2024.06.18. 07:20
Feltárultak a Pannonhalmi Főapátság ritkán látott terei - fotók
Nincs élőlény, mely megélt éveinek számával akárcsak közelítőleg fel tudná becsülni, mit jelent ezer év. Egy emberi élet mesteri félhang egy szimfóniában. Talán éppen ezért nyűgöznek le bennünket, ha valami ellentmond a rohanó időnek. Szent Márton hegyén a főapátság fenséges épülete alussza ezeréves álmát. Szép írói fordulat, de nem fedi a valóságot. Az itt élő bencés közösség nem az elmúlt kor lenyomata. Az „idők jelére figyelni, újra és újra megfogalmazni saját magunkat”, ezen szavak köré füzi életét a Pannonhalmi Főapátság.
Fotó: Csapó Balázs
Csend és megtapasztalás
– Úgy gondolom, számos embertársunk van ma, aki formálisan, felekezeti szinten nem tartozik egyik egyházhoz sem, de a spiritualitás iránti igény ott van bennük – feleli Hortobágyi T. Cirill főapát, amikor arról kérdezzük, hol van a hit és a vallás helye a mában. – Az élet elakadásainál és útkereszteződéseinél sokan a pszichológiához fordulnak, de a keresztény hagyománynak, a csendnek és a megtapasztalásnak is megvan a maga szerepe abban, hogy támpontokat adjon az élethez. A nyolcszáz éves bazilika a maga történelmével, ugyanakkor mai formáival és anyagválasztásaival elgondolkodtatja az embert, miként teheti a sajátjává ezt az élményt.
A bazilika fő ablakai elé erősített vékony ónixlapokon púderes, lágy fény szűrődik át. Ahogy a szem követi a magasba a robusztus kő boltív vonalát, a bazilika meghitt félhomályából feltekint a fényben fürdő boltozaton békésen szemlélődő alakokra. A néma árnyak közül is méltósággal ragyog ki a hófehér oltár, határozott vonalain végigcsúszdázik néhány fénysugár. Egyetlen mozdíthatatlan kőtömb, ugyanabból a féldrágakőből, mely az ablakok előtt is látható, s melyről a Biblia is többször ír.
Feltárultak a Pannonhalmi Főapátság ritkán látott terei
Fotók: Csapó BalázsElmélkedés az aranycsillagok alatt
Konrád és Márk atya elmondják, maga a bazilika idősebb nyolcszáz évnél. Az idei centenárium az 1024-es jelentős felújítást követő újraszentelés évfordulója. A főhajó falában több olyan kő is érinthető, ami nyolcszáz év viharát állta ki.
Az utolsó vörös márvány lépcsősor tetején van az a hely, melyet laikus lába csak ritkán tapos. Az elmélkedni vágyó szerzetesek különösen kedvelik. A szentély ezen részén nincsen semmi, amin megbicsaklanának a szemlélődő gondolatai, csupán két falfülke egy-egy paddal. A fejünk felett az indigószín mennyezetről aranycsillagok kacsintanak le. A hatalmas ablakok mindig nyitott tekintete előtt az ember maga marad a gondolataival.
Megmozdul a lég
– Minden kor rajta hagyta a maga kéznyomát ezeken a falakon. A XXI. században mai anyagok és mai formák kerülnek előtérbe. Valamilyen szinten tudatos döntés, hogy nem terheljük fölös elemekkel, l’art pour l’art elhelyezett képekkel és szobrokkal a teret. Ugyanakkor a barokk Boldogasszony-kápolnánknak is megvan a maga letisztultsága az akkori korszellem tükrében – mesélt a főapátság épületének változásairól a főapát.
Az orgona különleges hangszer, ritkán találkozik vele az ember. De amint megszólal, egyértelművé válik, a hangnak milyen ereje van. A fülnek kellemes, de az ujjbegyek alatt a fapad beleremeg a mély szólamokba. A bazilika hatalmas orgonája előtt meghitt zug jut a zenésznek.
A történelem ujjlenyomata
A nyolc évszázados épület mellett a történelem ujjlenyomatát őrzi a könyvtár is. Magasba nyúló polcain csodákról és ki nem mondott titkokról suttognak a díszes kötésű könyvek. Egy kis ajtó és egy felfelé kúszó csigalépcső visz fel az emeletre. Hit, tudomány és irodalom legnagyobb gondolatai- ra a magyar történelem nagyjainak festménnyé merevedett arcképe és a tudás istennője tekint le az íves mennyezetről.
Egy kis bemutatóasztalon egyetlen lap, mely belesárgult az eltelt évekbe, rajta könnyed diófaszín vonalakkal Jedlik Ányos egyik első kézi rajza a dinamóról. Az itt őrzött gyűjtemény legrégebbi teljes kötete egy aprócska, ám annál vaskosabb Biblia. Cirádás vörös-kék kódexbetűk uralják az állatbőrből készült pergameneket. Ezek a XII. századi oldalak olyan részeket is magukon hordanak, amelyek mára kikerültek a Szentírásból.
– A Biblia sugalmazottsága nem azt jelenti, hogy az író személyisége el lett volna nyomva és vegytiszta üzenetet kapott. A leírtak egy része az adott kor elképzeléseihez tartozik, ezek nem sugalmazottak. Csak a mögöttes üzenet, ami az eszmei mondandó és ezt kell megtalálnunk – mondja el Hortobágyi T. Cirill főapát.
A halk eső csillogóra súrolja a macskaköveket az udvaron, a virágok feje helyeslő bólogatással fogadja a cseppeket. A rendíthetetlen falak közt pedig tovább visszhangzik az idők szava.