Szobrászati kiállítás nyílt Győrben Boldogasszonyunkról – Fotók

- Magyar örökségünk, történelmünk, hagyományaink, kultúránk és erényeink ismerete és szeretete nélkül olyanok vagyunk, mint egy fa, gyökerek nélkül. Örökségünk olyan szemmel nem látható, kézzel nem fogható „hagyaték”, amely máig is él népdalainkban, népzenénkben, népmeséinkben, megelevenedik nemzetünk erényeiben, de leginkább a magyarság egyedülálló Boldogasszony tiszteletében csúcsosodik ki - fogalmaz Józsa Judit kerámiaszobrász, művészettörténész.

Az alkotó kiállítása csütörtökön nyílt meg a Győri Egyházmegye támogatásával, a Triangulum Galériában. E tárlat korunkban, amikor Európában a nemzeti és keresztény értékrendet háttérbe szorítják, éppen ennek megerősítését szeretné szolgálni. 

Végigjárva megismerhetjük a leghathatósabb védelmezőnk, Boldogságos Szűz Mária életét, a születésétől a mennybevételéig, az utóéletét, kultuszát is érintve, úgy ahogy a Katolikus Egyház a Krisztus misztérium összefüggéseiben ünnepli őt a liturgikus év során. 

- Népművészetünk motívumkincse egy olyan összefüggő jelrendszer, amely őseink világszemléletének alapvető elemeit őrzi. Ez a világlátás, a jelekben rögzített és jelekkel közvetített tudás pedig ma is érvényes üzenettel szól. Meggyőződésem, hogy a magyar kultúra úgy maradhat fenn, ha vannak magyar családok, ha vannak magyar gyermekek. A családban öröklődik a hagyomány, itt történik az erények elsajátítása és csiszolása, itt formálódik a lélek, a hit, a nemzettudat és a hazaszeretet is - hangsúlyozza a művész.

-E kiállításban kicsik és nagyok egyaránt megismerhetik a magyar népmesék terrakotta kisplasztikákba mintázott főbb mesehőseit, domborműveken fedezhetik fel azokat az erényeket, amelyek nemcsak a népmese főhősének, hanem a magyar nemzetnek a jó tulajdonságai. A magyar népmesék világszép, tündöklő királyné asszonya, Tündér Ilona az ősi hitvilágunkból vezet át kereszténységünk Napba öltözött Boldogasszonyához, hogy a Mária, a magyarok Boldogasszonya c. kiállítás szobrain révén megismerhessük a magyarság egyedülálló Boldogasszony tiszteletét - tette hozzá Józsa Judit.

Szent István király minden világi küzdelmen felülálló mennyei pártfogót hagyott örökül kereszténnyé vált utódaira. Első szent királyunk tanácsadója, fiának, Szent Imrének nevelője, Szent Gellért püspök volt az, aki előrelátóan rendelte el, hogy Jézus anyját, Máriát - Boldogasszonynak nevezzék. A honfoglaló magyarság mélyen tisztelt istenanyja, a Boldogasszony, valójában népünk történeti tudatának, mitologikus gondolkodásának legkiemelkedőbb és legfontosabb példája: a kereszténység egyetemes tradícióinak és a magyar ősi örökségnek megtestesítője. 

A tárlat szeptember 15-ig látogatható minden nap 10-18 óra között. Belépőjegyet a Szent László Látogatóközpont recepcióján (Káptalandomb 13.) válthathatnak az érdeklődők.