Három új megyerikumot választottak Győr-Moson-Sopronban - Sok-sok fotó

A vármegye közgyűlése előtt számolt be nemrégen dr. Pető Péter, a közgyűlés alelnöke, az értéktár bizottság elnöke a 2023. évi munkáról. Elmondta, hogy a bizottság tevékenysége az elmúlt 10 évben folyamatosan bővült, kialakította saját szakmai gyakorlatát a megyei értékjelölések elbírálásában, valamint számos új kezdeményezést indított el. Jelenleg 75 települési értéktár működik a vármegyében, valamint országosan és egyedülállóan 3 tájegységi értéktár is alakult.

– Annak örülök, hogy három, a megye különböző tájáról és egészen más értékkörből érkező jelölésről döntöttünk – mondta el dr. Pető Péter. – Az Öröm Útja misztériumjáték nem csak azért érték, mert őrzi a keresztény-magyar kulturális értékkört, hanem azért is, mert a világörökségi helyszínen lévő Fertőszéplakon elindult egyfajta értékben gondolkodás, értékgyűjtés. Példaértékű a misztériumjáték azért is, mert a mintegy hetven amatőr szereplője a Fertő-táj különböző településeiről jött össze a szabadidejüket áldozva.  A csornai aranyhímzés összeköthető egy másik értékkel, ugyanis az agyagművesség már az első megyerikumok között volt. Van ott egy értékőrző közösség, az Aranyfonal Rábaközi Kézműves Egyesület, akik megmentették a hímzést és azt szeretnék, hogy ez a rendkívül értékes kézimunka, ami más, mint amit a térségben máshol őriznek, megmaradjon. A tényői bunker azért érdekes, mert a XX. század mementója. Az értéktárban már vannak ilyenek. Ez a bunker unikális, arra szánták, hogy megvédje az akkori állam és párt vezetést egy atomcsapástól. A megőrzött épület ma már látogatható, mint ahogy a tanösvény is. Vannak lelkes amatőrök Tényőn, akik ennek a látogathatóságát biztosítják, csoportokat fogadnak. Azoknak a fiataloknak, akiknek a XX. század csupán történelem könyv, meg lehet mutatni, hogyan gondolkodtak, hogyan éltünk, egy ilyen objektumot hogyan működtettek– osztotta meg gondolatait velünk az új értékekről dr. Pető Péter. 

Az Öröm Útja misztériumjáték

– Az Öröm Útja misztériumjáték gondolata több mint egy évtizedre nyúlik vissza. Akkor született meg a gondolat, hogy felhasználva Fertőszéplak gazdag szakrális örökségét egy misztériumjátékot alkossunk meg elsősorban értékmegőrző és közösségépítő céllal – idézte fel a kezdeteket Kóbor Attila, Fertőszéplak polgármestere. – Hosszú útkeresést követően döntöttünk Az Öröm Útja misztériumjáték színrevitele mellett. Olyan zenés, musical jellegű darabot szerettünk volna életre hívni, amely a színházi élmény mellett, hitvallás is. Több mint 2000 éves történet elevenedik meg szemeink előtt. Egy különleges, zenés misztériumjáték, mely nem csupán 70 fertőszéplaki és környékbeli ember összefogásának eredménye, de egyben útmutatás és hitvallás is. Az cselekmény Szent II. János Pál pápa alapgondolatára épül, amely 14 színben követi Jézus és tanítványok cselekedeteit. A sírt őrző katonák beszélgetésétől, Jézus feltámadásán és megjelenésein keresztül egészen pünkösdig lehetünk tanúi az eseményeknek. Az őrködő katona, az apostolok, Mária Magdolna, az emmauszi tanítványok szívében bizonytalanság és bizonyosság váltakozik. Jézus ajkán pedig újra felhangzanak tanításának legfontosabb igazságai. Láthatjuk Tamás hitetlenségét és megtérését. Tanúi lehetünk Péter átalakulásának, aki többször is társai szószólója lesz, miközben maga is nagy lelki utat jár be. Az elhangzó dialógusokban és az előadott dalokban ráismerhetünk saját tépelődéseinkre is. Ugyanakkor egyértelműen kiderül, mégsem a kétségé az utolsó szó, hiszen a húsvéti öröm mindennek ellenére kiárad a világba. Dr. Kovács András szövegét Pipó József zenésítette meg, mely az ifjúsági beatmisék és musicalek hangulatát idézi. A felkészülés során a lelkes amatőr csapat évről-évre maga is átéli a misztériumot, így, – ha akarja – a nézőnek is része lehet a „nagy titokban”. Az előadásokat minden év augusztus első hetében tarjuk. Az Öröm Útja misztériumjáték közösségépítő és közösségformáló ereje, egyetemes emberi értékek magas művészi színvonalon történő bemutatása, valamint bátor hitvallása miatt javasoltam felvételét a Megyei Értéktárba – mondta Kóbor Attila polgármester.

A tényői atombunker és tanösvény 

Egy 1966-ban megjelent tanulmány alapján egy esetleges atomháború kirobbanása esetén a prognosztizált hatások elemzése mellett nagy hangsúlyt kapott a hátország védelme is. Hogy egy esetleges atomcsapás esetén a megye vezetése intézkedőképes maradjon, a tényői dombok közé terveztek és építettek meg 1972-től 1974-ig egy védelmi bunkert. A létesítménynek helyet adó erdőterület nagysága 5300 négyzetméter, melyet betonkerítés vesz körül. A védett objektumot a terepszint alá süllyesztették. A 30 centiméter falvastagságú vasbeton szerkezetű építményben 35 helyiséget alakítottak ki, aknás vészkijárattal látták el. A bejutást GLA típusú gáz-és léglökésbiztos acélajtókkal lehatárolt légzsilip rendszer akadályozta. Áramszünet esetére egy külön generátor állt rendelkezésre, a tiszta levegőt egy külön szűrő és szellőző berendezés biztosította, valamint a kor színvonalának megfelelő kommunikációs eszközökkel látták el. 
A létesítményt sohasem használták, 1992-ben pedig csendben bezárták. Gyakorlatoztak rajta a tűzoltók, de a terület kihasználatlan maradt. 2021 nyarán a Tényő Világa Egyesület lelkes önkéntesei kitakarították az elvadult környezetet és a közel fél hektáros területen egy 800 méteres tanösvényt alakítottak ki. Ma már csoportok is látogathatják az épületet. Az erdő és a tanösvény tisztán tartása mellett megkezdődött és folyamatosan tart a létesítmény berendezéseinek újra működőképessé tétele is. Számos sikeres programot bonyolítottak már le, egyre népszerűbb az atombunker és a tanösvény – számolt be a megmentett tényői értékről Mecséri Szabolcs.

Őrzésre érdemes a csornai aranyhímzés

A 19. század végének legünnepélyesebb viseleti kiegészítője volt az aranyfonallal hímzett menyecskekendő, melyet a Rábaközben csak Csornán viseltek –  szögezi le Szalayné Galambosi Tímea, a Csornai Városi Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója. Batisztszerű alapra hímezték láncöltéssel, aranyszálas kontúrral varrták körbe a mintákat, virágokat, leveleket, melynek közepét vékony fehér cérnával bekötötték, pókozták. A szálhúzásos technikával készült variánsait apácavarrottasnak nevezték, amin az aranyhímzés az uralkodó. Mivel Csornán elég korán, már 1910-es években megkezdődött a kivetkőzés, ezért a hímzés nem fejlődött tovább, megmaradt a régi stílusban.
Székely Erzsébet csornai születésű hímző, népi iparművész az aranyhímzést hosszú évek óta magas színvonalon műveli, neki köszönhetően ma is élő ez a különleges hímzési technika. A Rábaközi Aranyfonal Kézműves Egyesület több éve rendez olyan kiállításokat, melyen kiemelt szerep jut a rábaközi hímzésmintáknak és azok tovább gondolásának. Céljuk megőrizni és tovább éltetni a csornai aranyhímzést.