Az ETO kapusa, Ruisz Barnabás szeretne minél hamarabb az NB I-ben szerepelni + videó

- Lélektanilag is fontos lehetett a legutóbbi tiszakécskei győzelem. Ilyenkor kellemesebben telik a hazaút? - kérdeztük.
- Természetesen, egy-egy győztes meccs után jobb a hangulat a csapat buszán, mint amikor nem sikerül begyűjteni a három pontot. Most is így volt, nehéz, küzdelmes kilencven percen voltunk túl. Az első félidőben még ült a játékunk, a másodikban viszont a kécskeiek ránk jöttek, jól presszingeltek, A kiesés ellen küzdenek, mindent megtettek az egyenlítésért, de szerencsére ez nem jött nekik össze .
- Ebben jelentős volt szerepe az ön jó védéseinek is...
- Szerintem akkor tökéletes egy mérkőzés, ha nem kapok gólt és nyerünk. Örülök, hogy a csapat védőmunkája mellett én is hozzá tudtam tenni a magamét ehhez.

- Mindig kapus szeretett volna lenni?
- Nem, védőként kezdtem a pályafutásomat. Győrött részt vettem az ovifoci programban, innen kerültem az ETO-hoz Cs. Kovács Laci bácsi csapatába. Ekkoriban tetszett meg, hogy a kapus ugrálhat a kapuban, kézzel lövéseket védhet. Ez jobban vonzott, mint a mezőnyjáték, a góllövés. A korosztályom átlagához képest magasabb voltam, talán ez is szerepet játszott benne. Elkezdtem a kapusedzéseket, idővel az edző is ezen a poszton számított rám. Ettől kezdve már csak erre koncentráltam.
- Gondolom, onnantól kezdve végigvédte az utánpótlás-korosztályokat...
- Nagyon nem. Minden csapatomban második számú kapusnak számítottam. Az évek alatt aztán a vetélytársak lemorzsolódtak mellőlem. Igaz, én soha nem adtam fel, sokat dolgoztam azért, hogy eljussak erre a szintre. Ebből az időszakból a legbüszkébb arra vagyok, hogy megnyertük az U19-es bajnokságot és ezzel jogot szereztünk arra, hogy induljunk az ifjúsági Bajnokok Ligájában. Rendkívül csalódottak voltunk, amikor abban az esztendőben a Covid járvány miatt nem rendezték meg a BL-t.
- Mikor mutatkozott be az NB II-ben?
- 2021 március közepén a Csákvár ellen játszottunk Győrben, egy-egy lett a végeredmény. A meccs előtt kicsit izgultam, de a pályán ez nem már látszott. Szerencsére elég jól ment a védés. Úgy emlékszem, háromszor is góltól mentettem meg a csapatot. Bemutatkozó meccsnek tökéletes volt. Azóta kisebb-nagyobb megszakításokkal élvezem az edzők bizalmát.

- Milyen céljai vannak a pályán, illetve a civil életben?
- Főiskolára jártam, de nemrégiben abbahagytam, mert a tanulás és a futball együtt sok volt a számomra. Most a sportpályafutásomra fókuszálok, de nem mondtam le arról, hogy diplomát szerezzek. A karrierem során szeretnék minél hamarabb NB I-es kapus lenni, már idén kivívni a jogot az ETO-val. A legmagasabb osztályban is bizonyítanám a tehetségemet. s ha már ott vagyok, akkor szeretném megugrani a többi lépcsőfokot is, mint egy jó külföldi szerződés és a válogatottság.
- A család, a barátok, a szurkolók támogatása mennyire játszik szerepet a pályafutásában?
- Mindenki sokat segít, a szüleim, a barátnőm is mellettem álltak a nehezebb helyzetekben is. A szurkolók biztatása fontos minden játékosnak, ám sokszor fogalmaznak meg építő kritikát is. A csapattal azon leszünk, hogy minél több örömet szerezzünk a számukra.