Századik perc

Érzelemdús esténk volt vasárnap, szurkoltunk a magyar labdarúgó-válogatottnak a skótok ellen, hogy sikerüljön megszerezni a hőn áhított győzelmet. Ha ez elég lesz ahhoz, hogy továbblépjünk a csoportból, akkor azért, ha csak a tisztességes búcsút jelenti majd, akkor azért. A remény végig élt, hiszen a skótok hiába birtokolták többet a labdát, a kapunkra szinte nem jelentettek veszélyt. 
A 68. percben aztán mindenkiben meghűlt a vér: a skót kapus, Gunn kirobbant a kapujából és minden(ki)t vitt. A borzalmas ütközés után Varga Barnabás mozdulatlanul a földön maradt és a társak integetése már jelezte, nagy a baj. Amikor a segítő személyzet eltakarta Vargát, szerintem valamennyi futballszurkolóban felsejlett a dán Eriksen három évvel ezelőtti, vagy szegény Fehér Miki régebbi esete. Szerencsére az egykori gyirmóti csatár megúszta agyrázkódással és arccsonttöréssel. 

És eljött a századik perc Hajdú B. István felejthetetlen kommentálásával. A mezőny legjobbja, Sallai Roland elszáguldott a jobb oldalon, középre adását Csoboth Kevin lőtte a jobb sarokba. Ezzel eldöntötte a három pont sorsát, mert véget ért a mérkőzés. A csapat együtt ünnepelhetett a szurkolókkal, miközben nem feledkeztek meg az időközben kórházba szállított sérült csapattársukról sem. 
„Köszönettel tartozunk a szurkolóknak, akik oda-vissza ingáztak Magyarország és Németország között, nekik ajánljuk a győzelmünket, nem pedig a billentyűhuszároknak” – nyilatkozta a meccs után Marco Rossi. Nem nehéz megfejteni, ez azoknak szólt, akik az elmúlt két mérkőzés után bántó, gúnyolódó kommentekkel árasztották el az internetet, annak örülve, hogy honfitársaik valahol a világban vereséget szenvedtek.