2024.03.08. 07:40
Márciusban kereplőláda a hónap műtárgya Kapuváron
A kapuvári múzeumban minden hónapban kiválasztják a hónap műtárgyát. Márciusban egy templomi kereplőládára esett a választás, melynek használata a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódik.
A kereplőládát, melyet Varga Izabella mutatott be, a szárföldi óvodások is megnézték a múzeumban. Fotó: Cs. Kovács Attila
A harangok Rómába mennek, ezért egy templomi kereplő a március műtárgya a kapuvári múzeumban. A helyi Szent Anna-templomból került az intézménybe. Készítési ideje nem ismert, de az biztos, mert fénykép bizonyítja, hogy az 1960-as években még használatban volt. Varga Izabella tárlatvezető mutatta be az eszközt.
– Úgy gondoltuk, márciusi műtárgyunk kötődjön a húsvéti ünnepkörhöz, ezért választottuk a kereplőt – mondta elöljáróban Varga Izabella. – A nagycsütörtöki mise után ugyanis a katolikus hagyományok szerint a harangok elhallgatnak, Rómába mennek, hogy nagyszombaton, Jézus feltámadását ünnepelve újra zúgjanak. Ebben a rövid időszakban a harangok szerepét a kereplők vették át. A kapuvári Szent Anna-templomban a kereplőláda, de ismerjük a talicskakereplőt és a kézi kereplőt is. Annak idején a településeken a nagyobb iskolás diákoknak volt a feladata a kereplés. A szokás szerint ilyenkor egyik társuknál aludtak a pajtában, majd reggel indultak útnak a faluban régies szóval csörgetni. Ezért a szolgálatért a falubeliek piros tojással jutalmazták őket. A mi kereplőládánk a Fő téren álló Szent Anna-templomból került hozzánk az 1960-as években. Működtetéséért a harangozó vagy a segítője felelt. A szerkezetet vagy odafönt, az óratoronyban tartották, vagy a karzat alatt. Nagyhéten a templom elé vitték és ott szólaltatták meg, hogy jelezze a híveknek, ideje indulni a misére.
A kapuvári kereplő egy idiofon hangszer, négy lábon áll. Szilárd, rugalmas testének rezgései adják a hangokat. A szerkezet tetején rugalmas fakalapácsok vannak, két oldalán hajtókarral forgatható henger, a hengereken fatüskék sorakoznak. Ahogy a kereplőt tekerik, a fatüskék megemelik a kalapácsokat és a kalapácsok visszacsapódása adja ki a hangot, amit felerősít az alsó, üreges ládarész.
– Archív fotóink szerint az 1960-as években a kereplőláda használatban volt. Az akkori templomi harangozót, Nagy Mihályt örökítik meg a felvételek, amint a templom előtt hajtja a kereplőt – jegyezte meg Varga Izabella.
A bemutatott műtárgy egész hónapban látható a kapuvári múzeumban.