Napról napra jobb szeretne lenni Rinka Duijndam, az Audi-ETO holland kapusa

„Érdekesség, hogy egyáltalán nem kapusnak készültem. Kissé vicces történet, hogyan kerültem a kapuba – kezdte Rinka Duijndam a klub honlapjának adott interjújában. – Egyszer egy juniortornán senki sem akart beállni a kapuba, így rám esett a választás, a mérkőzést megnyertük, én pedig azt mondtam, rendben, hadd maradjak kapus.”

Bejött a váltás, hiszen talán ennek is köszönhető, hogy már fiatalon a felnőttválogatottban szerepelt, Duijndam tagja a 2019-ben Japánban világbajnoki címet szerzett, valamint a 2018-ban Európa-bajnoki bronzérmes holland válogatottnak. A komoly válogatott eredmények ellenére azért meglepte, mikor az Audi-ETO megkereste.

„Leginkább azt mérlegeltem, hogy saját karrierem szempontjából jó döntést hozzak. Ismertem az ETO nevét, tudtam, mennyire sikeresek. Beszélgettem a kapott lehetőségről a családommal, a menedzseremmel. Mindig nehéz új játékosként egy új helyen helytállni, nagyon izgatott vagyok. Szeretnék a lehető legtöbb játéklehetőséghez jutni, fejlődni és sokat tanulni a csapattársaimtól” – folytatta a 25 éves hálóőr, aki a Dortmund kapusaként már játszott a zöld-fehérek ellen.

„Élénken él az bennem az a két találkozó, épp a covid alatt volt, szinte üresen kongó lelátók előtt. Az itteni hangulatból akkor semmit sem tapasztaltam meg. Viszont teljesen magával ragadott az az atmoszféra egy korábbi alkalommal, amikor a holland válogatottal Magyarország ellen léptünk pályára az Audi Aréna Győrben, az pont Görbicz Anita búcsúmeccse volt egyébként” – mesélte a játékos, akinek a győriek másik hollandja, Yvette Broch sokat segített.

„Yvette és én ugyanarról a környékről származunk, nem messze nőttünk fel egymástól. Nem mondom, hogy barátok lettünk volna, de rengeteg segítséget kaptam tőle. Győrbe való igazolásom kapcsán is felhívtam, megkérdeztem néhány dologról. A poszttársam, Sandra Toft kiváló kapus, biztos vagyok abban, hogy jól ki fogunk jönni egymással. Nagyon ideges voltam, amikor ideszerződtem, mert a győri csapat telis-tele van világklasszisokkal, akik amúgy nagyon kedvesek velem az első perctől” – mondta Duijndam, akinek az a mottója: jobb legyek ma, mint tegnap voltam.

Rinka Duijndam nagy kutyabarát, van is egy kutyája, akire most a szüleim és egyik testvére vigyáz rá Hollandiában, de amint a felkészülési időszak befejeződik, addigra már Győrben lesz. Elsőre egyébként nem is gondoltam volna, hogy én ezt a kutyát hazaviszem, amikor viszont már az autóban ülve kezemben tartottam, azon gondolkodtam, hogy hívjam? Sok ötlet eszembe jutott, de végül Baileynek neveztem el” – árulta el Rinka Duijndam, aki családközpontúnak tartja magát, emellett ha nem kézilabdázna, akkor a marketing területen dolgozna, közösségimédia-specialistaként.

„Két éve fejeztem be egyetemi tanulmányaimat sportmarketing szakon, de igazán annak örülnék, ha meg tudnám valósítani régi álmom, és egy kis reggeliző-kávézót nyithatnék” – mondta a kapus, aki mögött nehéz időszak is áll.

Mint azt korábban egy holland újság megírta: amikor a német bajnokságban szerepelt, a folyamatos stressz miatt a kiégés jeleit mutatta.

„Az a két év nagyon kemény volt számomra személyesen és a sportban is. Meg akartam valósítani az álmaimat, és sokat, talán túl sokat követeltem magamtól. A félelem, a szomorúság és a tehetetlenség fokozatosan átvette az irányítást a testemen. Borzalmas volt ezt megtapasztalni.”

A németországi edzőjével és pszichológusával konzultálva egy időre abbahagyta a kézilabdázást, majd Norvégiában tért vissza a játékhoz, a HK Sola színeiben újra elkezdte élvezni a játékot, Per Johansson, a holland válogatott szövetségi kapitánya újra meghívta a válogatottba.