2024.06.21. 10:19
Nyugdíjasan is oktat és kutat a soproni születésű Várszegi Asztrik atya
Várszegi Asztrik emeritus főapáttal a közelmúltban bemutatott Pár-beszédben című könyvének soproni bemutatóját követően beszélgettünk. A különleges hangulatú interjúban részletesen mesélt családjáról, iskolai éveiről, a papi hivatás felé vezető útról és jelenlegi életéről.
Várszegi Asztrik, Pannonhalma egykori főapátja anyai ágon soproni, apai ágon pedig győri kötődésű. Nagyapját, aki hivatásos altiszt volt, 1935-ben helyezték át Sopronba, így apai ágon is soproniak lettek. Iskoláit a városban végezte, amely évek rendkívül meghatározóak voltak számára és bár évtizedekkel ezelőtt elkerült a városból, gimnáziumi osztálytársaival azóta is szoros a kapcsolata. Szülővárosára, Sopronra pedig mindig különös szeretettel gondol.
Várszegi Asztrik belső szólítása
Az, hogy a papi pályát választottam egy felemelő véletlennek köszönhető, de a bencésekhez való közelség, a ministrálás és a családi hagyományok mind hozzájárultak a döntésemhez. A belső élmény és az elhivatottság érzése vezetett arra, hogy bencés szerzetes legyek. Emlékszem, 1963 augusztusában, egy újmisén éreztem először ezt a mély belső szólítást, ami azóta is töretlen bennem
- mesélt a kezdetekről.
Fiatal szerzetesként először a teológiát végeztem el, majd a magyar néphadseregben szolgáltam, ami meghatározó volt az emberekkel való kapcsolatteremtésben. Leszerelésem után pappá szenteltek, és később az ELTE-n történelem-ének szakos diplomát szereztem. A bencés közösségben először Győrben, majd Pannonhalmán tanítottam. A rendszerváltás idején, 1988-ban, II. János Pál pápa kinevezett esztergomi segédpüspöknek, majd 1991-ben Pannonhalma főapátja lettem. Huszonhét évig töltöttem be ezt a pozíciót, míg végül 2018-ban visszavonultam
- mondta.
A hit számomra olyan ajándék, ami az emberi kapcsolatokban, imádságban és a mindennapi életben nyilvánul meg. Jézus mondása, miszerint "aki kér, az kap, aki kopogtat, annak ajtót nyitnak," mélyen meghatározza az életemet a mai napig. Ez a belső élmény és tapasztalat adja meg a mindennapok örömét, biztonságát és reményét
- hangsúlyozta.
Nagyon sok kedvenc bibliai idézetem van, de talán a legfontosabb Jézus szava: "Aki megvall engem az emberek előtt, én is megvallom őt mennyei Atyám előtt." Ez az idézet mindig erőt adott nekem, hogy nyíltan vállaljam a hitemet, még akkor is, amikor nehézségekkel kellett szembenéznem és meg kellett érte küzdenem
- fűzte hozzá.
Ugyan egy ideje már nyugdíjas éveimet töltöm, de továbbra is aktívan részt veszek a közösségi életben. Tanítok, kutatómunkát folytatok és próbálom a hitemet úgy átadni, hogy az sokaknak javára váljon. A fiataloknak azt szoktam mondani: "Fiam, óvd, vigyázz a szívedre, mert az élet abból indul ki". Azt gondolom, egy fiatalnak - akit ezer kísértés vesz körül - vigyáznia kell az életére, hiszen a szíve az életnek a központja. Ha így él, az reményt ad az embernek -
zárta a beszélgetést.