Puhl Sándor 30 évvel ezelőtt vezette a vb-döntőt - Palotai Károly emlékeit is idézzük

A magyar labdarúgás történetének egyik legjelesebb eseménye volt, amikor harminc évvel ezelőtt Puhl Sándor vezette az 1994-es világbajnokság döntőjét, amelyet 0-0-ás végeredmény után tizenegyes rúgásokkal a dél-amerikai válogatott nyert meg. 

- Puhl Sanyiban megéreztem a lehetőséget. Olyan egyéniség volt, akin látszott, hogy jó játékvezető lehet, és dicséretére váljék, élt is a lehetőséggel. A portugáliai ifjúsági világbajnokság előtt engem kértek fel, javasoljak magyar játékvezetőt az eseményre. Két-három név közül választhattam, előtte tanácskoztam Nagy Miklóssal, a JT vezetőjével és így esett a választás Puhl Sándorra. Ez volt a nemzetközi bemutatkozása és az már csak rajta múlt, hogy ilyen jól sikerült számára. A mondás igazsága ugyanis örök: valakit csak addig lehet menedzselni, amíg ki nem megy a pályára. Az ellenőre az egyik jó barátom, a mexikói Mario Rubio Vasquez, a kilenctagú FIFA JB tagja volt. Sanyi annyira belopta magát a szívébe, hogy ettől kezdve végig mellette állt. Akkor is, amikor később nehéz helyzetbe került.
Az 1994-es amerikai világbajnokság idejére Puhl Sándor nemzetközileg jegyzett, rangos játékvezetővé vált. A kiélezett versenyben azonban számos vetélytárssal kellett megküzdenie és a siker érdekében kellett az a kifinomult sportdiplomácia, amit Palotai Károly képviselt, és amelynek segítségével „felépítették” és eljuttatták őt a vb-döntő küszöbéig.
– A FIFA vezetése mindenáron a dán Peter Mikkelsent erőltette, kimondva-kimondatlanul őt szerette volna látni a finálé vezetőjének. A jb tagjainak viszont nem volt szimpatikus a nemzetközi vezérkar akarnoksága. A döntő előtti napon a szavazás első fordulójában az Európán kívüli jb-tagok egy része a dán bíróra szavazott, de Sanyi így is 7–2-re nyert. Egyértelmű döntést kellett viszont hozni, így újabb választásra került sor. Fontosnak bizonyultak az időközben egymás között lefolytatott beszélgetések – a jb-nek három európai tagja volt, rajtam kívül az olasz Paolo Casarin és a belga Alexis Ponnet –, az volt a válasz: mindegy ki, csak az ne legyen, akit a FIFA akar. Bár becsültük Mikkelsent, ezek után már másoknak is természetes volt, hogy Puhlra fognak szavazni. A második körben így is történt. Amikor kiderült a győzelme, nekem nagyobb öröm volt, mintha annak idején én vezethettem volna finálét. Nem szégyellem, sírtam örömömben, ha jól emlékszem, életemben harmadszor. Először, amikor otthagytam a békéscsabai szülői házat, másodszor Freiburgban, amikor mesés szerződést kaptunk, és harmadszor Los Angelesben…

Pezsgővel köszöntötték a születésnapját ünneplő Puhl Sándort

A Queen Mary óceánjáró hajón a FIFA egy nagyszabású fogadást szervezett, és ezen tortával és pezsgővel köszöntötték a születésnapját ünneplő Puhl Sándort. A jb-nek másnap kellett dönteni arról, ki vezesse a finálét, Palotai Károly kihasználta a kedvező alkalmat és az exkluzív környezetben is lobbizott Puhl sikeréért.
A rendkívül elegáns Hotel Ritz Carltonban volt a játékvezetők főhadiszállása az amerikai világbajnokságon. Ide rendelték be a döntő előtti napon a „kalapban maradt” kilenc játékvezetőt és tizenkét partjelzőt. A másfél órás jb-ülés után amikor feltárult az ajtó, hiába tudta a végeredményt Palotai Károly, a titoktartás kötelezte: meg kellett várnia, amíg a testület elnöke, David H. Will közölte a jó hírt Puhl Sándorral.

- Hála Istennek Sanyinak nagyon jól sikerült a Brazília–Olaszország mérkőzés, annak is köszönhetően, hogy minden tekintetben felkészült rá. A sportdiplomáciai döntésnek köszönhetően ugyanis már előre jöttek a jelzések: a döntőben vigyázzon… Az első félidő elején, amikor az ominózus brazil leshelyzetet volt bátorsága befújni annak ellenére, hogy a dél-amerikai partjelző nem intett, megnyugodtam, itt már nagy baj nem lehet. 

"Meggyőződéssel vallom, ha nincs  Palotai Károly, én soha nem jutok el a vb-döntő levezetéséig. Többször beszélgettem vele erről. Amit aktív időszakában elvett tőle az élet, a sportdiplomáciai lobbi, azt ő vissza tudta, vissza akarta adni, amikor nekem segített a pályafutásom során, különösen az amerikai világbajnokság idején. Fél percig sincs kétségem a szerepét illetően, mint a FIFA JB tagja, minden tekintélyét latba vetette, hogy rám bízzák a döntő vezetését. A legfelemelőbb ebben az egészben az a pár perc volt, amikor a küldés kihirdetése után Márton Sanyi, aki partjelzőként volt kint vb-n, Palotai Karcsi és én a Los Angeles-i rendkívül elegáns Ritz Carlton Hotelben felmentünk a szobába, leültünk és mindhárman elkezdtünk sírni örömünkben. Három magyar  sok-sok ezer kilométerre a hazájától. Sose felejtem el, amit akkor mondott Karcsi: „Annyit kívánok neked, mint amennyit magamnak kívánnék.”  Kell ehhez kommentár? Nem volt ember, aki jobban szorított volna értem a döntő előtt. Igaz, egyedül neki volt dupla kihívás a szereplésem: ha elrontom a meccset, a FIFA-ban biztosan sokan támadták volna, miért támogatott ennyire engem" - nyilatkozta többek között Puhl Sándor a már említett könyvben.
– A FIFA elnöksége, élén Joao Havelange elnökkel, az 1994-es világbajnokság után úgy nyilatkozott: mindennel elégedettek. Ezek után egy kicsit váratlanul ért, hogy többedmagammal kitettek bennünket a jb-ből és ráadásul ezt is mástól tudtam meg. Genovában a Sampdoria–Arsenal meccs ellenőre voltam, amikor odajött hozzám Baldas olasz játékvezető és megkérdezte tőlem: tudom-e, hogy már nem vagyok a jb tagja? Csak néztem és gondolkodtam, erre a kérdésre mit lehet válaszolni… Miután hazajöttem, nemsokára valóban kaptam egy levelet Havelange úrtól, miszerint köszönik a munkánkat, de másoknak is szeretnének lehetóséget adni. Érdekes módon ez a döntés csak az európai bírókat érintette, elképzelhető, a FIFA nagyuraival való szembeszállás volt a váltás oka.

Puhl Sándort sikeres pályafutása során négyszer választották a világ legjobb játékvezetőjévé, 2021. május 20-án, 65 éves korában hunyt el.