A szemeskályhák múltját kutatja a rábapatonai fazekasmester, Káldi Károly

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) minden évben meghirdeti ösztöndíját száz főre, ebből a rábapatonai Káldi Károly a tárgyalkotó népművészet kategóriában nyert. 

A helyi fazekasoknak a kályhaépítés régóta mellékjövedelmet adott. A szemeskályha a középkori várak és kúriák tüzelőberendezése volt, a technológia a népművészetben élt tovább. A kályha alsó részét régen préselt díszcsempék alkották, ezek között voltak madaras, életfás, hazafias jellegű témák. A csempéket fafaragók vagy maga a fazekas faragta ki. A kisalföldihez rokonként társulnak a Balaton-felvidéki kályháshagyományok. A Dunántúlon szemeskályhákkal fűtöttek az 1700-as évek végétől egészen az 1900-as évek elejéig, a sparheltek megjelenéséig. Azokkal ugyanis már nemcsak fűteni, hanem főzni is lehetett. A régi kályhákat sokszor lebontották, és elemeikből építették fel a sparhelteket. 

 – fogalmazott a fazekasmester. 

– Felkeresek majd a három év alatt magángyűjteményeket, nagyobb múzeumok raktárait. Szívesen veszek bármilyen információt a témában. Egy mintagyűjtemény létrehozása a cél, illetve a csempék feldolgozása sajátos stílusban: művészeti tevékenységem részeként újrafogalmazom majd őket úgy, hogy az a ma emberének is befogadhatóbb legyen. 

Káldi Károly hozzátette: régiónkban a házaknál már nem nagyon vannak régi, hagyományos kályhák, csak azok, amelyeket a mai kályhások építettek fel. Ugyanis az egykori technológia a ma korának már elavultnak számítana, de jó lenne, ha egy felújított parasztházba beépülhetnének olyanok, amelyek a mai követelményeknek megfelelnek. 

A népművész kifejtette, hogy célja továbbá az oktatás, a tudásátadás: az összegyűjtött anyag megjelenik kiállításon, megy művészeti iskolába elő­adást tartani, ami tudást összegyűjt, annak az alapjai egy pár napos kurzuson megtanulhatók lesznek. 

Az ösztöndíja évek kiállítással zárulnak majd az MMA budapesti székházában.