2024.09.28. 10:57
Keletnémetek a soproni határon: a vasfüggöny leomlásának igaz története – Fotók
A soproni városháza dísztermében tartották Matthew Longo amerikai politológus, Áttörés című könyvének a bemutatóját. A Páneurópai Piknikkel foglalkozó kötet nagy érdeklődést váltott ki Angiliában és Amerikában, elnyerte a brit Orwell- díjat is.
Az Áttörés magyar változata a Rubicon Intézet gondozásában jelent meg és a Páneurópai Piknik 35. évfordulójára készült. A szabadság álma és a vasfüggöny leomlása alcímmel jegyzett kötet ez év júniusában elnyerte a brit Orwell-díjat. A soproni bemutatón Matthew Longo szerzővel, valamint Nagy Lászlóval, a Páneurópai Piknik 89' Alapítvány titkárával Bauer Bence, a Magyar-Német Intézet igazgatója beszélgetett.
Sopron büszke a piknikre és a szervezőire
Azt megelőzően Farkas Ciprián polgármester köszöntötte a résztvevőket, és elmondta, mennyire büszke a város az Európa újraegyesítéséhez vezető piknikre és bátor szervezőire. Magas László, a Páneurópai Piknik 89' Alapítvány elnöke pedig örömét fejezte ki, hogy az amerikai szerző ezt az eseményt választotta könyve témájának, és átadta emlékként a vasfüggöny egy darabját.
Matthew Longo könyve a kelet-európai rendszerváltozás egyik fontos eseményéről szól. Arról, amikor lelkes magyar civilek elhatározták, hogy pikniket rendeznek Magyarország és Ausztria határán, vagy ahogyan akkor hirdették: a rettegett, gyűlölt vasfüggöny tövében. Az esemény hírére keletnémet „turisták” lepték el a környéket, akik a kommunista NDK-ból érkeztek, és félelemmel vegyes reményekkel várták a pillanatot, hogy megnyíljon előttük a szabad világba, azaz a kapitalista német államba vezető út.
Emberi sorsok a történelem sodrában
Azzal, hogy Magyarország megnyitotta határait, elősegítette a berlini fal lebontását, a két német állam újraegyesítését és az egységes Európa megteremtését. A német politikusok ezért számtalanszor köszönetet mondtak és kifejezték hálájukat.
A szerző izgalmas stílusban, keletnémet és magyar sorsokon keresztül mutatja be a piknik és a határbontás eseményeit és jelentőségét.
Felkereste a piknik egykori szervezőit, a határon menekülő keletnémeteket, beszélt határőrökkel, magyar és német politikusokkal, egyszóval a történelem alakítóival. Interjúk tucatjait készítette és dokumentumok ezreit tanulmányozta. Hat év kutatómunka áll a kötet mögött.
Matthew Longo: Áttörés című könyvének a bemutatója
A határok érdekeltek. Az első könyvemet az amerikai és mexikói határ témakörében írtam, de egészen más összefüggésben. Amikor Magyarországon jártam és először hallottam a piknikről, azonnal elhatároztam, hogy feldolgozom, mert annyira érdekes a történet, és annyira különlegesek a szereplők
- magyarázta az indíttatását Matthew Longo, aki jelenleg Hollandiában él és a politikai tudományok professzora a Leideni Egyetemen. Véleménye szerint a könyv varázsa a személyességében rejlik. Igazán mély emberi történeteket tár fel, ami messze túlmutat a száraz történelmi tényeken. A történelemnek azt a szakaszát mutatja be, amikor az emberek az életüket kockáztatták a szabadságért. - Szerencsés vagyok és megtisztelve érzem magam, hogy részt vehettem ennek a történek a feltárásában és megírhattam a könyvet - tette hozzá.
Nem készültek dokumentumok
Megítélésem szerint a könyv legnagyobb értéke, hogy nyolcvan százalékban "oral history", vagyis "szóbeli történelem". Egy olyan korszakot mutat be, amikor nem készültek dokumentumok, mert mindenki óvatos volt
- beszélt a kötetről Nagy László. - Másrészt, a történelemkönyvekben mindig a vezető politikusok, vagy tábornokok szerepét emelik ki és az ő döntéseiket elemzik. Arról soha nem beszélnek, hogy a kisember hogyan élte meg a történelem viharát. Ez a könyv pedig éppen erről szól. Sok keletnémet menekült gyötrelmes emberi sorsától. Bemutatja a szervezők történelmet alakító botladozásait is, ahogyan sodortak bennünket az események. Annyira érdekesek ezek az emberi történetek, hogy nem lehet letenni a könyvet. Ugyanakkor, a személyes sorsokon keresztül az olvasó megismeri a történelmi tényeket és a politikai összefüggéseket is - tette hozzá Nagy László, akinek Matthew Longo sokszorosan kifejezte háláját.
Rengeteg értékes anyaghoz jutott a privát archívumából, és az interjúalanyok felkutatásában is segítette. A kapcsolatuk egy nemzetközi konferencián kezdődött, amikor Nagy László a Páneurópai Piknik Emlékparkban tartott angol nyelvű vezetést a résztvevőknek. Az amerikai politológust annyira lenyűgözte a történet és a helyszín, hogy azonnal elhatározta, erről könyvet fog írni, amihez kérte az egykori szervező segítségét. Mindez hat évvel ezelőtt történt.
Az Áttörés könyvajánlója:
Sopronpuszta elhagyatott hely két világrendszer határán, bár sokan itt hagyták volna el az egyiket a másik kedvéért. Éppen ezért szorosan őrizték. A Churchill által vasfüggönynek nevezett szögesdrót kerítés vigyázta a keleti végeket a nyugati világot jelképező Ausztria határa mentén. A határzár nemcsak jelképesen választotta el a két világot, nagyon is valóságos veszélyt jelentett az azon átjutni próbálkozók számára. Az eredeti aknazár azonban túl sok áldozatot követelt, így azt egy elektromos jelzőrendszerrel váltották fel.
A nemzetközi helyzet enyhülésével ez is feleslegesnek látszott, így 1989 tavaszán felszámolták. Éppen ekkor éleződött ki a belső társadalmi feszültség a keletnémet államban, s mind több NDK-s állampolgár számára az NSZK jelentette az ígéret földjét. Ám oda eljutni a Stasi ellenőrzése alatt álló keletnémet társadalom számára teljesen lehetetlennek látszott. Ebben a helyzetben csillant fel egy kiskapu reménye: Magyarország!
A két, eltérő társadalmi berendezkedésű német állam leleményes lakói sokszor balatoni nyaralásuk során kerülték ki a keletnémet
állambiztonsági szervek óvó tekintetét. Ez adta a reményt, hogy a két német állam között a legrövidebb út Magyarországon át vezet.
Ugyanekkor kezdett szervezkedni egy lelkes kis csapat Debrecenben, majd Sopronban: rendezzünk pikniket a vasfüggöny helyén! A szálak hamarosan összeértek… Sopronpusztán, 2019. augusztus 19-én. Erről később Helmut Kohl, a majdan újraegyesülő Németország kancellárja így emlékezett: „itt ütötték ki az első követ a berlini falból”.