Nemzeti jelképeinket mutatja be a kapuvári múzeum

A kapuvári múzeumban minden hónapban „megválasztják” a hónap műtárgyát. Augusztusban nemzeti jelképeinkkel díszített tárgyak kerültek elő az intézmény raktárából. Egy címeres tükör, egy díszsebkendő, egy biedermeier pohár és két nemzeti színű tányér emlékeztet hazánk identitáskereső korszakára. Varga Izabella, a múzeum munkatársa mutatta be a tárgyakat. 

– A tizenkilencedik század folyamán, a huszadik század elején Európa-szerte tömegével születtek jelképek, rítusok és mítoszok a nemzet és az állam iránti lojalitás erősítése érdekében. Ez a korszak volt a népi kultúra felfedezésének kezdete is – vázolta a körülményeket Varga Izabella. – Hazánkban az első jelek a reformkor nemzeti identitást kereső időszakában jelentkeztek. Állomásait jelzi a népköltészet alkotásai­nak meginduló gyűjtése, az ennek nyomán kibontakozó irodalmi népiesség, majd a jobbágyfelszabadítás után kivirágzó, új stílusú népművészet által létrehozott díszes, paraszti tárgyak, mint például a kalotaszegi és a mezőkövesdi hímzés, a festett parasztbútor iránti érdeklődés megélénkülése, majd ezek megjelenése az úri házakban. 

A múzeumi kiállítások és raktárak tárgyai tanúskodnak róla, hogy az akkoriban megalkotott nemzeti jelképek, mint például a koronás vagy a korona nélküli magyar címer, a trikolór, a betyár vagy a huszár alakja egyaránt feltűntek mind a magasabb társadalmi osztályok, mind pedig a parasztság tárgyain. A leggyakoribb, általánosan kedvelt díszítőmotívum kétségtelenül a címer. A népi díszítőművészet ornamensei­vel egyenrangúan kezelték, így érthető, hogy ábrázolása idővel eltávolodott a heraldika szabályaitól. 

– A tárgyak tanúsága szerint inkább a koronás változatot alkalmazták. Ábrázolásában a tizenkilencedik század elejéig, a reformkorig jellemző volt, hogy a kiterjesztett szárnyú kétfejű sas, a Habsburg-család címerállata mellén kapott helyet a címerpajzs. Így jelenik meg a múzeum állandó kiállításán látható, 1833-ban készült babóti mestergerendán is. A koronás címert látjuk a gyűjtemény 1909-ben készült faragott tükörkeretén, a huszadik század első felében, Osliban hímzett díszzsebkendőn, valamint az iparművészeti gyűjtemény biedermeier emlékpoharán is. Nemzeti jelképeink közül a zászló hármas színét fedezhetjük még fel a gyűjtemény tárgyain. A gyári keménycserép tányérok fehér alapszínére festették. A két, első világháborús emléktányér közül az egyiknek a peremén fut körbe a nemzeti színű szegély, a másikon a háromszínű lobogó díszlik – mutatta be a kiválasztott darabokat Varga Izabella.