Valóra vált álom - Műfaji sokszínűségben kel életre Győrben a Diótörő

Mint Gellért Tündétől, az előadás egyik megálmodójától és rendezőjétől megtudtuk, annak az ötletét, hogy merjenek egy kicsit eltávolodni a világhírű balettől, egy streeming szolgáltatónak a Diótörő újratöltve című filmje adta. Miután ezt megnézték Varga István táncművésszel, azonnal megfogalmazódott bennük, hogy szeretnének ők is egy Diótörőt készíteni.

– Amikor felismertük, hogy bátran nyúlhatunk a darabhoz, és nem muszáj „ortodox módon” csak klasszikus balettben gondolkodni, akkor fogalmazódott meg bennünk az is, hogy a megyénknek mennyire gazdag a táncélete. Számos műfajnak van specialistája a térségben, esetenként több is. Lelkiismeret-furdalást is okozott sok esetben, hogy választani kellett közülük – mondta el Tünde arra a kérdésünkre, hogy hogyan jött létre ez a sokszínű produkció.

Az előadásban minden tánciskola a saját stílusában mutatja be jelenetét. Látható lesz néptánc, társastánc, utcai táncok, show-tánc, klasszikus balett, modern tánc, hastánc és rock and roll is. 
A színpadon az egészen kicsi, 6–7 éves táncosoktól kezdve a felnőttekig minden korosztály felvonul. Mellettük pedig az előadás egy pontján élő kísérőként a vajdasági Fokos zenekar adja majd a talpalávalót a Regös Táncműhely jelenetében.

Összefogás és segítség

– Hatalmas összefogás kellett ahhoz, hogy megvalósulhasson, amit megálmodtunk. Kezdődött azzal, hogy Győr önkormányzata és Dézsi Csaba András polgármester első kérésre a produkció mellé állt és teljes támogatásáról biztosított bennünket. Ugyanígy kaptunk támogatást Sopron és Mosonmagyaróvár önkormányzatától is. Ők a helyi csapatok jelmezeinek finanszírozásába szálltak be egy-egy jelentős pénzadománnyal. A Győri Nemzeti Színház is első szóra befogadott bennünket. Itt szeretném kiemelni azt az óriási segítséget is, amit a színház műszaki gárdájától kapunk. Egy nagyon feszített decemberi időszakban, egy nappal a Puskás bemutatója után is végtelen kedvességgel fordultak felénk és mindenben támogattak bennünket. Nekik köszönhetjük, hogy olyan látványvilág elevenedik majd meg a színpadon, amit elképzeltünk: hogy a dióhéjhajó úszni fog, kapunk füstgépet, bevetítések lesznek. Mindent megtesznek azért, hogy ez a másfél órás előadás minden tekintetben emlékezetes legyen mindenki számára – idézte fel a rendező.

Tánc örömből

Az összefogásból természetesen nem maradhattak ki a táncosok és hozzátartozóik, barátaik, szüleik sem. Az ő támogatásukra, segítségükre is szükség volt, hogy létrejöhessen az előadás. 

Kovácsné Ildikó két lánya is szerepel a darabban. A tizenhárom éves Kovács Veronika, aki tíz éve, és a hétéves Kovács Viktória, aki második éve táncol a Grácia tánciskolában. Ildikó elmesélte, hogy nagyon nagy dolognak tartja és nagyon örül neki, hogy a Győri Nemzeti Színház nagyszínpadán láthatja a lányait, a kicsit ráadásul első alkalommal. Mint megtudtuk, a gyerekek is nagy izgalommal készülnek. Nem feladatként élik meg a megsűrűsödött próbákat. Otthon is szívesen gyakorolják a mozdulatokat, csak a tánc öröme miatt. Mivel van közös jelenetük is, Veronika segíteni is tud a húgának. 

– Viki még nem tud minden betűt leírni, de a napokban megkért, hogy mutassam meg neki, hogy hogyan kell leírni azt, hogy Diótörő. Akkor még nem tudtam, miért kéri. Majd kiderült, hogy azért, mert a karácsonyi kívánságát írta meg. Két Diótörőt kért a karácsonyfa alá: egyet a testvérének, egyet magának – idézte fel ezt a megható történetet Ildikó, amikor azt kérdeztük, mennyire hatja át a mindennapjaikat az előadás.

Szorgos segítők a háttérben

Ildikó nemcsak mint anyuka segédkezik, hanem mint a szülői munkaközösség elnöke is. Mint elmondta, rengeteg háttérmunka, a nézőtérről nem látható feladat elvégzése kell ahhoz, hogy összeálljon a produkció. Az anyukák segítenek a kellékek, a frizurák, sminkek elkészítésében, a szükséges eszközök beszerzésében, az apukák ezeknek és a díszleteknek a szállításában. Ez így van minden tánccsoport esetében. – Elvégzik mindazt a sok apró-cseprő dolgot, ami nélkül nem lenne olyan szép a színpadkép, nem lenne olyan látványos az esemény – tette hozzá Gellért Tünde.

Sokszínű koreográfia

Az élményhez pedig hozzátartoznak a fények is, az előadás sikeréhez pedig – ebben az esetben mivel nem csupán az eredeti Csajkovszkij-szerzeményre épül – a megfelelő zenék kiválasztása. Mindezek megtervezésében, kiválasztásában és a szervezésben is nagy szerepe volt Varga István táncművésznek, aki nemcsak Tünde jobbkezeként, hanem mint koreográfus is dolgozott az előadásban.

István már kicsi gyerekként belekóstolt a Diótörő világába. Már a Győri Balett iskolájának harmadik osztályos növendékeként megkapta Misi szerepét, majd később, 8. osztályban az Egérkirályét. Győrből Csehországba szerződött, ahol a repertoárban rendszeresen szerepelt ez a darab a karácsonyi időszakban. Itt több szerepben láthatta a közönség, volt a kis Diótörőtől kezdve a Herceg és az Egérkirály is. Táncolta az orosz táncot és tulajdonképpen mindent, amit egy férfi táncos meg tud oldani.

Mint mesélte, ezek az élmények és tapasztalatok nem befolyásolták saját koreográfiáinak megalkotásában. Inkább segítették.

Négy jelenet is hozzákapcsolódik: a Hópihék képe, a Diótörő és Klára duettje, a Tél hercege és hercegnője pas de deux, és ő készítette a Cukortündér szólóját is.
– Mindegyik kép más stílusra épül. A duettek kifejezetten a klasszikus balettet mutatják meg egy kicsit neoklasszikus irányba húzva, a Hópihék képe a show-világra hajazva a modern tánc világát hozza el a színpadra – mondta el István. Hozzátette: nagyon fontos volt az egész előadás tekintetében, hogy a stílusok sokszínűsége alkosson egy egészet.

– Az én kereteimen belül modern fúziónak hívnám azt, ami történik. Próbálom mindig azokra a táncosokra illeszteni a mozdulatokat, akikkel dolgozom. Ez a szépsége, hogy – bizonyos keretek között – ki tudom emelni az individualitást is.

Kilépett a komfortzónából

A Tél hercegnőjét alakító Seruga Petra elmondta, hogy még sosem szerepelt a Diótörőben. 

– Számomra minden alkalom, amikor színpadra állhatok, hatalmas élmény, és ez most egy új dolog. Ebben a darabban teljesen más stílust fogok bemutatni, mint amit szoktam, ugyanis a modern balett az, amiben megtaláltam magam. Összességében nagyon örülök ennek a lehetőségnek, és hogy a klasszikus balett stílusában is kipróbálhatom magam – osztotta meg a fiatal táncos.

A résztvevők közül már most sokan vannak, akik szívesen bemutatnák a darabot más helyszíneken is, és nagyon szorítanak azért, hogy legyen jövőre is. Már most több meghívást kaptak. Várják őket Vácra, de még Debrecenbe is. 

– Az, hogy Győrben lesz-e jövőre is, mindenképp múlik azon, hogy mennyire fog tetszeni a támogatóinknak és a színháznak az előadás, és mennyire tudnák beszorítani a programtervükbe. Emiatt is nagyon-nagyon izgulunk, mert boldogok lennénk, ha lenne ennek a városnak egy saját Diótörője. Úgy hisszük, hogy akár 4–6 alkalommal is meg tudnánk tölteni a nézőteret. Ezt bizonyítja talán az is, hogy minden reklám nélkül mindkét bemutatónkra elkelt az összes jegy – zárta Gellért Tünde.