzem működéséből eredő károk miatti felelősség alól. Nem tudta ugyanis bizonyítani, hogy külső körülmény okozta a 2010. október 4-i gátszakadást, amely miatt 10 ember meghalt, 406 megsérült, közülük 120 súlyosan.

Sokan időlegesen elvesztették otthonukat, átmeneti szállásra kényszerültek, s a szakértők leírták: a katasztrófa után akár egy életen keresztül állandósulhat az elszenvedőkben a folyamatos készenléti pánik, a lélek háborús helyzethez hasonlót élt át Devecseren és Kolontáron. Ezekre figyelemmel a nem vagyoni kártérítés összegét duplájára – 500 ezer és 3 millió forint közötti összegre – emelték Győrben, de a vörösiszap-katasztrófa miatt 50–100 kártérítési per indult.

Az ítélőtáblára helyeződő nyomásról több vezetőt is kérdeztünk az elmúlt években a vörösiszapperrel kapcsolatosan. Handó Tünde, az OBH elnöke azt felelte, hogy "a bírósági szervezet szereplői – magamat is beleértve – már megszólaltunk akkor, amikor kellett. Nem hiszem, hogy naponta kellene kiállni, hogy miképpen védelmezzük a bírói függetlenséget." Dr. Széplaki László, az ítélőtábla elnöke nyáron adott első interjújában pedig úgy fogalmazott: "Akármilyen ítéletet is hoz a tanács, azon leszek, hogy a sajtószóvivőn keresztül minél érthetőbben el tudjuk magyarázni a közvéleménynek: milyen indokok vezettek a döntéshez."